Egészségügyi követelmények a missziós szolgálatban

Dr. Vekerdi Zoltán orvos ezredes, az MH Honvédkórház védelem-egészségügyi parancsnokhelyettese kiindulási pontnak az új biztonsági kihívásokat (terrorizmus, energiaforrások elérése, migráció, katasztrófák, cybertámadások stb.) jelölte meg, és hangsúlyozta, hogy ezeket csakis nemzetközi összefogással lehet kivédeni: a haderő küldetésének biztosításában alapvető szerepet tölt be a védelem-egészségügy.

Napjaink fő feladatai az egészség és harcképesség fenntartása, erősítése, az erkölcsi támogatás, a nemzet-, a kapcsolat- és a bizalomépítés − emelte ki a kórházparancsnok-helyettes, hozzáfűzve: a jelenleg 14 ország 24 műveleti területének extrém körülményei között szolgálatot teljesítő mintegy ezerfős magyar misszió a NATO többnemzeti együttműködése keretében igyekszik megfelelni a folyton változó kihívások, igények következtében változó követelményeknek. Ha esetleg fegyveres konfliktusra kerül sor, akkor minden egyes ember megmentésére törekszenek: a 10 percen belüli életmentő helyszíni, illetve az egy órán belüli kórházi-sebészi ellátás áll középpontban. Ezért a modulrendszerű megközelítés (mobil orvoscsoport, sebészkonténer stb.), továbbá a különleges műveleti erők biztosítása, valamint a civil-katonai együttműködés kap fő hangsúlyt.

Vekerdi Zoltán kitért a személyi állomány kiválogatásának szempontjaira, és aláhúzta: az első számú feltétel a szakirányú végzettség és gyakorlat, a nyelvi készségek s a katonai felkészültség, szorosan ideértve a kulturális antropológiát, a kommunikációs készséget s a lélektani-mentális állapotot is.

Meglécz Katalin orvos ezredes a missziós szolgálat alkalmassági követelményeit szintén az újszerűség szemszögéből vázolta. Napjainkban a megelőzés, a mentális egészség megóvása, a korszerű információgyűjtés, a beosztásnak s a külszolgálatnak megfelelő alkalmassági vizsgálatok, a kifogástalan fizikai, egészségi és lélektani állapotú „bevethető katona" követelménye áll előtérben. Ezért a misszió előtti és utáni, szerteágazó és mélyreható vizsgálatokat, a folyamatos állapotmérést is korszerűsítik – új alkalmasság- és szűrővizsgálati koncepció jegyében. Mindez megköveteli a tervezhetőbb, hatékonyabb, egyéni felelősségen is alapuló egészségmegőrzést, illetve -fejlesztést elősegítő egészségügyi informatikai rendszer kiépítését is.

Juhász Zsolt alezredes a 2011 áprilisa és 2012 szeptembere között több mint hatezer fő külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságát felmérő vizsgálatok tapasztalatait ismertette, amelyekből kitűnt, hogy bár az életkor, illetve a testalkati mutatók nőttek, lényeges változások nem tapasztalhatók a ma zömmel 24-40 éves személyi állományban.

Völgyi Zoltán őrnagy a külszolgálatra menő állomány pszichológiai, vagyis a folyamatosan változó, de mindenképpen különleges körülményekhez történő sikeres alkalmazkodás lélektani, mentális biztosításának jelentőségét taglalta, hiszen nem kétséges: a műveleti területen működőknek a legváratlanabb, legkülönlegesebb helyzetekben is a lehető legmagabiztosabban kell helytállniuk.

Az elhangzottakhoz további alapot és keretet jelent a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, valamint a Magyar Honvédség Civil-Katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ nélkülözhetetlen tevékenysége: lehetőségeikről Kopcsó István orvos ezredes, majd Szabó Csaba főhadnagy beszélt.

Fotók: Rácz Tünde