Egy év alatt több mint tízezer műtét

„A kórházban alkalmazott definíció szerint a Központi Műtőblokk kifejezés az intézmény kilenc sebészeti profilja személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására szolgáló, 16 műtőből álló, műtéti tevékenységet folytató szervezeti egységet takarja" − mondja dr. Tóthné Erdős Csilla törzszászlós, vezető műtősnő, hangsúlyozva: a „személyi feltételek" kifejezés a műtősnőket és a műtőssegédeket jelenti, míg az eszközigények a műtét típusától függően változnak.

Tizenhat műtő, kilenc sebészeti profil

Dr. Farkas Petra, a I-es számú műtőblokk vezető főorvosa mindehhez hozzáteszi: a műtéti személyzet általában egy operáló orvosból (szakkifejezéssel élve operatőrből), műtéttől függően egy vagy két asszisztáló orvosból, altatóorvosból, aneszteziológus szakasszisztensből, műtősnőből és műtőssegédből áll. „Persze lehetnek olyan, speciális, súlyos vagy több szakterületet is érintő műtétek, amikor az ellátó team létszáma ennél magasabb" − mondja a főorvosnő, hozzátéve: a műtőblokk dolgozói a kórház betegeivel − összehasonlítva az osztályos szakdolgozókkal − csak közvetetten kerülnek kapcsolatba, de ennek ellenére nagyon fontos szerepük van a betegek szövődménymentes gyógyulási folyamatában.

Megtudjuk azt is, hogy a 16 műtő leterheltsége „folyamatosan magas". Reggel 8 és délután 3 óra között a sürgősségi műtő kivételével az összesben operálnak, ezt követően pedig néhányban „hosszított műszakokban" dolgoznak a sebészek este 7 óráig, hogy az előre tervezett, úgynevezett elektív műtétek várólistáját folyamatosan csökkentsék. Este 7 után pedig már csak ügyeletes műtők vannak, ahol a sürgős beavatkozásokat lehet elvégezni. „Nem is lenne szakmailag indokolt előre tervezhető műtétet az éjszakába nyúlóan végezni, mert elképzelhető, hogy a fáradt személyzet miatt magasabb lenne a szövődményráta, amit a betegekre való tekintettel természetesen a kórház nem engedhet meg magának" − mondja dr. Farkas Petra, kiemelve: ezek az elvek a beteg biztonságát szolgáló nyugat-európai protokollok magyarországi meghonosítását jelentik.

„Általában havi 600 körüli az elektív műtétek száma, az akut beavatkozásoké viszont nagyon változó" − hangsúlyozza a vezető főorvos, aki szerint „csak egy számmal nem lehet pontosan leírni a műtők leterheltségét", mivel adott esetben egy szívsebészeti műtőben egész nap két-három operációt lehet csak elvégezni, más sebészeti területen pedig két-három óra alatt végeznek ennyi műtétet. 2016-ban egyébként összesen érzéstelenítésben 10 568 műtétet végeztek a Honvédkórház I-es számú Központi Műtőblokkjában.

Az országos átlag fölött

A műtők felszereltségéről szólva dr. Tóthné Erdős Csilla elárulja: az országos átlagnál jobb a Honvédkórházé, de „természetesen minden műszer előbb-utóbb elavulttá válik vagy javításra szorul, így idővel cseréjük szükséges".

„Szerencsére a műtétek során elkapható kórházi fertőzések terén is jól áll a kórház, azonban ez az a terület, amelyet mindig kiemelkedő kérdéskörként kezelünk. Jelenleg is tervezünk egy projektet, amelynek elsődleges célja a sebfertőzések számának csökkentése. Ebben együttműködünk az infektológusokkal, az aneszteziológiával, a sebész kollégákkal valamint a higiéniai szakterület munkatársaival is, ugyanis a valamennyien tudunk azért tenni, hogy a fertőzések amúgy sem magas száma még jobban csökkenjen" – teszi hozzá dr. Farkas Petra.

A vezető főorvos elárulja azt is, hogy hosszú távon jelentős előrelépés lenne az Egészséges Budapestért Program részeként építendő új kórházi tömbbe tervezett műtőblokk, amelynek tervezéséhez majd felhasználják a mostani részleg működtetésében szerzett tapasztalatokat is.

Az új kórház új műtőblokkjának másik nagy előnye az egységesítés lesz, a jelenlegi II-es telephelyen működő műtőblokk ugyanis épületszerkezetileg több elemében is eltér a Róbert Károly körúti telephely műtőblokkjától, ami más módon szervezett munkavégzést igényel. Ezzel elérhetővé válik, hogy minden sebészeti profil megtalálható legyen egy helyen.

Fotó: a szerző felvételei