Negyvenhét emlékoszlopot hozott rendbe a katonasulis diák

Dr. Töll László ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetője fogadta október 18-án délelőtt a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában Fazekas Alexandrát, a kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákját.

A KatonaSuli-programban is részt vevő, kilencedik osztályos Alexandra a közelmúltban a nemzeti köznevelési törvénybe foglalt közösségi szolgálat keretein belül megtisztította a Tolna megyei Nagyszékely református templomának kertjében álló negyvenhét darab, az első világháborúban elhunyt katonák emlékére állított oszlopot, amit Várkonyi Zoltán, a település polgármestere is igazolt. Alexandra ezáltal az első olyan diák Magyarországon, aki önállóan választott a közösségi szolgálat teljesítéséhez hadisírgondozással kapcsolatos feladatot.

„Második éve tanulom a katonai alapismeretek tantárgyat, kiskorom óta érdeklődöm a fegyverek, a katonáskodás iránt" – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Alexandra, aki édesapjától eredezteti vonzalmát a honvédelem, a hazaszeretet ügye iránt. Mint elárulta, a szóban forgó templomkertben álló beton emlékoszlopokat is édesapjával közösen fedezte fel egy túra alkalmával. Senkitől nem kért engedélyt ahhoz, hogy nem sokkal később visszatérjen a helyszínre egy vödör vízzel, illetve egy gyökérkefével, és nekiálljon az elhanyagolt oszlopok rendbetételének. A negyvenhét emlékmű letisztítása végül három napot és nem kevés fáradságot vett igénybe, de egy pillanatig sem volt kérdés, megérte-e az erőfeszítés: az oszlopok így végre ismét méltó állapotban őrzik a hazáért elhunyt hősök emlékét.

Az elismerés átadásakor Töll László kiemelte: példaértékűnek tartja Alexandra cselekedetét, azt pedig különösen, hogy mindezt teljesen egymagában végezte el, ráadásul egy kis településen – tette önzetlenségéhez, őszinteségéhez ezáltal szemernyi kétség sem férhet. „Közösségi szolgálatra is szükség van, és az is elismerésre méltó, ám mégis más például egy osztállyal ellátni ugyanilyen feladatot, mint egyedül. Téged nem a személyes dicsőség keresése motivált. Azok a legfontosabb, legbátrabb cselekedetek, amiket akkor végzünk el, amikor senki sem látja" – mondta az ezredes.

A HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vezetője hozzátette: noha az utóbbi években állami szinten megindult a hadisírgondozás kérdésének rendezése, a téma fontosságának a közgondolkodásba történő átültetése terén még mindig komoly feladatok állnak előttünk, és akkor kerülnének igazán a helyükre a dolgok, ha az Alexandra által elvégzett cselekedethez hasonlóak válnának általánossá. „Magyarország az egyik legnagyobb veszteséget elszenvedett ország volt a világháborúkban, így minden család érintett a kérdésben. Éppen emiatt annak, hogy az emberek ápolják a legközelebbi hősi emlékműveket, ugyanolyan természetesnek kellene lennie, mint annak, hogy a családtagok sírjait is gondozzuk" – mondta Töll László.

Alexandra elhivatottsága fényében nem meglepő, hogy kérdésünkre egyből rávágta: nemcsak gondolkodik a katonai pályán, hanem el sem tudja képzelni, hogy mást válasszon bő két év múlva, amikor elérkezik az idő. „Vagy logisztikus, vagy radaros szeretnék lenni" – tette még hozzá. A katonai alapismeretek eddig elsajátított anyagából egyébként a térképészet fogta meg leginkább.

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária