Tanulmányúton Magyarországon

Az akadémia hallgatóit dr. Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára fogadta december 14-én, pénteken a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban, ahol elmondta: az intézménynek kiemelt szerep jut, hiszen az oktatás és a felkészülés nagyon fontos az észak-atlanti szövetség életében. A NATO Védelmi Akadémia célja, hogy a kiválasztott tiszteket és tisztviselőket felkészítse a nemzetközi beosztások betöltésére, mindemellett fontos tudományos szereppel is rendelkezik. A képzésein többek között biztonság- és védelempolitikával, valamint külgazdasággal is foglalkoznak, és az előadók között különböző országokból érkezett vezető katonák, köztisztviselők vannak. A Magyar Honvédség 1996 óta küld hallgatókat az akadémia tanfolyamaira – fűzte hozzá. Az államtitkár a védelmi akadémia hallgatóit európai tanulmányútjuk magyarországi állomásán köszöntötte.

Magyarországi tartózkodásuk utolsó napján, december 17-én a hallgatók a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban kaptak tájékoztatást a hazánkat érintő biztonsági kihívásokról és védelempolitikánkról. A látogatás szervezéséért felelős  Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke, Zsiga Tamás dandártábornok köszöntötte a delegáció résztvevőit a szakmai napon.

Első előadóként dr. Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást Magyarország általános kül- és biztonságpolitikai nézeteiről. Kijelentette, hazánk számára a legfőbb biztonságpolitikai kérdéseket az illegális migráció, valamint a Nyugat-Balkán stabilitása jelentik. Emellett szintén kiemelkedő Ukrajna helyzete is.

Mint dr. Balogh István kiemelte, fontos szempont keleti szomszédunk területi integritásának támogatása, ugyanakkor hazánkat igen érzékenyen érinti az ukrán kormány oktatással kapcsolatos rendelkezése, amely megakadályozná az országban élő kisebbségek – köztük a magyar – saját nyelvének, s így kultúrájának megőrzését, továbbörökítését.

Dr. Balogh István szólt a koszovói békét őrző KFOR-misszióról is, amely NATO-szerepvállalásban jelenleg is csaknem négyszáz magyar katona teljesít szolgálatot. Habár már ez a létszám és a folytonos jelenlét is jól mutatja, hogy az ország stabilitása igen fontos Magyarország számára, a helyettes államtitkár hozzátette, hogy a közeljövőben várhatóan megemelik a magyar katonai szerepvállalás létszámát. Zárásul a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője aláhúzta, hogy Magyarország álláspontja szerint jelenleg a NATO Európa biztonságának garantálója, de ettől függetlenül hazánk üdvözli az igyekezetet egy közös, európai hadsereg felállítására.

Dr. Vezekényi Csaba, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében rámutatott: napjaink globális biztonsági környezetét egy új, többpólusú világrend határozza meg, amely folyamatosan növeli az instabilitást és kiszámíthatatlanná teszi a nemzetközi kapcsolatokat. Mint fogalmazott, Magyarország egy földrajzi keretszerződés kellős közepén helyezkedik el, amelyben számunkra egy komplex és fontos megoldásra váró kihívást jelent az illegális migráció, a terrorizmus, valamint a Nyugat-Balkán stabilitásának és békéjének rendezése. Ukrajna helyzete kapcsán – egyetértésben dr. Balogh Istvánnal – dr. Vezekényi Csaba aláhúzta, hogy a már említett oktatási törvény és az országban érezhető növekvő nacionalizmus mind veszélyeztetik az ott élő magyar kisebbség biztonságát.

A NATO keleti széleinek biztonsági helyzete kapcsán dr. Vezekényi Csaba hangsúlyozta, hogy a balti országok stabilitása kiemelt figyelmet kap a magyar védelempolitikában is, amit jól mutat, hogy a 2015-ben első alkalommal elvállalt Balti Légtérrendészeti Szolgálatot (Baltic Air Policing) 2019-ben újra Magyarország látja majd el JAS-39 Gripen vadászgépekkel négy hónapon keresztül. A jövőt illetően a helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország kezdeményezésével jelenleg is folyik egy többnemzeti NATO-parancsnokság terveinek kidolgozása, amelyben hazánk mellett Horvátország, Szlovákia és Szlovénia működne együtt, német támogatással. Az elképzelés szerint ez a parancsnokság 2023-ra elérné a teljes műveleti képességet, s így a régióban egyedülálló módon képes lenne összeköttetést biztosítani észak és dél, nyugat és kelet között, ezzel erőteljesebb védelmet és kríziskezelést biztosítva Európában.

Dr. Pogácsás Imre dandártábornok, a HM Haderőfejlesztési Programok Főosztály vezetője a 2016-ban elindított és jelenleg is tartó, a Magyar Honvédséget átalakító honvédelmi és haderőfejlesztési programról tartott előadást. Mint elhangzott, a fejlesztés keretében már számos egyéni felszerelést és haditechnikai eszközt sikerült beszerezni, amelyeket további képességmegtartó és -növelő eszközök követnek a közeljövőben.

A NATO Védelmi Akadémia hallgatóinak magyarországi tanulmányútja végén dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese – csatlakozva a korábban elhangzott előadásokhoz – úgy fogalmazott, hogy Magyarország védelempolitikájának két fő kihívásra kell választ adnia: az illegális bevándorlás, valamint az Oroszország nemzetközi tevékenysége által okozott biztonsági kockázatok kezelésére. Aláhúzta, hogy mára közvetlen szomszédságunk frontvonallá vált, és egyedül Ukrajna áll Magyarország előtt. Dr. Böröndi Gábor altábornagy rámutatott: éppen ezért hazánknak is szem előtt kell tartania azt a célt, hogy a NATO megbízható, értékes partnerországa legyen oly módon, hogy elsődleges feladat az ország védelmének képessége.

A Honvéd Vezérkar főnök helyettese úgy látja, hogy az európai nemzeteknek egymással együttműködésre képes hadseregek kialakítására kell törekedniük, amelyben a Szövetség segítségére, tanítására van nagy szükség. A magyar védelempolitika a jelenleg is folyamatban lévő honvédelmi és haderőfejlesztési programmal már megtette az első lépéseket annak irányába, hogy a Magyar Honvédség egy megbízható, válaszkész, modernizált haderővé váljon, amelyik készen áll részt venni a NATO-műveletekben és képes szavatolni hazánk biztonságát. Ezt jól bizonyítja az a politikai elhatározás is, amely ígérete szerint 2026-ra a GDP két százaléka védelmi kiadásokra áll majd rendelkezésre.

A költségvetés folyamatos növekedésére nagy szükség is lesz, hiszen a tervek között szerepel többek között a szárazföldi erők jelentős felszerelés- és létszámbeli fejlesztése, emellett a honvédelmi program hivatott a Gripen-flotta képességfejlesztésére, a légiszállítóképesség megújítására, valamint a légvédelmi képességeink bővítésére is. Dr. Böröndi Gábor altábornagy szólt az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerről is, amely kapcsán a tervek szerint 2026-ig a Magyar Honvédség 20 ezer fős tartalékos haderővel fog rendelkezni.

Alátámasztva a szövetség törekvéseinek támogatását, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese elmondta, hogy jelenleg közel 1200 magyar katona szolgál külföldi misszióban, vagy áll készenlétben arra az esetre, ha valamely műveleti területen szükség lenne a megerősítésre. A már említett regionális NATO-parancsnokság kialakítása kapcsán azt is megemlítette, hogy a Magyarországon települő szervezet tovább erősítené az együttműködést a szomszédos országokkal, valamint nagyban segítené a közös kiképzést és a képességek összehangolását.