Több mint 30 külföldi országban nyugszanak magyar katonák

A konferencián dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa elmondta, a hadisírgondozás állami rendszerének megújítása egy fontos célkitűzés kell legyen. A vonatkozó jogszabályokat harmonizálni és pontosítani kell, hogy a végrehajtók egy világos, és érthető jogi környezetben végezhessék munkájukat. Hozzátette: indítványozni fogják azt is, hogy minden, a hadisírokkal kapcsolatos tevékenységet a honvédelmi miniszter koordináljon itthon és külföldön is.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka előadásában emlékeztetett arra, hogy a hadisírgondozás új keretek közé került 2016 őszén, és az átalakulás eredményeként az addigi főosztályból igazgatóság lett a múzeumon belül. Ezzel párhuzamosan a kormány mintegy kétmilliárd forintot biztosított arra a célra, hogy 2018 végéig megújuljanak az első világháborús, Magyarországon található hadisírok. Ennek a munkának a szervezet nagyjából a közepén jár, s már sírok ezrei újulhattak meg – fűzte hozzá.

A hadisírok felmérése külföldön is folytatódott: Lengyelországban, Szlovéniában, Ukrajnában, Oroszországban, Erdélyben és Felvidéken is jártak a szakemberek. A parancsnok kitért arra is, hogy tavaly indult a Katonahősök Emlékezete Program, amely azt célozza, hogy létrejöjjön az elmúlt 170 év hadműveleti veszteségeinek adatbázisa. Ennek töredékei már most is léteznek, de a teljes adatbázis 2020-ra készülhet el.

Horváth Lajos, a HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság vezetője emlékeztetett arra, hogy az 1993. május 1-én újjáalakult hadisírgondozás éppen idén lesz 25 éves. Az ezen a területen tevékenykedő szakemberek sikerét jelzi, hogy azóta feltárták: több mint 30 (bizonyos források szerint 54) külföldi országban nyugszanak magyar hősi halottak. Sok országban magyar hősi parcellákat alakítottak ki, amelyeket rendszeresen felkeresnek, ápolnak.

Megjegyezte: a Nagy Háború áldozatai is rendszerint valamelyik külföldi országban nyugszanak, mivel a frontvonalak a határokon túl voltak. Ezért lehet az, hogy az első világháborús veszteségi adatok akár részletesebbek is, mint a második világháború alatt és után keletkezett iratok, hiszen az utóbbi világégésben már nem volt hátország.

Fotó: Rácz Tünde