Világok harca

„Olyan ez a háború, amelyikben csak egyik vagy másik félhez lehet tartozni, de semlegesnek maradni nem lehet, mert az a halállal, az elpusztulással jelent egyet." – írja címlapján a Pesti Napló. „Diadalmas cselekedetekben nyilvánul az élet, és aki nem cselekszik, az a nemzet, az az ország megszünt lenni, megszünt eleven, élő tényezőnek szerepelni."

A baljóslatú kezdést követően a lap beszámol arról, hogy az oroszok elvesztettek egy hadihajót. „Az orosz tehetetlenséget gyönyörűen jellemzi, hogy ma finn vizeken egy orosz Dreadnought zátonyra jutott és elpusztult."  Mint írják, az orosz hajó vesztét a legénység ügyetlensége okozta.

Grassynál a német seregek több kozák csapatot is szétvertek, valamint elfogtak kilenc ágyút. Hazánk fiai sikeresen visszaverték a montenegróiak vakmerő támadását, így nagy szégyenben voltak kénytelenek visszavonulni.

A belgák Spaaban csatát vesztettek a németekkel szemben, akik elfoglalták Lüttichet. A franciák és belgák arra számítottak, hogy Lüttich körül legalább egy-két hónapig fel tudják tartóztatni a német sereget, amely példátlan bravúrral néhány óra alatt lett ura e jelentéktelen belga erődítménynek. „A hangulat Franciaországban amúgy is kétségbeesett és az életükért remegő franciák szinte hiszterikus félelmükön azzal könnyítenek, hogy védtelen idegeneket támadnak meg."

„Európa térképe lassan-lassan megváltozik. Az előrenyomuló német seregek Németország határaitól jóval nyugatra járnak, áttörtek Belgiumon, a legújabb hirek szerint talán érinteni fogják Hollandiát is, ugyancsak német seregek járnak Oroszország nyugatán, állítólag orosz vizeken siklanak a német csatahajók, ugyancsak Oroszország nyugatán a monarchia seregei törtetnek előre, mozgolódik, erősen mozgolódik az eddig tartózkodó Balkán is…" – olvasható a Népszava címlapján.

Az újság beszámol a franciák légierejéről is: „A franciáknak körülbelül 400 katonai aviatikusuk lehet. Ez év kezdetén 330 kiképzett aviatikusuk volt és 130 tanítványuk. A röpülő-hadosztálynak 180 tisztje és körülbelül 600 röpülőgépe van. Állítólag páncélos röpülőgépeik is vannak, azonkívül az úgynevezett Zeppelin-rombolóik. Használhatóságukat a nagy háború teszi majd próbára."

Továbbá írják, hogy a háború megkezdődött a tengeren is: „Skóciától északra a német és az angol flotta harcban van egymással. (…) Egy angol hadihajó két német gőzössel érkezett Doverbe."

Az orosz cár felszólítja az orosz zsidókat, hogy „legyenek hazafiasok, álljanak fegyverbe és a győzelem után polgárjogot fognak nyerni" – tudósít a Népszava.

Nagy a zűrzavar Szerbiában, olvashatjuk az újságban. Szerbiát már legyőzöttnek tekintik: „katonai körök oly reménytelennek látják Szerbia helyzetét, hogy szerintük a szerb hadsereg máris legyőzöttnek tekinthető. A hadseregnek nincs muníciója, a franciaországi és spanyolországi nagy fegyverrendeléseket még nem szállították és most már aligha kerülhet szállításukra a sor. Legfőképen azonban nyomasztó az eleséghiány a szerb hadseregben. (…) A kereskedelem teljesen elpusztult. Az osztrák-magyar csapatok a Dunánál, a Szávánál és a Drinánál körül fogják Szerbiát."

A Pesti Hírlap a következő hadi eseményekről számol be: a németek Viborgot bombázzák − Oroszok féltik Pétervárt − Elpusztítottak egy finn hadikikötőt − A német sereg győzelme Graszinnál − Oroszországban éhínség fenyeget − Nagy francia vereség Belfort és Mühlhausen között.

(A sajtószemléket az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien, Snoj Péter és Kovács Dániel készítette.)