„Hazánk védelme a mi kötelességünk és a mi felelősségünk!”

Az aktuális honvédelmi és biztonságpolitikai kérdésekről, valamint a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról szóló lakossági tájékoztatón – amelyen mások mellett részt vett Hoppál Péter országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is – Benkő Tibor leszögezte: hazánk nem sodródhat bele az orosz-ukrán háborúba.

„A háború rávilágított arra, hogy növelni kell a NATO védelmi képességeit, ugyanakkor a békét csakis párbeszéd útján lehet megteremteni. Oroszországgal szemben hazánknak – és a NATO-nak – kettős politikát kell folytatnia. Az egyik az elrettentés, amely olyan védelmi és katonai képességek megteremtését jelenti, amelyek erőt sugároznak a keleti fenyegetéssel szemben, amely megálljt parancsol az agresszornak. A legutóbbi NATO-csúcsértekezleten elfogadták, hogy megerősítik a keleti szárnyban települő négy zászlóalj-harccsoportot, és ezek mellé másik négy országban újakat hoznak létre. Január 17-én felajánlottunk ezt a zászlóalj-harccsoportot, és kijelentettük: a kiépített képességet működtetni is tudjuk, mert Magyarország a mi hazánk, megvédése elsősorban a mi dolgunk. Miután a NATO Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka személyesen tekintette meg ezt a zászlóaljat február végén, Tod D. Wolters vezérezredes, a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnoka harckésznek minősítette azt, és szövetségesi szinten ki is hirdették készenlétét. Vannak országok, ahol még mindig a megerősítő erőket várják. Ezzel is tudtuk bizonyítani, hogy hazánk megbízható szövetséges” – szögezte le Benkő Tibor.

A honvédelmi miniszter hozzátette: március 24-én Brüsszelben döntés született arról, hogy egy-egy lövésszázaddal, vagy támogató elemekkel az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország, Horvátország és Montenegró csatlakozik a hazai zászlóalj-harccsoporthoz. Kérdésre válaszolva Benkő Tibor elmondta: közös kiképzést hajtanak végre a Dunántúlon a külföldi katonákkal, de nem szabad ilyen szövetséges erőt most az ország keleti részére telepíteni, a Magyar Honvédség a jelenlegi fenyegetések mellett, továbbra is el tudja látni a feladatait. „A háború még nem érinti és bízunk benne, hogy nem is fogja érinteni Nyugat-Ukrajnát olyan mértékben, hogy külföldi erőket kelljen a határ mentére telepíteni” - szögezte le Benkő Tibor. „Katonáink ott vannak a keleti határnál és tisztességesen végzik a munkájukat. Rendszeresen beszélgetek velük, és ők is azt mondják: mi tartozunk felelősséggel hazánk védelméért. Ezért nagyon fontos, hogy tisztességet, becsületet sugárzó, lojális katonák alkossák a Magyar Honvédséget” - fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor elmondta: a keleti határon szolgálatot teljesítő katonák egyrészt a humanitárius segítségnyújtás terén segítik a Belügyminisztérium munkáját. Másik feladatuk pedig meggátolni, hogy ellenséges fegyveres csoportok sodródjanak át a határon.

„Itt, Pécsett átélték, milyen az, amikor a szomszédban háború zajlik. Őseink életük feláldozásával megteremtették országunk értékeit. Az a dolgunk, hogy megvédjük ezeket az értékeket, ezért kell az erős Magyar Honvédség. A béke és a biztonság önmagában nem létezik, azt meg kell teremteni, hiszen a térség meghatározó haderejévé szeretnénk válni. A szövetséges erőkkel vállaljuk a régió biztonságának megteremtését - többek között - ezért hoztuk létre hazánkban Horvátországgal és Szlovákiával - új NATO vezetési elemként - a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot, és a különleges erők regionális parancsnokságát is” - közölte a miniszter. Kérdésre válaszolva a tárcavezető hozzátette: a régió országainak – beleértve például Ausztriát is – szorosan együtt kell működniük Közép-Európa biztonságának érdekében. Ezt a célt szolgálja a 2010-ben létrehozott Közép Európai Védelmi Kezdeményezés, melynek országaival március 30-án Budapesten folytatunk közös megbeszélést.

A közös európai hadsereget létrehozó tervre vonatkozó kérdésre Benkő Tibor úgy reagált: minden NATO-tagállamnak kötelessége saját védelmi képességét kiépíteni. Mint mondta, Európában ezt sok tagállam nem teljesítette, ezért van az, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte és anyagi hozzájárulása kontinensünkön kiemelkedően magas.

A honvédelmi tárca vezetője kifejtette, hogy a Magyar Honvédség egészét alapjaiban megreformáló, fejlesztő Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra egyrészt a biztonságpolitikai környezet gyors változása, másrészt a NATO szövetségesi kötelezettségeinkből adódóan van szükség.

Mint mondta: a hibrid hadviselésből adódó veszélyek, a Balkán és más környező államok instabilitása, a kiber-fenyegetettség, az éghajlati változások és a járványok kora mellett az orosz-ukrán háború rámutatott a keleti fenyegetésre is. A Balkánnal kapcsolatban kiemelte: „A térségben azért létezik béke, még ha törékeny is, mert azt több ezer katona óvja.

A honvédelmi miniszter elmondta: kezdetben a képességek csökkenését kellett megállítani, ezt követően pedig ki kellett dolgozni az erős Magyar Honvédség alapját jelentő katonai életpályamodellt, a hazafias honvédelmi nevelés sarokköveit, a haditechnikai fejlesztések rendszerét majd meg kellett kezdeni az Önkéntes Tartalékos Rendszer kiépítését. A program most már a 2030-31-es évekre is előre tervezett.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszerről szólva Benkő Tibor kifejtette: a Magyar Honvédségnek jelenleg több mint 11.500 önkéntes tartalékos katonája van, ami példaértékű Európa országaiban. Benkő Tibor szerint a folyamat arra is rávilágított, hogy a magyar fiatalok igenis szeretnének aktívan tenni a hazáért. Hozzátette: a Magyar Honvédség létszáma az elmúlt évekhez képest tizenháromezer fővel gyarapodott. „Szeretnénk legalább öt új laktanyát nyitni az országban, hogy minél többen tudjanak tevékenyen részt venni a haza védelmében” - mondta a tárcavezető.

A hazafias honvédelmi nevelésről szólva hallhattuk: „a Honvédelmi Sportszövetség a sporton keresztül képes megszólítani a fiatalokat, mert a Magyar Honvédségnek testi és lelki értelemben egyaránt, erős, egészséges fiatalokra van szüksége.”

A honvédelmi költségvetésről szólva Benkő Tibor elmondta: Magyarország 2024-re, tervezetten eléri a NATO - kötelezettségként vállalt 2 százalékos GDP-arányt.