Helyt álltak a harcban, helyt álltak az életben

A korábban a Ludovika Főépület Egyetemtörténeti Kiállítóterében működő tárlat a Ludovika-történeti Kutatóműhely gondozásának köszönhetően talált új otthonra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (NKE HHK). Az ünnepélyes megnyitóra február 24-én került sor, a rendezvényen részt vett Pohl Árpád dandártábornok, a HHK dékánja, Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár, valamint díszvendégként Lipták József, Lipták János százados fia és Lipták Dezső, Lipták Aurél ezredes fia.

„Ez a kiállítás, mint a Ludovikás életutak című kiállítássorozat valamennyi eleme, emberekről szól. De üzenete sokkal átfogóbb, hiszen sorsokat mutatunk be, a 20. század keserveit mutatjuk be, és azt is, hogy a Ludovika Akadémia milyen útravalóval bocsátotta el tisztjeit. Leginkább azokra szeretnénk felhívni a figyelmet, akik megállták a helyüket a harcban és megállták a helyüket az életben is” – mondta megnyitóbeszédében Padányi József vezérőrnagy. A Kutatóműhely vezetője, a kiállítás ötletgazdája arról is beszélt, hogy a vitrinekben látható sok-sok apróság a két Ludovikás tiszt számára annak idején a mindennapokat, az életet jelentette: egy egyenruha, egy tájoló, egy óra, vagy a fotók, melyek megörökítették a sorsukat. „A Lipták-fivérek élete tipikus Ludovikás életút, tipikus 20. századi katonai sors a két világháború minden nyomorúságával. A kiállítás a Lipták-fivérek életútját van hivatva felvillantani, és azért gondoltuk mindezt a Hungária körúti campuson is bemutatni, mert megítélésünk szerint az elsődleges célcsoport az itt szolgálatot teljesítő honvéd tisztjelöltjeink. Ezért ez a kiállítás elsősorban nekik adhat olyan többlet értéket, amely talán életük egy-egy bonyolultabb szakaszában előkerülve kísérheti, segítheti őket”.

A két testvér két év különbséggel látta meg a napvilágot: Aurél 1909-ben, János pedig 1911-ben. Édesapjuk katonatiszt volt, ezáltal a család közvetlenül szembesült az első világháború nyomorúságával, hiszen ő a háborúban szerzett betegség következtében halt meg. A két testvér élete sokáig, évtizedeken keresztül párhuzamosan futott, katonai iskolába jártak, katonatiszti pályára léptek. A kiállítás anyagából az is kiderül, hogy fiatal akadémistaként mindketten kitűnő eredményeket értek el lövő- és kardvívó versenyeken egyaránt. Külön érdekesség, hogy Lipták Aurél felesége szintén kitűnő lövész volt. Majd jött a második világháború, amely átrajzolta nemcsak az ő életüket, hanem mindenkiét, aki azt a kort megélte.

Az idősebb testvérnek, Aurélnak 90 év adatott, Jánosnak 33. A fiatalabb, János Budapest védelmében, súlyos harcokban, a szovjet túlerővel szemben 1944. november 13-án Gyálszőlőn hősi halált halt, amikor aknatámadás érte az egységét. A tárlat részeként olvashatjuk 1944. október 4-én kelt utolsó, családjának írt levelét is. Sokáig azt sem tudták, hol van eltemetve, hosszú éveknek kell eltelni ahhoz, hogy méltó módon újratemessék.

Az idősebb testvér, Aurél szintén kivette a részét a háborúból, de túlélte a harcokat. Egységével, a Komáromi 22-es gyalogezreddel a Don-kanyarhoz vezénylik, az ütközetekben zászlóaljparancsnokként harcolt, huszonkét alkalommal verték vissza a Vörös Hadsereg alegységeit 1942-43 telén sokszor mínusz 40 fokos hidegben. A századosként szolgáló tiszt leleményességének jelentős szerepe volt abban, hogy a III. hadtest maréknyi csapata sikeresen visszavonulhatott Komáromba. A következő évben felkérték, legyen a Ludovika Akadémia tanára. 1944. augusztus 20-án felavatták az utolsó évfolyamot, akikkel együtt elindították nyugat felé, nem a magyar településeket, hanem Drezdát védeni. Az ötvenes évek nem hordták tenyerükön a Ludovikán végzett tiszteket. De Aurél talpon maradt, mert a Ludovikán azt is megtanították, hogyan kell embernek maradni az embertelenségben, hogyan kell talpon maradni olyankor is, amikor úgy tűnik, elveszett lábunk alól a talaj. A rendszerváltás környékén elégtételt kap az akkori politikai és katonai vezetéstől, végül 1999-ben ezredesi rendfokozattal hunyta le szemét.

„A Ludovikás Életutak sorozat részeként látogatható kiállítást közelebb kívántuk hozni a honvédtisztképzős hallgatókhoz, példaként állítva eléjük az egykori akadémisták életútját” – erősítette meg Kalocsa Mária, a kiállítás kulturális szervezője. „A történelmet a hadtörténészek már megírták, de annak, aki ott volt és részt vett benne, mindez privát történelemmé vált. Ebbe a személyes történelembe nyerhet betekintést minden érdeklődő, aki megnézi a tárlatot, a vitrineket, személyes tárgyakat, fotókat, térképeket.

A kiállítás február 24. és május 6. között látogatható a HHK Kari Könyvtár nyitvatartási idejében.

Lipták Aurél ezredes életrajza itt, Lipták János százados életrajza pedig itt érhető el.