A katonadiplomácia sikeres éve

Minden esztendőben megrendezi úgynevezett éves értekezletét a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatala a külföldön akkreditált katonai attasék részére. Ez az esemény minden évben a katonadiplomáciai szakterület legjelentősebb rendezvénye – hangzott el az idei, június 30-án és július 1-jén megtartott attaséértekezletet első napján, melyet Madarász Károly mérnök altábornagy, az MK KFH főigazgatója nyitott meg.

Szekeres Imre az elmúlt év katonadiplomáciai feladatait értékelve elmondta: a tevékenység a prioritásoknak megfelelően sikeres volt, eredményesen tevékenykedtek azok, akik katonai attaséként a Magyar Köztársaság érdekeit szolgálják. Hazánk az elmúlt évben a NATO és az Európai Unió tagállamaival intenzíven fejlesztette kapcsolatait, mégpedig azért, mert az Észak-atlanti Szövetség nem egyszerűen az európai és az észak-amerikai térség biztonságáról szól, hanem a szervezet a globális biztonság sarokkövét is jelenti.

A honvédelmi miniszter hozzátette: a jövőben a két nemzetközi szervezet közötti komplementer viszony erősítése volna célszerű. Hiszen a NATO rendelkezik legnagyobb katonai műveleti képességgel, ugyanakkor az EU a gazdasági és társadalmi stabilizáció, és az újjáépítés képességében erősebb, amelyek nélkül ma már nem lehet sikeres egyetlen misszió sem. De ahhoz, hogy ezek a képességek a jelenleginél jobban kihasználhatók legyenek, a két szervezetnek több, közös kezdeményezést kell elindítania.

– Meggyőződésem, hogy a NATO következő főtitkárának Rassmussen úrnak, aki augusztus elsején veszi át hivatalát, prioritásként kell kezelnie a NATO és az Európai Unió együttműködését – jelentette ki Szekeres Imre, majd arról beszélt, hogy vannak olyan kezdeményezések, amelyek közelebb viszik egymáshoz a két szervezetet. Ilyen például a Stratégiai Légiszállítási Egyezmény (SAC), hiszen abban a szövetség és az EU együttműködése jelenik meg: a 12 résztvevő ország közül ugyanis nyolc olyan, amely egyaránt tagja a két szervezetnek, négy viszont csak az egyiknek.

A tárcavezető bejelentette: július 27-én hivatalosan is megkezdi működését a Stratégiai Légiszállítási Kezdeményezést biztosító Nehéz Légiszállító Ezred Pápán. Ez a képesség erősíteni fogja mind a NATO, mind pedig az EU műveleteinek légiszállítási biztonságát. A miniszter szerint a SAC jó példa arra is, hogy az együttműködés és a közös finanszírozás erősíti a hatékonyságot, mind a NATO-n kívül, mind pedig a NATO és az EU között.

Szekeres Imre kifejtette, hogy hazánk a kétoldalú védelmi kapcsolatokban továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kezeli az amerikai-magyar katonai együttműködést. Ugyanígy nagy jelentősége van annak, hogy Franciaországgal a kooperáció elmélyítésére törekszünk. Németország szintén fontos szövetségesünk, akárcsak az Egyesült Királyság, Olaszország, vagy Hollandia. A miniszter külön kitért a magyar-svéd kapcsolatokra, amelyeket alapvetően a Gripen bérleti szerződés határoz meg. Emellett szólt a visegrádi országok védelmi területre is kiterjedő együttműködéséről, amely során elsősorban a hadiipari és haditechnikai kooperációban rejlő lehetőségek kiaknázására kell koncentrálni.

– Európa és a transzatlanti térség számára a balkáni régió stabilitása változatlanul kiemelt jelentőségű, hiszen ez a térség ott van Európa szívében, közvetlen szomszédságban a NATO és az Európai Unió tagállamaival – mondta a miniszter hozzátéve: Horvátország és Albánia NATO-hoz történt csatlakozása után a magyar-horvát és a magyar-albán kapcsolatokat a partnerségi szintről a szövetségesi szintre emelték. Hazánk mindkét ország számára kész átadni az integrációs tapasztalatait. A tárcavezető hangsúlyozta: a térség országainak euró-atlanti integrációja jelenti hosszú távon a balkáni stabilitás egyetlen garanciáját.

A Balkánnal kapcsolatban a magyar kül-, és védelempolitika álláspontja változatlan, a NATO-nak mindaddig fenn kell tartani a katonai jelenlétet, amíg az Európai Unió át nem veszi a rendfenntartást – szögezte le a tárcavezető.

Szekeres Imre a továbbiakban arról beszélt, hogy másik két szomszédunk, Ukrajna és Szerbia is kiemelkedően fontos Magyarország számára. Ukrajnával tovább folytatjuk a kétoldalú konzultációkat, amelynek célja az ország euró-atlanti integrációjának előmozdítása. Szerbiával kapcsolatban pedig hazánk donor szerepet lát el az Ohioi Nemzeti Gárda és a szerb fegyveres erők közötti együttműködés kialakításában.

– Oroszország számunkra kulcsfontosságú partnerország, amellyel együtt kell működnünk a globális biztonság erősítése érdekében. Az ország földrajzi kiterjedésénél, politikai-katonai erejénél, illetve az energiahordozó-készleteiből fakadó gazdasági súlyánál fogva fontos szereplője mind az európai, mind pedig a közép-ázsiai és közel-keleti térség biztonságának – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: egyetért azokkal, akik szerint bizonyos elvekhez ragaszkodni kell az együttműködés során. Így például Oroszországnak nem lehet vétójoga a NATO bővítésével kapcsolatban. Emellett a területi integritás és a szuverenitás elvét tiszteletben kell tartania.

Tudomásul kell venni, hogy Európa energiaellátása még mindig elsősorban Oroszországtól függ, ezért elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd egy újabb konfliktus elkerülése érdekében – fogalmazott a miniszter, aki szerint a grúziai események utáni fagyosabb időszaknak vége, így itt az idő megtalálni a gyakorlati együttműködés lehetőségeit, amelyhez a NATO-Oroszország Tanács megfelelő fórumot kínál. E fórum alkalmas arra, hogy együttműködés valósuljon meg néhány fontos kérdésben. Például a szövetség kulcsfontosságú műveletében, az afganisztáni misszióval kapcsolatban, hiszen a tranzitútvonal és a logisztika Oroszországon keresztüli, újbóli biztosításával kiváltható, vagy kiegészíthető lehetne a jelenlegi egyetlen, pakisztáni útvonal. Emellett meg kell találni az együttműködés lehetséges módjait a terrorizmus-, és kábítószer-ellenes küzdelemben, fel kell éleszteni a fegyverzet-ellenőrzési együttműködést, és szorgalmazni kell a kalózkodás elleni közös fellépést is.

– A kétoldalú, magyar-orosz kapcsolatokat is ennek megfelelően szükséges fejleszteni. Fontos előrelépés, hogy egy új, katonai és légügyi attasé posztot hozunk létre Moszkvában. Oroszország mellett a kelet-európai térség más országaiban is erősítjük pozícióinkat. Szeptembertől jelen leszünk Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Belorusszia és Moldova fővárosaiban – emelte ki Szekeres Imre, aki hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország a NATO-Mediterrán Párbeszéd keretében fontosnak tartja a magyar-izraeli és a magyar-egyiptomi védelmi kapcsolatokat, s folytatni kívánja a magyar-algériai katonai kapcsolatok fejlesztését is.

Az értekezleten jelenlévő katonai attasék számára feladatot szabva a honvédelmi miniszter kiemelte: fontos cél, hogy rendszeresen tájékoztassák a fogadó országot a Honvédelmi Minisztérium tevékenységéről, különösképpen a nemzetközi feladatok ellátásáról. Emellett erősíteniük kell diplomáciai aktivitásukat, amellyel elő tudják mozdítani hazánk hatékonyabb érdekérvényesítését és emelni tudják a nemzetközi kapcsolattartás színvonalát is. Szekeres Imre hangsúlyozta: ezen célok megvalósítása érdekében az attasék számíthatnak a minisztérium aktív közreműködésére.

– Az önök munkája nélkülözhetetlen a magyar katonadiplomácia eredményességéhez. Kérem, hogy állomáshelyükön a katonadiplomáciai alaputasításukban foglaltak és az elfogadott irányelvek szerint végezzék tovább a munkájukat – zárta tájékoztatóját Szekeres Imre.

Az éves attaséértekezleten ezt követően elhangzott: a megváltozott gazdasági környezet miatt részlegesen át kell dolgozni a katonadiplomáciai képviseleti rendszerünket. Mégpedig úgy, hogy az új szakmai kihívásoknak történő megfelelés költségnövekedés nélkül legyen biztosított. Ennek egyik eleme, hogy a korábban tervezett bővítések egy részéről le kell mondani, másrészt az újonnan létrehozandó beosztások anyagi fedezetét csak úgy lehet előteremteni, hogy egy állomáshelyen felfüggesztik az attaséhivatal tevékenységét – e hivatal feladatait a hazai székhelyű, regionális attasé veszi át – valamint két állomáshelyen az attasé-helyettesi beosztásokat titkár-gyakornokivá minősítik vissza. Azt azonban még egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan melyek is lesznek ezek az állomáshelyek.

E tervezett változtatásokat követően, az idei katonadiplomáciai váltások után, vagyis szeptember 1-jétől négy földrészen, huszonnégy országban lesz attaséhivatalunk. A két, hazai bázison tevékenykedő attasét nyolc országban akkreditálják, a tizennégy külföldön működő attasét pedig további húsz országban. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség összesen 52 ország védelmi tárcájával áll majd katonadiplomáciai kapcsolatban. Az attasé szolgálati rendszerben összesen 27 attasé, három attasé-helyettes és két attaséhivatali titkár-gyakornok dolgozik majd, azaz összesen 32 hivatásos katona lát el katonadiplomáciai feladatot.

Az értekezleten, az újságírók tájékoztatására elmondták: az attasék feladata a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének és a Magyar Honvédség vezetőinek képviselete a fogadó országban, a nemzetközi jog által megengedett keretek között. Emellett az országban tartózkodó katonaszemélyek érdekeinek védelme is fontos feladata egy attasénak, akárcsak a fogadó ország védelmi minisztériumával, valamint más hivatalos szerveivel való kapcsolattartás. Magyarország katonadiplomatái elősegítik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tekintélyének erősítését, a kétoldalú katonai és katonadiplomáciai kapcsolatok és az együttműködés fejlesztését, valamint elvégzik az adott országba érkező küldöttségek programjának előkészítését is.

A magyar véderő-, katonai-, és légügyi attasék a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó, 1961. április 18-án, Bécsben aláírt nemzetközi szerződésben meghatározott keretek között, a külképviseletek szerves részeként, de önállóan látják el munkakörüket. A nagykövetek általános diplomáciai irányítása mellett végzik szakmai feladatukat, amelyről meghatározott rendben adnak számot. A bécsi szerződés keretei között az attasék minden törvényesen megengedett módon tájékozódnak a fogadó ország és annak fegyveres erői helyzetéről és a bekövetkezett változásokról is.

A két napos értekezlet szerdán zárt ajtók mögött folytatódik. A résztvevők ekkor megtárgyalják a katonadiplomácia tennivalóit, aktuális kérdéseit, követelményeit és módszereit.

Fotó: Szűcs László