Évszázados tapasztalatok 21. századi technológiával

Az ünnepség kedden délben, az Állami Egészségügyi Központban kezdődött, a parancsnoki épület falán dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter leplezte le prof. dr. Vámos László nyugállományú orvos vezérőrnagynak, a Magyar Katonai-, és Katasztrófa-orvostani Társaság örökös tiszteletbeli elnökének emléktábláját. A professzor halála után négy esztendővel felavatott márványtáblát Mikita János mérnök altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettese koszorúzta meg.

Az emléktábla avatást a Magyar Honvédség egészségügyi dolgozóinak napja alkalmából rendezett állománygyűlés követte. A Stefánia Palotában megtartott rendezvényen jelen volt Szekeres Imre, Mikita János altábornagy, valamint a magyar katona-egészségügy „nagy öregje", dr. Svéd László nyugállományú orvos altábornagy is.

Ünnepi köszöntőjében Nagy Ildikó alezredes, a HM Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Preventív Igazgatóság mentálhigiénés osztályvezetője felelevenítette Semmelweis Ignác élettörténetét, aki 191 évvel ezelőtt, 1815. július 1-jén abban a tabáni házban született, amely ma a nevét viselő orvostörténeti múzeumnak ad helyet. Elhangzott: orvosdoktori diplomáját 1844. május 21-én kapta meg, majd másfél év múlva tanársegédi állást kapott a bécsi közkórházban.

A zsúfolt, nagy létszámú kórtermekben nap, mint nap pusztított a gyermekágyi láz. A legtöbb orvos tehetetlenül vette tudomásul a tömeges haláleseteket, de Semmelweis nem törődött bele: kutatta, nyomozta a kór eredetét. A felismeréshez egy tragikus esemény vezette: az egyetem törvényszéki orvostan tanárának egy boncoláskor megsérült a keze, majd hamarosan vérmérgezésben meghalt. Ekkor vált számára nyilvánvalóvá, hogy az elhunyt tanár és a sok száz gyermekágyas betegsége egy és ugyanaz.

Azonnal elrendelte az osztályon a klórvizes fertőtlenítő oldatban történő kézmosást, amelynek hatására néhány héttel később csökkenni kezdett a gyermekágyi lázas esetek száma.

A kóroktan felderítését és az általa kidolgozott prevenciót fáradhatatlanul terjesztette, tanította az orvostanhallgatók és kollégái körében, majd a sebészeti beavatkozásokra is kiterjesztette. Módszerét többen követték, de legalább annyian értetlenkedtek és gúnyolódtak is vele.

Semmelweis Ignác születésének évfordulóján az egészségügyi területről külön ki kell emelni a katona-egészségügyet, azt, a társadalom érdeklődésének középpontjában lévő, elsősorban a Magyar Honvédséget kiszolgáló egészségügyi szervezetet, amely a hivatásos és szerződéses állomány egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Emellett pedig a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásában is kiveszi a részét – fogalmazott az ünnepi beszédet mondó alezredes asszony, majd arról beszélt, hogy a megelőző egészségügyi, a gyógyító, a rehabilitációs és a sürgősségi ellátási területen túl a katona-egészségügyben dolgozók jelentős feladatot vállalnak a szövetségi kötelezettségek és a missziók egészségügyi biztosításában is. Jelenleg mintegy ötven egészségügyi szakember szolgál Koszovótól, a Sínai-félszigeten át Afganisztánig.

– Létrehoztuk a Honvédelmi Minisztérium NATO követelményeknek megfelelő katona-egészségügyi kiválósági központját, amely a szükséges, akkreditációs eljárás után tovább öregbítheti a magyar katona-egészségügy hírnevét. A Bundeswehr katonai szolgálata részére hadszíntéri katonai kórházakban teljesítenek szakorvosaink szolgálatot. A Megelőző Egészségügyi Laboratórium műveleti területen teljesíti bakteriológiai, járványügyi, és egyéb egészségügyi feladatait. A Mobil Biológiai Laboratóriummal pedig létrehoztunk egy további, egyedülálló képességet – sorolta Nagy Ildikó alezredes, hozzátéve: jelentősek a kutatásban elért eredmények is, például a kórélettani, a toxikológiai és a repülőorvosi területen.

Elhangzott: két éve, 2007. július 1-jén alakult meg a HM Állami Egészségügyi Központ négy, nagy múltú kórház integrációjával. A magyar kormány egészségügyi reformprogramjának „zászlóshajójaként" aposztrofált komplexum súlyponti kórházként az ország egyik legjelentősebb egészségügyi intézménye lett, amely a gyermekgyógyászat kivételével valamennyi orvosi-szakmai diszciplínát műveli. Hét telephelyen, közel háromezer rendkívül jól képzett szakember fogadja, kezeli és gyógyítja a járó, vagy fekvőbeteg ellátásra jelentkező, vagy éppen a rehabilitációra szoruló betegeket. Az elődintézetek szakmai tudását a 21. század követelményeinek megfelelő infrastruktúrával és logisztikai háttérrel ötvöző Állami Egészségügyi Központ az elmúlt két évben bebizonyította életképességét.

Az intézmény speciális jellegének egyik erőssége a teljes körű traumatológiai, neurotraumatológiai és égési sérülések ellátása, ami kiemelt fontosságú a honvédelmi és a katasztrófa ellátásban is. A járó és fekvőbeteg ellátás mellett az ÁEK-ben magas szintű oktató, tudományos és kutató tevékenység is folyik: közel száz, tudományosan minősített orvos dolgozik az intézményben, akik egyben országos szakmai vezető testületek kollégiumok tagjai, vezetői is.

– Az Állami Egészségügyi Központ tevékenységének minőségét szavatolja, hogy közép-kelet-európai szinten is páratlan teljesítménnyel, mindössze másfél év alatt építette ki és vezette be minőségirányítási rendszerét – mondta ünnepi beszédének végén Nagy Ildikó alezredes.

Az állománygyűlés ezt követően miniszteri elismerések és jutalmak átadásával folytatódott, majd a Honvéd Együttes művészeinek előadásával ért véget.

Fotó: Tóth László