Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A középpontban Irán és Afganisztán

Szöveg: Szűcs László |  2010. február 12. 10:29

A „biztonságpolitika Davosának” szokták nevezni a minden év februárjában megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferenciát. Az idei, immár 46. fórumon elhangzott legfontosabb bejelentéseket a honvedelem.hu felkérésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő értékelte.

A bajor fővárosban, Münchenben február első hétvégéjén immár 46. alkalommal rendezték meg a világ legjelentősebb, nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáját. A rendezvényen mintegy negyven ország állam-, és kormányfője, külügy-, és (hon)védelmi minisztere, valamint szakértője vett részt. A háromszáz megjelent a gazdasági válság nemzetközi biztonságra gyakorolt hatásairól, a klímaváltozásról és az energiabiztonságról is tanácskozott. Magyarországot Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter képviselte.

A biztonságpolitika Davosának is nevezett nemzetközi konferencia régebben a kelet és nyugat, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió (később Oroszország) közötti párbeszéd egyik legfontosabb fóruma volt – árulta el a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György, hozzátéve: az először 1962-ben megrendezett konferenciára az elmúlt években már meghívták az egykori európai szocialista és az ázsiai államok képviselőit is. Idén pedig először már nemcsak a biztonságpolitikáról, hanem a gazdaságról is folytattak tárgyalásokat, ám a középpontba mégis leginkább Afganisztán és Irán került.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: az idei fórum több meglepetést is tartogatott a résztvevők részére. A „legmeghökkentőbb eset" az iráni delegációhoz köthető. Kezdetben Manusehr Mottaki külügyminiszter megismételte az ázsiai ország elnökének korábbi bejelentését, miszerint Irán készen áll a külföldön történő urándúsításra. S úgy ítélte meg, hogy mindezzel jó esélyek nyílnak a hosszú idő óta tartó a régóta tartó atomvita megoldására. Aztán egy nappal később „robbant a bomba", hiszen Mahmud Ahmadinezsad utasítást adott arra, hogy hazai centrifugákkal kezdjenek el 20 százalékosra dúsítani uránt a teheráni kutatóreaktor fűtőanyag-ellátása céljából.

Ezzel a csellel a perzsa állam valószínűleg csak időt akart nyerni, de emellett azt is elérte, hogy az ország elvesztette szavahihetőségét, a külügyminiszter pedig lehetetlen helyzetbe került a konferencián – fogalmazott Nógrádi György, aki úgy véli, hogy az események után háttérbe szorult a konfliktus diplomácia módszerekkel való rendezésének eshetősége, s felerősödött egy esetleges katonai csapás lehetősége Irán ellen.

Nógrádi szerint a müncheni konferencia egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az afganisztáni konfliktus már tovább tart, mint annak idején a második világháború. Mindemellett elhangzott az is, hogy bár a NATO vezette nemzetközi erők Afganisztánban harcolnak, az igazi ellenségeik Pakisztánban vannak.

A biztonságpolitikai szakértő elárulta azt is, hogy számára az is a meglepetés erejével hatott, hogy a három napos konferencián a német külügyminiszter és a védelmi miniszter egymással szöges ellentétben álló véleményt hangsúlyozott az amerikai atomfegyverekkel kapcsolatban. Guido Westerwelle külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az atomfegyvereket a világon mindenhol meg kell semmisíteni, és az amerikai atombombákat ki kell vonni Németországból. Ezzel szemben Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter a jelenlegi amerikai politika mellett foglalt állást.

A konferencia mindhárom napján felszólalt Hamid Karzai afgán elnök, aki kijelentette, hogy az ország 2015-ig saját lábára kíván állni, azaz saját maga akar gondoskodni a biztonságáról és a stabilitásáról. Mivel nem akar továbbra is a „nemzetközi közösség terhére lenni". Addig azonban továbbra is teljes anyagi és katonai támogatást vár el a nemzetközi erőktől. „Minden természetesen nagy felháborodást váltott ki a konferencia résztvevői körében" – mondta Nógrádi.

 

A biztonságpolitikai szakértő szerint érdekes volt a nemzetközi fórumon részt vevő orosz és kínai küldöttség alapstratégiája is. Az oroszok ismételten hangsúlyozták, hogy a NATO további, keleti bővítése alapvető orosz érdekeket sért, és ha a szövetség újabb államot vesz fel soraiba, akkor azzal Oroszország biztonságát veszélyezteti. A kínaiak pedig azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak ne szállítsák le azokat a fegyvereket Tajvannak, amelyekre még a Bush-kormányzat kötött szerződést. Mivel mindez ronthatja Kína és Tajvan, illetve Kína és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszonyt.

Mint ismert, Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára a müncheni konferencián bejelentette: Oroszországot szorosabban be kell vonni az afganisztáni rendezésbe. Nógrádi György úgy véli a főtitkár kérése „érdekes", és csak a későbbiekben derülhet ki, hogy megvalósítható-e.

–Van egy afgán közmondás, amely azt mondja, hogy ha isten büntetni akar egy nemzetet, akkor megengedi, hogy bevonuljon Afganisztánba. Ez a jelenlegi helyzetet nagyon jól példázza, s mindez érződött a müncheni konferencián is – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aki magánvéleményét hangsúlyozva hozzátette azt is: úgy érzi, a konferencián is bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok hanyagolja Európát, az amerikaiak számára leértékelődött az Öreg Kontinens.