A stratégiai koncepcióról folyik majd a vita
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2010. október 13. 12:29Az atlanti szövetség új stratégiai koncepciójának tervezetéről folytatnak vitát csütörtökön Brüsszelben a NATO-országok külügy- és védelmi miniszterei. Magyarország képviseletében Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter vesz részt a megbeszélésen.
A NATO-ban lázasan folyik az új, sorrendben immár harmadik stratégiai koncepció előkészítése, hiszen a végleges szöveget a szervezet november 19-20-i lisszaboni csúcstalálkozóján hivatalosan el akarják fogadni.
A NATO első stratégiai koncepcióját a hidegháborús szembenállás korszakára szabták. Az 1999-ben elfogadott második stratégiai dokumentum kijelölte a transzatlanti szövetség tevékenységének fő irányait arra a korszakra, amelyben a korábban az ellentáborhoz tartozó európai országok nagy része csatlakozott a NATO-hoz.
A most készülő koncepció – amelyet a nagy előszeretettel twittelő és blogoló, minden újszerű számítógépes technológiát lelkesen használó Anders Fogh Rasmussen főtitkár „a NATO 3.0-ás verziójaként" szokott emlegetni – jórészt a XXI. század újszerű biztonsági kihívásaira keresi a választ.
A máig titkosan kezelt szövegtervezetet – amelynek azonban tartalmi gerince lényegében már ismert – a NATO brüsszeli székházában dolgozták ki, de a kiinduló gondolatok a Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter által irányított szakértői előkészítő bizottságtól származtak. Rasmussen a közelmúltban megküldte a tervezetet a tagállamoknak, és most várja a kormányok visszajelzését. A tagországok nem ezekben a napokban ismerkedtek meg a javasolt koncepcióval, hiszen Albright bizottsága korábban rendszeresen tanácskozott velük.
A NATO új stratégiai koncepciója nem változtat azon, hogy az észak-atlanti szervezet elsődleges célja tagjainak megoltalmazása egy esetleges támadás ellen, a kollektív védelem elve alapján. A különbség abban áll, hogy ezt a feladatot miként lehet ellátni – mondta a minap Rasmussen. Az újszerű biztonsági kihívások között szó esik a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyéről, valamint a klímaváltozás miatt a „messzi Északon" a hósapka olvadásának számos következményéről is. De a NATO alapítóokmányában meghatározott eredeti rendeltetéséhez képest az is újszerű kihívás, hogy az atlanti szövetség adott esetben arra kényszerülhet, hogy területén kívül, attól esetleg távol eső térségben hajtson végre küldetést saját biztonsága érdekében. Ilyen művelet most is zajlik: a NATO legnagyobb szabású vállalkozása az irányítása alatt álló afganisztáni nemzetközi erő, az ISAF, amely lényegében a nemzetközi terrorizmus közép-ázsiai tűzfészkét próbálja felszámolni.
A szervezet a terrorizmus problémájához több ponton kapcsolódó, ám attól különálló kihívásnak tekinti, hogy egyes országok veszélyes fegyverkezésbe fogtak.
A főtitkár a lisszaboni csúcstól vár hivatalos döntést a rakétavédelem ügyében, ehhez pedig fontos jelzés lesz, hogy miként foglalnak állást a tagországok miniszterei most csütörtökön.
A külügyi és védelmi tárcák vezetőinek megbeszélésén az új stratégiai elképzelések és a rakétavédelem mellett a NATO belső reformja lesz a harmadik nagy téma. A reform célja az észak-atlanti szervezet karcsúsítása, ésszerűsítése: azaz egy olyan NATO kialakítása, amelynek fenntartása nem lesz ugyan olcsóbb, de talán rugalmasabb és hatékonyabb válaszadásra lesz képes.
