Akik betartatják a rendet
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2010. november 19. 6:35Mióta megszűnt a sorkatonai szolgálat, a civil lakosság többsége nem tudja pontosan, mivel is foglalkoznak a katonai rendészek, noha a fővárosban élők egészen biztosan találkoztak már velük vagy gépjárműveikkel, különösen a Balaton utca, illetve a Petőfi laktanya környékén.
Bartha
László alezredes, az MH Támogató Dandárhoz tartozó Maléter Pál Rendészzászlóalj
parancsnokának segítségével jártunk utána annak a kérdésnek, mivel is foglalkozik a katonai rendészet.
„Elsődleges feladatunk az, hogy betartassuk a katonai rendet mind az
objektumokban, mind a közterületeken. A munkánk legnagyobb részét az őrzés-védelem
teszi ki, a Honvédelmi Minisztérium 1. és 2. objektumainak védelmét mi látjuk el", fogalmaz
Bartha alezredes. A fentiek készenléti fegyveres szolgálatot jelentenek 24 órában, havonta
átlagosan hét-kilenc alkalommal.
– más, speciálisan a katonai rendészetre tartozó feladatokat is ellátnak: ezek közül is a
katonák ellenőrzése emelkedik ki elsődlegesen. „Ez a feladatunk tulajdonképpen a rend
betartatására irányul", mondja Bartha alezredes. „Ebben országos hatáskörrel rendelkezik
a zászlóalj: Budapest helyőrség mellett havi négy katonai rendész-járőrt biztosítunk a HM
Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint az ország egyéb területeire. Ilyenkor a
közterületen kint tartózkodó katonákat ellenőrizzük, hogy betartják-e a jogszabályokat, a
szolgálati szabályokat, a gépjárművekre vonatkozó szabályokat." Utóbbiak esetében a katonai
rendészet akkor is illetékes, ha azokat nem katonák, hanem közalkalmazottak vezetik, igaz,
velük szemben eljárási jogokkal nem rendelkeznek: csupán feljelentést tehetnek, amennyiben
jogszabálysértésre került sor.
Szintén a katonai rendészet illetékes, amennyiben Magyarország területére bármikor
bármilyen jellegű külföldi katonai alakulat, szállítmány vagy küldöttség érkezik. Ilyenkor
az előírások szerint katonai rendészeti biztosításra van szükség. „Egyfelől a külföldi
katonák így nem járhatnak akármerre, ahol csak akarnak, másfelől segítséget is kapnak
tőlünk a megkülönböztetett jelzésű felvezetéssel, a nyelvismerettel, a helyismerettel.
Mindez tehát egyfajta védelmet is jelent számukra. Hívhatjuk ezt a feladatkörünket akár
konvojbiztosításnak is", mondja Bartha László. A Maléter Pál Zászlóalj a hazánkba érkező
külföldi katonai delegációkat szintén katonai rendészeti biztosítással látja el: ez közlekedési
szempontból is fontos, hiszen a fővárosban közismerten igen nehéz a mozgás, másrészt
egyfajta védelmet is jelent a vendégek számára, még ha nem is feltétlenül a szó szoros
értelemben vett
A fentiektől eltérő, teljesen speciális feladat a pénzkísérés. „Itt a különböző katonai
pénzszállítmányok kíséréséről van szó", mutat rá Bartha alezredes. A Zászlóalj parancsnoka
kiemeli: a feladat rendkívül komplex, így természetesen speciális ismereteket is kíván meg.
Ha már a speciális ismeretek szóba kerültek, nem mehetünk el a kiképzés kérdése és
mibenléte mellett sem. Ahhoz, hogy valaki katonai rendész lehessen, tisztában kell
lennie magától értetődő módon a KRESZ-szel, illetve a honvédségben előírt katonai
forgalomszabályzási ismeretekkel. „Az önvédelem őrzés-védelemre vonatkozó részei
szintén nélkülözhetetlenek, különös tekintettel a fegyverhasználatra", teszi hozzá Bartha
László. A lőkiképzés egyébként is a képzés egyik legfontosabb része, az állomány
különféle speciális lőgyakorlatokon is részt vesz, melyek során biztonsággal sajátítják el
a rendhagyó helyzetekben történő fegyverhasználatot. Ez különösen azért fontos, mert
esetükben feladataikból adódóan előfordulhat, hogy közterületen kell élesben helyt állniuk
és lőfegyvert használniuk, ott pedig hibának nincs helye. „Az önvédelmi képzésnek emellett
egyéb eszközök használata is részét képezi. A katonáknak tudniuk kell, miként használják
szerepel, hogy a jövőben a krav maga bizonyos elemei is a képzés részei legyenek.
A
gyakorlást később élőben is megtekinthetjük: a Petőfi laktanya tornacsarnokában a Zászlóalj
katonái éppen Hanshi Dr. Zöllei Zoltán nyugállományú alezredessel, 7 danos nagymesterrel,
a katonai közelharc-kézitusa legnagyobb hazai szaktekintélyével tekintenek át pár korábban már
begyakorolt fogást, hiszen a biztos tudás alapja minden esetben az ismétlés.
Maga a katonai rendész szakkiképzés egyébként három szintű, az alapozó, illetve az emelt
képzést az úgynevezett kiemelt szint követi, mely a háborús területen végrehajtandó katonai
rendészeti ismeretek megszerzését jelenti. Mindhárom szint esetében kéz a kézben járnak a
gyakorlati és az elméleti ismeretek. „Egy katonai rendésznek ugyanolyan alapos és kiterjedt
jogszabály-ismeretre van szüksége, mint egy rendőrnek", emeli ki Bartha László.
