Csökkentik a KFOR-erők létszámát

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta, hogy egyetértés született a NATO-országok védelmi miniszterei között az AWACS légi felderítő és irányító rendszerrel ellátott repülőgépek mielőbbi afganisztáni alkalmazásáról. Mint a miniszteri tanácskozás közben magyar újságíróknak elmondta, elfogadták azt a magyar indítványt is, hogy az AWACS-gépek alkalmazásának költségeit közös NATO-alapokból finanszírozzák. Ezzel kapcsolatban – NATO-diplomatáktól származó értesülések szerint – egy ideig fenntartásaik voltak a franciáknak, de most egyetértés született. Szekeres Imre megjegyezte, hogy magának az AWACS-programnak 15 tagállam a részese, de az AWACS-gépek által nyújtott előnyökből mind a negyven ország részesül, amely jelen van az afganisztáni nemzetközi erőben (ISAF). Az ilyen gépek alkalmazását egyelőre egy évre irányozták elő, ebből az első 120 nap próbaidőnek számít. Az AWACS-rendszerrel ellátott gépek alkalmasak arra, hogy 8-10 ezer méter magasságban repülve észleljenek a légtérben repülő eszközöket, légi forgalmi irányító tevékenységet lássanak el, célra vezessék a szövetségesek légierejét, illetve segítsék a kommunikációt a magas hegyektől erősen szabdalt afgán terepen tartózkodó szövetséges erők között – magyarázta a lehetőségeket Tömböl László mérnök vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. A gépek Afganisztánon kívül, de a térséghez közel fekvő támaszponton fognak állomásozni, és onnan felszállva hajtanak majd végre repüléseket az afgán légtérben. Tömböl László mk. vezérezredes szerint az afganisztáni feladatok ellátásához 2-3 AWACS-gép elegendő.

Szekeres Imre elmondta még, hogy Robert Gates amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta az új NATO-képességek olyan megteremtését, amely több tagország összefogásával történik, és példaként kiemelte a légi szállítási kapacitás közös létrehozását, amiben Magyarország központi szerepet játszik. A pápai repülőtérre a nyáron érkezik az első C-17-es szállító gép. A honvédelmi miniszter szerint ilyen, többnemzeti alapon lehet célszerű biztosítani a helikopterprogram logisztikai ellátását is.

Csökkentik a KFOR-erők létszámát

Alkalmas a katonai és a politikai helyzet arra, hogy megkezdjék a NATO vezette koszovói erő, a KFOR létszámának csökkentését – jelentette be csütörtökön Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megnyitó munkaebéd után.

A csökkentés fokozatos lesz, és minden egyes fázist csak annak alapos mérlegelése után hajtanak végre, hogy azt lehetővé teszi-e a koszovói katonai-biztonsági helyzet, valamint a térség stabilitásának szempontja, a politikai környezet – hangsúlyozta a főtitkár. Megerősítette, hogy az első szakaszban a most mintegy 14 ezer fős nemzetközi erőt tízezer fősre akarják mérsékelni. Elképzelhetőnek mondta, hogy ez a jövő év elejére valósul meg. NATO-források szerint az előzetes tervek arról szólnak, hogy másfél év alatt 2-3 ezerre csökkentsék a KFOR létszámát. Ha a körülmények engedik, jövőre a fokozatosság jegyében beiktatnak egy 10 ezerről 6500 főre történő csökkentési szakaszt is.

Jaap de Hoop Scheffer azonban kiemelte: a NATO nem köti magát előre meghatározott határidőkhöz, hanem mindig az időszerű helyzet elemzése alapján hozza majd meg csapatcsökkentési döntéseit, és szükség esetén a csökkentési folyamat akár vissza is fordítható. Mint a főtitkár fogalmazott, az eddigi békefenntartó erőt elrettentő célú erővé alakítják át. A NATO azonban mindenképpen ott marad Koszovóban addig, ameddig szükséges, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján gondoskodik a terület biztonságáról – tette hozzá.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter újságíróknak azzal indokolta a KFOR-csökkentésről hozott döntést, hogy a helyzet ma már nem igényli Koszovóban a NATO “robusztus" katonai jelenlétét. Magyarország jelenleg mintegy 350 katonával van jelen a KFOR-ban. Az első, idén megvalósítandó csökkentési szakasz – közölte Szekeres Imre – Magyarországot érdemben nem érinti. A későbbieket illetően még csak a tervezés szakaszában vannak, de az elképzelések szerint körülbelül 200-220 főre csökkenne a magyar KFOR-részvétel. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország a teljes csökkentés arányához képest kisebb arányban fogja mérsékelni koszovói jelenlétét. Magyarországnak ugyanis – érvelt a honvédelmi miniszter – közvetlen nemzeti érdeke fűződik Koszovó biztonságához, hiszen az a nyugat-balkáni térség stabilitását illetően kiemelkedően fontos.

A honvédelmi miniszter elmondta: a 2015-ig terjedő időszakra vonatkozó magyar elképzelések azzal számolnak, hogy csökken a magyar békefenntartó jelenlét a Nyugat-Balkánon – Koszovó mellett Bosznia-Hercegovinában is -, megmarad a jelenlegi szinten Afganisztánban, a felszabaduló kapacitással pedig fel lehet készülni egy esetleges későbbi, európai uniós békefenntartó misszióban való részvételre, vélhetőleg Afrikában. A magyar szárazföldi haderő mintegy 10 százaléka teljesít jelenleg szolgálatot különböző nemzetközi békefenntartó, illetve megfigyelő missziókban – mutatott rá Szekeres Imre.

Az atlanti szövetség 1999 – a koszovói albánok ellen etnikai tisztogató hadjáratot folytató szerb haderő kiűzése – óta tart katonákat Koszovóban. A terület tavaly februárban kikiáltotta Szerbiától való elszakadását, önálló államiságát.

De Hoop Scheffer ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a koszovói NATO-mandátum nem kötődik a terület valamilyen jogi státusához, és az észak-atlanti szervezet jelenléte egyebek közt az etnikai szempontokra tekintettel is gondoskodik minden lakos biztonságáról. Koszovóban időközben megvetette lábát az Európai Unió 2.500 fős rendőri-igazságügyi missziója (EULEX), és szerveződőben van a helyi biztonsági erő is.