„Valahol minden ember pszichológus”

A katonapszichológia sokak számára a mai napig a rejtély határát súrolja. Mit kell tudni erről a szakterületről?

A katonapszichológia a pszichológián belül külön szakágnak számít. Mint a nevéből is adódik, a katonák lélektanával foglalkozik. És természetesen, civil területen alkalmazott pszichológiához hasonlóan ennek a szakágnak is megvannak a maga részterületei klinikai lélektan, a szervezet-, és munkapszichológia, esetleg a krízispszichológia illetve más területek vonatkozásában. A különbség itt is mindössze az, hogy mi a katonák esetében vizsgáljuk a lélektani hatásokat, illetve az őket és az ő feladataik végrehajtását támogatjuk akár békeidőben, akár pedig háborúban. A katonapszichológia specialitása pontosan a honvédség feladatrendszeréből fakad.

Milyen múltra tekint vissza a Magyar Honvédségen belül a katonapszichológia?

Milyen feladatokat kaptak a pszichológusok a sorozott hadsereg önkéntes haderővé történő átállásával?

Korábban az volt az elv, hogy azokat az embereket kellett megtalálnunk és sorkatonaként behoznunk a rendszerben, akikről nagy biztonsággal meg lehet azt állapítani, hogy képesek lesznek lelki problémák nélkül leszolgálni az idejüket. Ez a feladat azóta sem változott, csak most nem a sorállományú, hanem az alkalmas szerződéses állományú katonákat keressük. Ezt a szűrő- kiválasztó szerepet az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ végzi a Budaörsi úton található Petőfi laktanyában. Nagy felelősséggel járó feladat ez, hiszen nem elég csak az, hogy egészséges embert találjunk egy-egy beosztásra, a mi teendőnk az, hogy a legmegfelelőbb embert kell kiválasztanunk az adott feladatra.

Ezt konkrétan mit jelent? Hogyan találkozik először a pszichológusi munkával az a fiatal, aki szerződéses katonának jelentkezett?

Kezdjük a legelején. Természetesen nem egyforma alkalmassági igények jelennek meg egy pilóta, vagy éppen egy lövész katona esetében. Ezeket a profilokat hosszú kutatások és tapasztati eredmények alapján határoztuk meg. Ennek az igénybeli különbségnek az eredménye, hogy a Magyar Honvédségen belül pillanatnyilag úgynevezett kompetencia-alapú alkalmasság-vizsgálat folyik. A pszichológusokkal a katonának jelentkezett fiatal először a Petőfi laktanyában, az egészségügyi alkalmasság-vizsgálat során találkozik. A jelentkezőnek ki kell töltenie néhány tesztet és kérdőívet, emellett pedig egy személyes interjún is részt kell vennie. Ennek természetesen része teszt kiértékelése során felmerülő problémás kérdések megbeszélése is. A pszichológus ezután dönt arról, hogy a jelentkező alkalmas-e a katonának?

Gondolom, az önkéntes haderő létrejötte óta már le lehet szűrni bizonyos tapasztalatokat a katonának jelentkezők pszichés alkalmasságáról.

Nekünk nem az a célunk, hogy a jelentkezőben hibákat keressünk, hanem azokat a képességeket, amelyek megléte esetén alkalmassá válik valaki katonai szolgálatra. Ha ezek a képességek hiányoznak valakiből, az még nem jelenti azt, hogy az illető beteg, hiszen az élet számos más területén lehet még sikeres. Éppen ezért a mi tapasztalatainkból nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a mai fiatalok lelki fogyatékosságaival kapcsolatban.

Foglalkozik még a pszichológus a katonával, miután az szerződéses vagy éppen hivatásos katonává vált?

Természetesen, a pszichológussal sokszor találkozik pályafutása során a katona. Úgy értem a honvédtól a tábornokig mindenki. Nézzük végig a folyamatot. Az első találkozás – mint már beszéltem róla – a bekerülés, és a szűrés. Aztán a katona az alapkiképzésen is találkozik a pszichológiával, hiszen a felkészítés alatt van néhány pszichológiai tárgyú ismereti modul és felmérés, amelyen részt kell vennie. Ezt követően a katona bizonyos időszakonként megjelenik egy szűrésen, amelynek része az orvosi, pszichikai és fizikai felmérés is. Ugyanakkor a „legsűrűbben" azok a katonák találkoznak a pszichológussal, akik külszolgálatot teljesítenek, hiszen az ő sorsukat végig felügyelik a lélektannal foglalkozó szakemberek. Ugyanis, mielőtt valaki kiutazik egy misszióba, részt vesz egy teljes körű egészségügyi szűrésen, amelynek komoly része a pszichológia. Ekkor megnézzük, hogy az illetőnek van-e valamilyen problémája, amely a külszolgálat alatti hatékonyságát negatívan befolyásolhatja. Ha a katona e szűrésen megfelelt az előírt képesség-profilnak, és megfelel a missziós beosztás követelményeinek is, akkor részt vesz egy több hónapos kiképzésen. Minden egyes missziós felkészítésnek része egy három napos, összességében harminc órás pszichológiai tréning. Ez a tréning azokat a képességeket, kompetenciákat fejleszti, amelyek a műveleti területen végzett feladatok során a pszichés egészség megőrzését, valamint a magas szintű szolgálatellátást garantálják. A tréning maga elsősorban kommunikációs, konfliktuskezelési, a csapatmunka fejlesztését célzó elemekből áll több más blokk mellett, viszont természetesen vannak mentálhigiénés elemei is.

Úgy tudom, a missziókban is vannak pszichológusok.

Egészen pontosan jelenleg csak egy misszióban, az afganisztáni PRT-ben, s ott is az elmúlt évben rendszeresítették ezt a beosztást az állománytáblában. Az elöljárók felismerték a katonapszichológia alkalmazásának jelentőségét, hiszen a misszióban is kell olyan szakember, aki foglalkozni tud a katona lelkével. Döntésük helyességét sajnos a PRT-4-ben történt események igazolták, ahol két tűzszerész veszette életét. S ekkor be is bizonyosodott, hogy a szakember – és vele együtt természetesen a tábori lelkész is – nagy segítséget tud nyújtani az állománynak egy-egy ilyen tragédia feldolgozásában. De visszatérve a missziós „lélektani gondoskodásra." Ennek utolsó állomása, amikor a hazaérkezés után a katona részt vesz az úgynevezett visszaszűrésen. Ez a háromlépcsős reintegrációs folyamat a visszaérkezés után egy héttel kezdődik, majd a hazaérkezést követő első és harmadik hónapban folytatódik. Minderre azért van szükség, mert aki legalább fél évet eltölt egy ilyen misszióban, annak idehaza is hosszú idő kell ahhoz, hogy vissza tudjon illeszkedni a családjába és a munkahelyére is, hiszen a kint megszokott dolgok idehaza valószínűleg másként működnek. S ehhez a visszailleszkedéshez gyakran szükség van a pszichológus segítéségére is. Egyébként ennek a folyamatnak most én magam is a részese vagyok, hiszen néhány hónappal ezelőtt tértem haza Afganisztánból, ahol a tartományi újjáépítési csoport ötödik váltásának pszichológusa voltam. Így a magam bőrén is tapasztalhatom a visszaszűrés hatékonyságát.

Milyen tapasztalatokat sikerült leszűrnie az Afganisztánban szolgáló pszichológusoknak az elmúlt egy évben?

Úgy vélem, a pszichológusnak ott kell dolgoznia, ahol problémák vannak, problémák lehetnek. Egy hadműveleti terület – így természetesen Afganisztán is – nyílván ilyen hely, hiszen ott történhet sérülés, vagy akár haláleset is. A pszichológusnak Afganisztánban az a legfőbb feladata, hogy odakinn az állomány mentálisan száz százalékosan szolgáljon, majd hasonló „erőben" térjen haza. Természetesen levontuk az egy évvel ezelőtti két tragikus halálesetből adódó tanulságokat. A legfontosabb az, hogy a Magyar Honvédség az utóbbi években nagyon szerencsés volt a külszolgálatokban, hiszen nem, vagy csak nagyon ritkán történtek harci körülmények közötti sérülések, halálesetek. Emiatt a magyar katona fenntartotta magában a „sebezhetetlen katona" képét. Vagyis azt hitte, hogy ilyen tragédiák minden ország katonáival történhetnek, csak a magyarokkal nem. Aztán ez a kép a 2004-ben Irakban elesett Nagy Richárd halálával kicsit homályosabbá vált, majd tavaly Afganisztánban végképp szertefoszlott. Úgy gondolom, az elmúlt egy évben már a felkészítés során nagyobb hangsúlyt helyezünk a műveleti területen történő feladatellátásra. De az ázsiai országban is jelentős változások következtek be a tragédiák óta. Például csak az léphet ki a táborból, aki előtte részt vesz egy legalább egy órás úgynevezett drillezésen. Ennek során többször is lemodellezik és begyakorolják, hogy kinek mi a teendője az adott támadás vagy más harci esemény során.

Elegendő egy pszichológus és egy tábori lelkész arra, hogy megfelelő mértékben foglalkozzanak az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonák pszichéjével?

Természetesen ez nem mindig elegendő, éppen ezért kialakítottunk egy részleges képességet, vagyis létrehoztunk egy

Kik tartoztak ebbe a csoportba?

Ez nem pozíció és rendfokozat függő. Olyan embereket választottunk ki, akiket az alegység társak elfogadtak. Mindegyik szakaszban találtunk három-négy ilyen embert. Egyébként e krízisintervenciós és prevenciós hálózatnak volt egy második pillére is, a vezénylő zászlósi rendszer. Hiszen az alegységek rangidős tiszthelyetteseiben általában mindenki megbízik, gyakrabban találkozik az állománnyal, mint a segítő szakmát gyakorló szakemberek. El lehet mondani, hogy a rendszer hatékonynak bizonyult.

Ha jól tudom, akkor hasonló módszer létezik idehaza is.

Igen, mégpedig hosszú évek óta és nagy hatásfokkal. A különbség mindössze annyi, hogy a Magyar Honvédség alakulatainál általában az egészségügyben dolgozókat, például a csapatgyengélkedőn szolgálókat szoktuk felkészíteni ilyen jellegű feladatra. És természetesen az itthoni tapasztalatokat felhasználva építettük ki a PRT-ben működő rendszert. Aminek azért is van létjogosultsága, mert nyugodtan mondhatjuk: minden ember valamilyen szinten pszichológus. Azaz, ha nekem van egy problémám, és te meghallgatsz engem, és kellőképpen empatikus vagy, akkor ez segíthet nekem megoldani ezt a problémát. Azaz nem kell feltétlenül „hivatásos" pszichológushoz elmennem azért, hogy kicsit nyugodtabban érezzem, szakszóval megfogalmazva kiventilláljam magamat.

Úgy gondolom, hogy a kinn eltöltött hat hónap nagy próbája volt annak, hogy az ember valójában milyen pszichológus. Hiszen a szakma minden területét tudtam odakinn használni.

Térjünk vissza Magyarországra. Hogyan néz ki jelenleg a pszichológusi hálózat a Magyar Honvédségen belül?

Jelen pillanatban elsősorban az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ rendelkezik a pszichológus képességgel, azaz itt szolgál a pszichológusok nagy része. Õk képesek arra, hogy akár idehaza, akár egy misszióban ellássák a szaktevékenységet. A HEK Preventív Igazgatóságának Egészségfejlesztési Intézete a missziós feladatokért – vagyis a felkészítésért, a külszolgálat alatti gondoskodásért és a visszaszűréséért – felelős. A Preventív Igazgatóság, Alkalmasság-vizsgáló Intézet, pszichikai alkalmasság-vizsgáló osztálya pedig a katonák pszichológiai alkalmasságáért felelős. Mint már említettem, régebben működött egy csapatpszichológusi rendszer is a Magyar Honvédségen belül, ám ennek létszáma ma nagyon alacsony. Mindössze a tűzszerész és hadihajós zászlóaljnál, a logisztikai ellátó központban és a debreceni Bocskai lövészdandárnál szolgál jelenleg is pszichológus. Természetesen tervezzük ennek a rendszernek a „újraélesztését", hiszen bebizonyosodott, hogy az alakulatoknál is szükség van a pszichológusok munkájára. Hiszen nemcsak a katonával, hanem a háttérrel, azaz a családdal is foglalkozni kell. Végleges döntés még nincsen, de nagy valószínűséggel a csapatpszichológusok a hamarosan felálló humánszolgálati rendszer részeként dolgoznak majd.

Kiből lehet ma katonapszichológus?

Sajnos pillanatnyilag még nem lehet kifejezetten katonapszichológus szakvizsgát tenni, így katonapszichológus az lehet, aki elvégzi az egyetem pszichológia szakát, majd utána beöltözik. Ez már csak azért is szükséges, mert nem lehet jó szakember valaki egy ilyen speciális környezetben, ha nem ismeri ennek a környezetnek a szabályait, a hierarchiáját és a protokolljait. És természetesen mindezek mellett az is fontos, hogy a katonapszichológusnak alkalmasnak kell lennie a külszolgálatra, az azzal járó nagyobb fizikai és szellemi megterhelésre is.

Mostanában egyre többet hallani az aszimmetrikus hadviselésről, és az ebből eredő új típusú biztonsági, biztonságpolitikai kihívásokról. Ezek a kihívások milyen új feladatokat jelentenek a katonapszichológusoknak. Fel vannak készülve a szakemberek ezekre a feladatokra?

Én magam is tagja vagyok a NATO COMEDS MMH munkacsoportnak, amelyben azokat a területeket próbáljuk meg összegezni, ahol a pszichológiának és a pszichiátriának a közeljövőben várhatóan feladata lesz. Egyik sarkalatos kérdés például a gyermekhadviselés, amelyre mi magyarok egyelőre még nem vagyunk felkészülve. Magyarország nem hajt végre fegyveres katonai feladatokat Afrikában, jelenleg nincs igény jelenleg e terület ismertére. Ennek ellenére legalább két lépéssel előre kell gondolkodnunk, és amennyiben olyan döntés születik a döntéshozók részéről, hogy magyar katona műveleti feladat végrehajtására kap parancsot, már kidolgozott szakmai feladatrendszerrel kell rendelkeznünk. Vannak olyan NATO országok, amelyeknek már vannak ilyen jellegű részleges tapasztalatai, de igazából még ők sincsenek felkészülve arra a dilemmára, hogy egy jól felkészített harcos miként reagálja le, ha nem egy felnőtt ellenség, hanem egy gyerek lő rá. Vajon vissza tud-e lőni? Illetve a lövés után milyen belső, pszichés folyamatok játszódnak le. Természetesen emellett még számos más hasonló kérdés van, amelyekre rövid időn belül meg kell találnunk a választ. Ehhez viszont idő kell, a kutatást és fejlesztést már el kell kezdenünk. Fontos megemlíteni, egy további területet is. Napjaink hadviselésében az alkalmazott pszichológia új területen történő alkalmazására van igény, ez pedig a PSYOPS.

A pszichológiáról tudott, hogy egy állandóan fejlődő, változó tudomány. Hasonló dinamikus változások jellemzik a katonapszichológiát is?

Tény, hogy a mai világban csak az a szervezet tud piacképes és hatékony maradni, amelyik idejének, energiájának és a pénzének legalább húsz százalékát kutatásra, fejlesztésre költi. A Magyar Honvédségnél, a honvéd egészségügyön belül a pszichológia speciális képességekkel jellemezhető nagy szürkeállománnyal rendelkező terület. Minden nálunk dolgozó katonapszichológusnak legalább egy kutatási területe van. Például kiemelt terület a külszolgálat és annak pszichés vonatkozásai. E tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztjük a misszióba induló katonák pszichológiai felkészítésének rendszerét, a műveleti biztosítást és a visszaszűrést is. Emellett elkezdtünk olyan területekkel is foglalkozni, amelyek eddig még nem szerepeltek az érdeklődési körünkben. Az egyik ilyen például a TBI, vagyis a traumatikus agysérülés kutatása, amely egy teljesen új diagnózisként fordul elő a NATO-n belül is. A lényege egy olyan sérülés, amelyet egy robbanószerkezet felrobbanása következtében fellépő lökéshullám okoz a katonánál, és pszichés következményei vannak. Nagy valószínűséggel ezen a téren hamarosan áttörő eredmények születhetnek diagnosztikai és terápiás vonatkozásban is.

Fotó: A szerző és archív