Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Felkészültek Tél tábornok támadására

Szöveg: Szűcs László |  2009. december 15. 12:54

A meteorológiai előrejelzések szerdára és csütörtökre ismétlődő havazást, akár 20–30 centi friss havat és hófúvásokat is jósolnak az ország jelentős területére. Természetesen a Magyar Honvédség is készül a rendkívüli téli időjárásra – tudta meg az MH Műveleti Központ illetékesétől a honvedelem.hu.

Mediterrán ciklon alakítja hazánk időjárását az elkövetkező napokban, aminek következtében az ország jelentős részén várható ismétlődő, kiadós hóesés. Szerdán és csütörtökön akár 20–30 centi friss hó is hullhat, ráadásul a megerősödő szél miatt hófúvások is elképzelhetők – olvasható a meteorológiai előrejelzésekben.

A rendkívüli időjárási helyzetre természetesen a Magyar Honvédség is készül – árulta el a honvedelem.hu érdeklődésére Borsos József mérnök alezredes. Az MH Műveleti Központ Válságkezelési és Elemző-értékelő Osztály megbízott osztályvezetője hozzátette: természetesen ők is figyelik az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit és az MH Geoinformációs Szolgálatnál dolgozó katonameteorológusoktól is rendszeresen kapják a prognózisokat és a veszélyhelyzeti jelentéseket. Ezek alapján fel tudnak készülni az esetleges segítségnyújtásokra.

1595894717
A segítségnyújtásra egyébként a 2004. évi CV. törvény kötelezi a Magyar Honvédséget. Eszerint a hadseregnek hozzá kell járulnia az országban zajló katasztrófavédelmi tevékenységhez, ha a felkérés megfelelő csatornákon, vagy az Országos Katasztrófavédelmi Rendszeren keresztül érkezik.

Borsos Józseftől megtudtuk: az Országos Katasztrófavédelmi Rendszer keretén belül működő Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (HKR) több munkacsoportból áll. Az egyik az úgynevezett téli veszélyhelyzetet felszámoló és mentő csoport, amelybe jelenleg – azaz december 16-án – tizenhárom munkacsoport, 135 katonája van beosztva. A munkacsoportok az ország laktanyáiban, Debrecenben, Szolnokon, Szentesen, Székesfehérváron, Kaposváron, Veszprémben, Várpalotán, Tatán, illetve Győrött találhatók.

Felszerelésük terepjáró tehergépkocsikból, vontatásra és mentésre alkalmas eszközökből áll. Néhány munkacsoportba trélereket, illetve az árvízi védekezések során is gyakran alkalmazott lánctalpas PTSZ-eket is lebiztosítottak. Egy hómaró pedig a győri laktanyában áll készenlétben. A munkacsoportokba beosztott személyi állomány – tette hozzá a megbízott osztályvezető – eligazított, kiképzett, s a téli katasztrófavédelmi munkálatokra is speciálisan felkészített.

A Magyar Honvédség mindemellett az elmúlt hónap közepéig végrehajtotta az esetleges téli veszélyhelyzeti munkálatokba bevonható további erők felmérését is – tájékoztatott Borsos József alezredes. Eszerint 2010. március elejéig további 33 munkacsoport és 136 katona vonható be a HKR-be. Ekkora már Budapestről, az MH Támogató Dandártól és a Hódmezővásárhelyen települő zászlóaljaktól lehetnek kijelölt munkacsoportok.

1595894717
 

Természetesen szükség esetén a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer egyéb csoportjai is bevethetők a téli időjárás okozta veszélyhelyzetek felszámolásába. Például a légi sugár-felderítő csoportba beosztott két Mi–24-es harci helikopterrel, vagy a légi csoportba biztosított Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterekkel a sürgős mentési feladatokat lehet elvégezni, és szükség esetén a nehéz-, és könnyű földmunkagépes csoportok eszközei is rendelkezésre állnak. Rajtuk kívül még a személyszállító csoportokba, a szállító–vontató csoportokba és a védelmi és romeltakarító kézi munkát végző munkacsoportokba beosztott katonákkal is lehet számolni a felmerülő veszélyhelyzetek elhárításában. Természetesen a katonák és az eszközök bevetése – veszélyhelyzet nagyságától függően elrendelt készenlét szerint – az államtitkár, a vezérkari főnök és a honvédelmi miniszter intézkedései alapján tovább növelhető.

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges felkérést követően a katonák mikor tudják megkezdeni a segítségnyújtást, Borsos alezredes elmondta: minden attól függ, hogy munkaidőben, vagy azután érkezik a felkérés. Hiszen „alaphelyzetben" a katonák, mint munkavállalók, a munkaidő letelte után elhagyják a laktanyát. Így az ekkor érkező felkérést leghamarabb csak másnap reggel tudja teljesíteni a Magyar Honvédség. A munkaidőben érkező segítségkérés után viszont a katonák három-hat órán belül el tudják hagyni a laktanyát és megkezdhetik a segítségnyújtást. Más a helyzet, ha a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer ezen részének elrendelik a készenlétet és a katonák a laktanyában maradnak. Ebben az esetben a kaszárnyák elhagyásának ideje akár egy órára is lerövidülhet. Persze a HKR aktivizálása csak a megfelelő csatornákon történhet meg.

1595894717
 

Az MH Műveleti Központ megbízott osztályvezetője egyébként úgy véli, hogy a meteorológiai előrejelzésekben prognosztizált 20–30 centis havat a közútkezelő és a Magyar Köztársaság kijelölt katasztrófavédelmi erői saját eszközeikkel kezelni tudják. Így nem számít arra, hogy az elkövetkező néhány napban a Magyar Honvédség segítségét kérnék. Mindezek ellenére a katonák mindenhol készen állnak arra, hogy ha szükséges, akkor segítenek.

A Magyar Honvédség téli veszélyhelyzetet felszámoló és mentő csoportjából a legutóbb 2006-ban vetettek be néhány munkacsoportot; akkor a jeges utakról lecsúszott kamionokat kellett az árokból kihúzniuk a katonáknak. Komolyabb segítségnyújtásra pedig huszonnégy évvel ezelőtt, az 1985-ös nagy havazás idején kérték a katonákat. Ekkor fordult elő, hogy az elzárt falvakat helikopterekkel, harckocsikkal és PTSZ-ekkel lehetett csak megközelíteni. Sőt olyan eset is történt, amikor egy terhes nő egy honvédségi – a hadrendből már azóta kivont – BTR–1 típusú lánctalpas harcjárműben szülte meg gyermekét.