Hende Csaba: minimális elmozdulás a rakétavédelem terén, Afganisztánt nem szabad magára hagyni
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2013. október 23. 21:51Minimális elmozdulás tapasztalható az európai rakétavédelmi rendszer terén, de az oroszok hajlandónak mutatkoznak a további tárgyalásokra, az afganisztáni helyzettel kapcsolatos legfontosabb tanulság pedig az, hogy Afganisztánt nem szabad magára hagyni – fejtette ki az MTI-nek adott interjúban Hende Csaba honvédelmi miniszter a NATO-országok védelmi minisztereinek tanácskozása után, október 23-án, szerdán.
Hende Csaba szerint az elvi nézetkülönbségek ellenére a gyakorlati együttműködés sikeres az oroszokkal.
Az afgán hadsereg felszerelése, harci helikoptereik karbantartása, utánpótlás szállítása az afganisztáni hadszíntérre, levonulási lehetőség biztosítása a nemzetközi erők számára, a kalózok elleni fellépés Szomália partjai közelében, illetve a terrorizmus elleni küzdelem – sorolta az oroszokkal való kooperáció területeit a honvédelmi miniszter.
Az afganisztáni nemzetközi erőben részt vevő országokkal és az afgán védelmi tárca vezetőjével folytatott egyeztetésről a magyar miniszter elmondta, hogy minden a terv szerint halad. Értékelése szerint érezhető, hogy az afgán fegyveres erők veszteségei emelkedtek, amióta teljes mértékben ők felelnek a biztonsági helyzetért az ország egész területén, ám ezt a NATO a maga tevékenységével képes ellensúlyozni.
A jövőre esedékes afganisztáni elnökválasztással kapcsolatban Hende Csaba nyugtázta, hogy az együtt több mint 300 ezres afgán rendőrség és katonaság képes biztosítani a választás lebonyolítását. Az MTI kérdésére ugyanakkor azt is elmondta, hogy ennek közepes és hosszabb távon való fenntartásához elsősorban azt a tanulságot kell levonni például a szovjetek nyolcvanas évekbeli tapasztalataiból, hogy Afganisztánt nem szabad magára hagyni.
Afganisztán gazdaságilag nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen fenntartani egy ekkora haderőt – magyarázta Hende Csaba, s ismertette, hogy a szövetségesek már a chicagói NATO-csúcson megállapították, hogy ennek éves költsége mintegy 4,1 milliárd dollár. Magyarország ehhez három év alatt összesen másfélmillió dollárral járul hozzá.
„Ha ez a hadsereg nem kapja meg a zsoldját, nem kap felszerelést, ha a katonáknak nem lesz mit enni, akkor nem várható el, hogy teljesítsék a kötelességüket" – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, kitérve arra is, hogy minden országban el kell magyarázni a közvéleménynek, hogy jó oka van annak, hogy az adófizetők pénzéből egy másik országnak adnak.
„Máskülönben minden, amit eddig befektettünk, semmivé foszlik, és megint jön az instabilitás, a terrorizmus és a tálibok" – érvelt a honvédelmi miniszter, aki szerint afgán kollégája bizakodó volt, bizton állította, hogy sikerrel veszik majd az akadályokat.
Fotó: nato.int
