Honvédelmi szabályozás – állandóság és változás
Szöveg: M. Tóth György | 2011. június 16. 10:06A rendszerváltás utáni évek első honvédelmi törvényét előkészítő szakmai kör egyik tagja most immár honvédelmi miniszterként utalt többször is a tizennyolc évvel ezelőtti jogszabály-alkotásra a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának június 14-i ülésén. A honvedelem.hu egyebek mellett erről kérdezte dr. Hende Csabát.
Ezt követően a 2004-es honvédelmi törvény megalkotásában országgyűlési képviselőként vettem részt… Szóval, a rendszerváltozás óta a honvédelmi törvényalkotásnak ilyen vagy olyan szerepkörben mindvégig részese és résztvevője voltam.
Említette, az 1993-as jogszabállyal időtálló alapokat raktak le. Úgy látja, hogy a honvédelmi szabályozás során törekedni kell az állandóságra, kerülve a nagy változtatásokat?
Ami azt illeti, a legalapvetőbb szabályokat most sem változtattuk meg. Ami jó, azt nem kell mindenáron megjavítani. 1993-ról szólva, fél évig tartó hatpárti egyeztetéseken alakult ki az a szerkezet, az a szabályozási tárgykör, alakultak ki azok a jogi megoldások, alkotmányos eljárások, amelyek lényegüket tekintve a mai napig változatlanok.
De természetesen nem volt előzmény nélkül való ez a jogalkotási munka, hiszen az 1993-as törvény előkészítésekor az 1848-as törvénycikkektől az 1939. évi I. törvényig, illetve az 1976. évi első törvényig visszamentünk, tanulmányozva az adott kor, az eltelt mintegy másfél évszázad jelentősebb honvédelmi tárgyú jogszabályait.
A honvédelmi törvény ugyan nem a haderő törvénye, de a szabályozást tekintve figyelembe kell vennünk, hogy a hadsereg konzervatív szervezet. Itt a törvényeket vérrel írják. Kísérletezésnek, meg nem gondolt változtatásoknak nem lehet teret engedni.
Ez egy olyan szakma, olyan jogág, amely évszázadok alatt alakult ki a magyar alkotmányosságban. Ezeket a hagyományokat visszük tovább. Persze az időközben bekövetkezett változásokkal, módosításokkal együtt.
A honvédség feladatai között megjelenhetnek újak is, amelyek korábban azért nem léteztek, mert nem volt, ami indokolta volna őket. A mostani törvény esetében példaként említem meg, hogy a honvédség megfelelő feltételek és később meghatározandó igények keretei között részt fog venni a 2012. január elsejével nagy méretekben induló közmunkaprogramok állami feladataiban. A közreműködés lesz a fő feladat, hiszen a honvédség olyan műszaki és logisztikai képességekkel rendelkezik, amelyek adott esetben sok ezres tömeget mozgató országépítő munka végrehajtása során nélkülözhetetlenek lesznek. A közreműködés mikéntje ki fog alakulni. A konkrét esetekben mondható majd meg, hogy például egy árvízi tározó építésénél a közmunkások ellátásával, elhelyezésével és sorolhatnánk, mi mindennel kapcsolatban, mi minden várható el a haderőtől. De vallom, e közreműködés a Magyar Honvédség nagyon szép új feladata lesz.
Még 1992-ben, a barcsi bombázáskor derült ki, nincs az alkotmányban, pláne nincs a honvédelmi törvényben az ilyen esetekre vonatkozó, gyors cselekvést lehetővé tevő paragrafus. Az úgynevezett váratlan támadásra vonatkozó passzus ekkor került be az alaptörvénybe, majd a honvédelmi törvénybe…
Az új törvényjavaslatot lakonikus jelzővel illette. Miért tartja a „szűkszavúságot" erénynek? Elég indok erre, hogy a jelenleg hatályos jogszabály több mint kétszáz paragrafusa helyett az újban mindössze nyolcvanöt szerepel?
Ha csak ezt vennénk figyelembe, már ez is erénynek számítana. A jogszabály-javaslatunkban csak az van benne, amit sarkalatos törvénynek szabályoznia kell. Nagy tanulság, hogy az elmúlt húsz évben szerteburjánoztak a jogszabályok, fojtogatóvá vált a tömegük, mert nem a megfelelő szintű és tartalmú törvényt alkották meg, ezzel is ide-oda tologatva a döntések szintjét. Vallom, hogy minden paragrafusnak, a hozzá kapcsolódó esetkörnek megvan a maga helye a megfelelő szintű jogszabályban, legyen szó az alaptörvényről, a kétharmados vagy éppenséggel egyszerű többséggel megalkotható jogszabályról, különböző szinten hozott rendeletekről, a végrehajtás szabályozóiról.
Most az új törvényjavaslattal, pontosabban a törvény majdani elfogadásával lerakjuk a honvédelem szabályozásának új alapjait. Építkezési hasonlattal élve: felhúzzuk a főfalakat. A válaszfalakkal, vagyis például a végrehajtás szabályaival a hatályba lépésig, jövő év január elsejéig kell elkészülnünk.
A HRB – a honvédelem új szabályozásának napirendjét követően – épp a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításának törvényjavaslatát vitatta meg. Olyan paragrafusok szövegét tárgyalták, amelyek korábban a honvédelmi törvényben voltak.
A honvédelmi törvény mellett 1993-ban, magas szintű jogalkotói teljesítményként a jogállási törvényeket is megalkották. Várható-e most is e speciális újra szabályozás?
Mondhatom, gőzerővel dolgoznak ezen a jogász kollégáim. Az a szerencséjük, vagy a pechjük, hogy miniszterük is régi motoros ebben a szakmában. Igen szoros felügyeletem alatt tartom ezeket az ügyeket.
A most folyó vitákra kissé utalva azt tudom mondani, hogy az új életpályamodellel egybehangzó, és a közszolgálat részére is tekintettel lévő, a katonák jogállását szabályozó jogszabály-csomagot még ebben az évben meg fogjuk alkotni.
Fotó: Rácz Tünde és Tóth László
