Hosszú út Varsótól Independence-ig

Fontos szerepet játszott tíz évvel ezelőtti csatlakozásunkban Kovács László, a Horn-kormány volt külügyminisztere, aki pillanatnyilag Európai Unió adóügyi biztosa. Visszaemlékezésében felelevenítette: mindazokat az eseményeket, amelyek hazánk NATO-csatlakozásáig vezettek. Kiemelte: a Helsinki szerződés aláírása után a Varsó Szerződés és a NATO ellenfélből riválissá vált. Ezután hazánk is óvatos nyitásba kezdett a nyugat felé. Kovács László elmondta azt is, hogy a jaltai világrend Máltán ért véget. Ezt követte a Varsói Szerződés, illetve a Szovjetunió megszűnése, amellyel az utolsó akadály is elhárult a NATO bővítése előtt.

– Hosszú volt az út Varsótól Independence-ig, 1955-től, 1999-ig, negyvennégy éven keresztül tartott – mondta Kovács László.

Kurt Volker, az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövete – aki hazánk és másik két, egykori Varsói Szerződés tagállam csatlakozásának idején az amerikai külügyminisztérium elemző részlegénél dolgozott – előadása elején felolvasta az USA akkori magyarországi nagykövetének Donald M. Blinkennek a levelét. A volt nagykövet levelében ugyancsak a NATO csatlakozás éveit elevenítette fel. Kurt Volker nagykövet ezután előadását magyar nyelven folytatta. Mint elmondta: feleségének köszönhetően jól beszéli a nyelvet, s úgy érzi most magyarul kell megszólalnia.

Beszédében felelevenítette azokat az éveket, amikor az Amerikai Egyesült Államok hadserege Magyarországi bázisokat használt boszniai műveleteinek támogatására. Annak a műveletnek a támogatására, amelyben húszezer amerikai katona vett részt.

– A mostani NATO más mint a tíz évvel ezelőtti, mások a kihívások, mások a feladatok. Nemcsak katonai, hanem közös katonai-civil feladatok vannak – mondta Kurt Volker.

Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztériuma látta el kézjegyével hazánk NATO-csatlakozási okiratát 1999. március 12-én, az Amerikai Egyesült Államokban, Independence városában. Hozzászólásában kiemelte: mindenki életében vannak olyan emlékezetes pillanatok, amelyek egész életében megmaradnak. Számára a tíz évvel ezelőtti, az Independence-ben lezajlott események az ilyen pillanatok közé tartoznak.

A volt külügyminiszter ezt követően arról beszélt: az elmúlt évek fejleményei egyértelműen bebizonyították, hogy az egykori kétpólusú világ mára multipolárissá vált, átalakultak a gazdasági-politikai eszközök, megjelentek a globális kihívások, s kialakult az igény a globális kormányzásra, illetve a globális szabályozásra. Mindezek következtében jelentősen megnőtt a transzatlanti együttműködés jelentősége.

Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora visszaemlékezésében elmondta: mindig is a csatlakozás egyik legnagyobb támogatója volt, éppen ezért örül annak, hogy Magyarországnak sikerült az első körben csatlakoznia a NATO-hoz.

– Ebbe az épületbe jönni mindig nagyon nagy élmény számomra, s ha csak tehetem, ellátogatok a Parlamentbe, ha Magyarországon járok. 1956. november 3-án ugyanis ebben az épületben voltam kezdő riporter, kisebb, színes anyagokat készítettem. Az oroszok bevonulása miatt azonban ezek a cikkek soha nem jelentek meg, s én két hétre rá elhagytam Magyarországot. Így több mint ötven év távlatából érdekes visszaemlékeznem erre az útra, amely Ausztrián keresztül vezetett – mesélte magyar nyelven egyetemi professzor, aki rendkívül büszke arra, hogy még mindig nagyon jól beszéli anyanyelvét.

Klaus Naumann nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke azok közé tartozik, akik jelenlegi szövetségeseink közül sokmindent megtettek annak érdekében, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország minél hamarabb csatlakozhasson az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez. Az egykori tábornok felelevenítette: németként a mai napig hálával emlékezik azokra az évekre, amikor Magyarország megnyitotta határait az egykori NDK állampolgárai előtt, s ezzel később lehetővé vált a két Németország egyesítése.

– Sajnos Európa még mindig messze van attól, hogy egyesült legyen. A mostani súlyos gazdasági-pénzügyi válság sem könnyíti meg ezt a folyamatot. És a tíz évvel ezelőtti problémák többsége is jelen van még, nem sikerült megoldani a mai napig őket – emlékeztetett a NATO Katonai Bizottságának egykori vezetője.

Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai szakállamtitkára arról beszélt, hogy a minisztériumnak óriási szerepe volt abban, hogy hazánk zökkenőmentesen tudjon csatlakozni a NATO-hoz, hiszen a Magyar Honvédség egész struktúráját és gondolkodását meg kellett változtatni.

A szakállamtitkár ezt követően személyes élménnyel folytatta előadását: – 1991-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. Alig három héttel később az első magyar katona megkezdte tanulmányait az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a katona, ma már nyugállományú tábornok, és itt áll önök előtt – mondta, majd felelevenítette, hogy az elmúlt tíz évben a Magyar Honvédség milyen változásokon ment keresztül.

Kiemelte: minden nehézség ellenére az elmúlt tíz év a Magyar Honvédség életében jelentős fejlődést hozott. Megváltozott, teljesen átalakult a szervezete és új parancsnoki struktúra jött létre. A Magyar Légierő megújult, a szövetségben legkorszerűbb légiirányítási rendszerrel és negyedik generációs vadászgépekkel rendelkezik. És a szárazföldi erőknél is jelentős projektek zajlanak.

Bali József mindehhez hozzátette: a Magyar Honvédség társadalmi presztízse jelentősen javult az elmúlt évek során. Katonáink felkészültek, mindez lehetővé tette hogy új, az eddiginél komolyabb műveletekben vegyünk részt. Például Afganisztánban. Ugyanakkor a Magyar Honvédség eközben teljesíti azokat a feladatokat is, amelyeket az alkotmány, illetve a honvédelmi törvény ír elő számára.

– Felkészülten védjük Magyarország területét, légterét és készen állunk az esetleges természeti katasztrófák következményeinek felszámolására is – emelte ki Bali József.

A konferencia utolsó délelőtti előadójaként Simonyi András, hazánk első NATO-nagykövete arról beszélt, hogy személyesen miként élte meg a csatlakozásig tartó éveket. Humoros történeteket felelevenítve nevettette meg a konferencia résztvevőit.

Elmondta: hazánk NATO-val való hivatalos együttműködése akkor kezdődött, amikor 1992-ben megengedtük a szövetségnek, hogy az AWACS repülőgépek hazánk területéről figyeljék a Boszniában lejátszódó eseményeket.

A Külügyminisztérium által szervezett nemzetközi konferencia délután a „Szövetség jövője: a következő évtized lehetőségei és kihívásai" címmel folytatódik.

További képek:

Fotó: Tóth László