Itt a képességek fejlesztésének ideje

A Magyar Honvédségnél a képességek fejlesztésének időszaka jött el, szövetségesi keretek között. Hazánknak ugyanis kötelessége, hogy hozzájáruljon egy hatékony és erős NATO kialakításának folytatásához, illetve az Európai Unió közös védelempolitikai célkitűzései megerősítéséhez. Ezért a tárca a következő esztendő első felében kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát – fogalmazott Szekeres Imre honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt keddi beszámolójában.

A hosszú távú haderő-fejlesztési tervek ismertetése előtt Szekeres Imre a közelmúltban befejeződött szervezeti átalakítás lényegesebb elemeiről is beszélt. Elmondta: a korszerűsítést (még 2006 második felében) magán a minisztériumon kezdték, melynek keretében javították a működőképességet, csökkentették a bürokráciát. 2007-ben került sor a katonai szervezetek átalakítására; a folyamat kiterjedt a haderő szerkezetére, a kiképzésre, a stratégiai és hadműveleti vezetésre, a hadkiegészítésre és toborzásra, a katonai egészségügyre, valamint a logisztikára. Ugyancsak az idén kezdte meg munkáját az MH Összhaderőnemi Parancsnokság; létrejöttével megszűntek a párhuzamosságok, a hatékonyabbá vált a hadműveleti irányítás, illetve a csapatvezetés.

A tárca első embere a Magyar Honvédség személyi állományának helyzetét meghatározó intézkedések sorából kiemelte, hogy minden, 20 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonának lehetősége van arra, hogy nyugállományba vonulásakor válasszon a mostani és a jövendő feltételek között.

December 3-án fogadták el a képviselők azt az országgyűlési határozatot, amely meghatározza a Magyar Honvédség létszámát. Ebben azt is rögzítették, hogy belső mozgások csak egy módon történhetnek: a tiszti állomány csökkentésével növelik a tiszthelyettesi és szerződéses katonák arányát. A dokumentum értelmében a Magyar Honvédség január elsejétől 23 950 fővel működik. További 1000 munkatárs dolgozik a Katonai Biztonsági Hivatalnál, valamint a Katonai Felderítő Hivatalnál, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kilencszázan oktatnak, vagy tanulnak, míg az Állami Egészségügyi Központban kétezer-kilencszázharmincan látnak el részben katona-egészségügyi feladatot. Ezek figyelembevételével a teljes létszám az országgyűlési határozatban előírtaknak megfelelően 28.780 fő – fogalmazott a miniszter, aki elmondta azt is, hogy az esztendő során beterjesztett (a bizottság javaslataival összhangban kialakított) kormányjavaslatokat széleskörű konszenzus övezte.

A miniszter szólt a jelenleg kimunkálás alatt álló (10–12 évre szóló) képességfejlesztési koncepciókról is, melyek figyelembe veszik a Magyar Honvédség alkotmányos feladatrendszerét, az ország katonai ambíciószintjét, a NATO-nak és az EU-nak tett felajánlásokat, továbbá az észak-atlanti szövetség haderő-fejlesztési javaslatait.

Hét fejlesztési irányt jelöltek ki, ezek egyike „az erők időben rendelkezésre állása" nevet viseli. Lényege, hogy az országvédelem a honvédség valamennyi alakulatának bevonásával, a missziókban tevékenykedők visszarendelésével történik; a csapatok a szövetségesek megérkezéséig önállóan, majd nemzetközi kötelékben hajtják végre a műveleteket.

Ugyancsak rendkívüli fontossággal bír a hatékony felderítő-, illetve a döntően nemzetközi együttműködésben megvalósuló stratégiai légiszállító-képesség kialakítása. A tervek szerint növelik a Magyar Honvédség telepíthető erőinek arányát, s ehhez kapcsolódóan megújítják a szállítóhelikopter-parkot. Modernizálni kívánják a BTR típusú páncélozott szállító harcjárműveket, melyek így akár 2016-ig is hadrendben maradhatnak. Tavaly elindult a gépjárműcsere-program; erre négy esztendő alatt hozzávetőleg 20 milliárd forintot fordítanak majd.

A fejlesztés negyedik fő iránya a harci hatékonyság növelése, mozgékony és hatásos tűzerejű harcjárművek, korszerű lövészfegyverek hadrendbe állításával. Ennek keretében fejlesztik a különleges műveleti képességet is. Beszerzésekre van tehát szükség, új eszközök rendszeresítésére, döntően az egyéni felszerelések terén.

A harci hatékonyság növeléséhez kapcsolódik a következő fejlesztési irány, a tábori vezetési rendszerek korszerűsítése. Kiemelten kezelt területről van szó, hiszen a 21. században ez a modern hadviselés legfontosabb képességeinek egyike. A hét pontot magában foglaló listát az erők megóvása érdekében kialakítandó képességek, illetve egy új, magas színvonalú logisztikai és egészségügyi támogatás biztosítása teszi teljessé.

A felsorolt tervek megvalósítását nemzetközi együttműködés keretében képzeli el a honvédelmi vezetés, hiszen szövetségesi keretek között ezt tartják a leghatékonyabbnak. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: szeretné, ha a magyar ipar és a kutatás-fejlesztés is részt venne a folyamatban. Hazánk jelenleg egyébként két jelentős nemzetközi projektben képviselteti magát; a 3D radarokkal a NATO integrált légvédelmi rendszerében, illetve a szövetség légi szállító flottájának kiépítésében, melynek bázisa Pápán lesz.