Kályhásmesternek is tanulnának a volt katonák

Norvég Projekt. Mostanában ezzel a kifejezéssel gyakran találkozhatunk a Magyar Honvédségben, illetve a szakszervezeteknél és a nyugállományú klubokban. Miről is van szó?

A projekt lényege a katonák munkaerő-piaci reintegrációjának, vagyis a haderőt elhagyó személyi állomány társadalomba és a civil munkaerő-piacra történő visszailleszkedésének segítése . Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy az ilyen tevékenység nem új keletű a Magyar Honvédség háza táján, hiszen ezzel a kérdéskörrel két civil szervezet, a Katonákért Alapítvány, illetve a Honvéd Közalapítvány, a Honvédelmi Minisztérium segítségével már évek óta foglalkozik. A haderő ugyanis felismerte, hogy szervezeti érdek a katonák kilépésének sikeressé tétele. Ugyanis a kilépett és leszerelt katonák magukkal viszik a hadseregen töltött évek élményeit és benyomásait, amelyek mind-mind formálják a hadsereg társadalmi presztízsét. A probléma – egyéb okok mellett – azonban az volt, hogy a képzésekre évente csak mintegy harmincmillió forint állt rendelkezésre, s ez a pénz csak a legszükségesebb igények kielégítését tette lehetővé. Éppen e szűkös anyagi lehetőség miatt több visszajelzés is érkezett, arról, hogy a reintegráció nem hatékony. Eme vélemény ismeretében az említett két civil szervezet természetesen igyekezett az akkorinál jobb lehetőségeket keresni, s így bukkantunk rá a Norvég Projektre.

Mit is jelent pontosan e megnevezés?

Ez egy norvég támogatással működő program, amelynek célja a humánerőforrás fejlesztés. Egészen konkrétan a norvég haderő és a védelmi minisztérium rekonverzióval kapcsolatos tapasztalatainak, módszereinek átvételét, illetve a megvalósítás pénzügyi támogatását jelenti a kifejezés.

Hogyan sikerült a Norvég Projektet Magyarországra hozni?

Ha röviden akarok erre a kérdésre válaszolni, akkor azt kell mondanom, hogy a norvég követség, valamint a Honvédelmi Minisztérium biztatására és támogatásával. A pályázat megírására és megvalósítására létrehoztunk egy konzorciumot, ennek tagja – a már említett két civil szervezet mellett – a Magyar Védelmi Ipari Szövetség, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, illetve a Norvég Védelmi Egyetem lett. E konzorcium nyújtotta be a pályázatot, s nyerte el a norvégok anyagi támogatását. A konzorcium a pályázatban vállalta, hogy segíti a haderőből már korábban távozott, vagy a közeljövőben nyugállományba vonuló katonák – és tegyük hozzá: polgári alkalmazottak – képzését, átképzését, elhelyezkedését, és a személyi állomány azon tagjait is, akik a hadsereg állományában szeretnének maradni, ám maradásuk feltétele, hogy valamilyen szakmai végzettséget szerezzenek. Vagyis úgynevezett munkahely-megtartó képzésen vegyenek részt. A program harmadik célja pedig azon szerződéses katonák polgári életbe és munkaerőpiacra történő visszailleszkedésének segítése, akiknek lejárt, vagy a közeljövőben jár le a szerződésük, ám nem kívánják meghosszabbítani azt. Külön ki szeretném azt is emelni, hogy a Honvédelmi Minisztérium a konzorcium partnere minden tekintetben. Dr. Vadai Ágnes államtitkár és Dr. Szeredi Péter kabinetfőnök a norvég partnerekkel történő kapcsolatfelvétel pillanatától kezdve segítették-segítik és támogatták-támogatják a programot. A program feltételeinek megteremtésében, sikeres lebonyolításban pedig a HM Honvéd Vezérkar főnöke és a különböző szintű parancsnokok messzemenően segítőkészek.

Ön szerint mi késztette a norvégokat a segítségre?

Norvégiáról tudni kell, hogy az ország gazdasága nagyon stabil. Ugyan nem tagjai az Európai Uniónak, mégis segíteni szeretnék az új EU tagállamokat a felzárkózásban, ezért különféle pályázatokat írnak ki, például humánerőforrás fejlesztésre. Emellett pedig egy speciális projektjük a haderők segítése is. Ilyen vállalkozást már – egyéb programok keretében – Oroszországban, Ukrajnában, sőt a délszláv háborút követően az egykori jugoszláv tagállamokban is végrehajtottak, mindenhol nagy sikerrel. Remélem, a magyar projekt is hasonlóan sikeres lesz.

Mivel tud segíteni a program a katonákon és a polgári alkalmazottakon?

Elsősorban OKJ-s szakmai képzésekkel. Véleményünk szerint, az átképzés és az új szakmai ismeretek megszerzése a leghatékonyabb módja a humánerőforrás fejlesztésnek, s a hadseregből kikerülők így lesznek eredményes munkakeresők a civil életben. A Norvég Projekt egyébként egy ötszázmillió forintos támogatásra épül. Ez a pénz számításaink szerint elegendő arra, hogy a programba négyezer főt valamilyen módon be tudjunk vonni és e négyezer fő felének, az orientációs képzésen, tréningeken, munkaerő piaci ismeretek átadásán túl, szakmai képzést tudjunk biztosítani.

Megkezdődtek már a képzések?

Mikor ér véget a projekt?

Elgondolásunk szerint a konzorcium a jövő év december 31-ig teljesíteni tudja a programban megfogalmazott célokat. A sikerességet, a program előrehaladását egyébként a programban is lefektetett objektív mérőszámokkal tudjuk majd igazolni. Az eddigi tapasztalatok tükrében azonban az elmondható, hogy bizonyos területeken – például a munkahelymegtartó képzésekben – olyan mértékű a túljelentkezés, hogy nagy valószínűséggel nem fogunk tudni minden igényt kielégíteni.

Ha nem a munkahelymegtartó képzéseket nézzük, akkor melyek a legnépszerűbb OKJ-s szakmák a projektre jelentkezettek körében?

Nem lehet egyértelmű rangsort felállítani, hiszen az igények nagyon változatosak; kezdve a méhész szakma elsajátításától, egészen a kályhás mesterség kitanulásáig. Persze a legtöbben a számítástechnikai ismeretek elsajátítása – az úgynevezett ECDL képzés – és a nyelvtanfolyamok iránt érdeklődnek. Utóbbiak közül a leginkább az angol nyelvi képzések iránti igény magas, de sokan szeretnének megtanulni németül, vagy éppen franciául is.

Hogyan működik a rendszer?

A projekt vezetésére létrejött egy országos lefedettséget biztosító koordinációs szervezet, melynek csúcsán egy néhány főből álló menedzsment áll. E menedzsmentben azok, a program sikerét és támogatását biztosító szakmai személyek kaptak helyet, akik a kapcsolatot, az elszámolást, a szakmaiasságot, a törvényességet garantálják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az úgynevezett donor ország, vagyis Norvégia felé. A menedzsment irányításával, együttműködő támogatásával működő kilenc regionális iroda munkatársai elsősorban önkéntes alapon tevékenykedő nyugdíjas katonák, s ők azok, akik a program sikere érdekében hajlandóak saját szaktudásukat és ismereteiket, szabadidejüket feláldozni. Az irodák és a munkatársak állnak kapcsolatban a célcsoportok tagjaival, ők voltak azok, akik a mi előkészítő és általános tájékoztató munkánk után felvették a kapcsolatot a csapatok személyügyi szerveivel, az alakulatoknál működő szakszervezeti alapszervezetekkel, a nyugdíjas klubokkal és a kulturális egyesületekkel. Vagyis mindazokat a civilszervezeteket megkeresték, amelyekben a haderőből kikerült, egykori katonák megtalálhatók. S ők nyújtanak segítséget a képzésekre történő jelentkezésekben is.

Ha már itt tartunk: hogyan lehet jelentkezni?

Nyitottunk egy honlapot, ez a www.tegyonmagadert.hu címen elérhető oldal, amelyen minden adat, tény, információ és elérhetőség megtalálható. A legfontosabb ismereteket a honlapon, illetve az irodákban kapott tájékoztatókon szerezhetik be az érdeklődők. Az irodákban egyébként tájékoztatást kapnak a jelentkezés módjáról, a lehetőségeikről, a képzési formákról, a képző intézményekről, és a regionális munkaerőpiac igényeiről is. Ezen információk birtokában az érdeklődő – ha szükséges szakembereink segítségével – el tudja dönteni, hogy milyen képzésre célszerű beadnia a jelentkezését. A regisztrációs lapot egyébként a honlapról is le lehet tölteni. A következő lépés annak az intézménynek a megkeresése, ahol az érdeklődő a kívánt szakmát szeretné elsajátítani. Ezzel az intézménnyel egy úgynevezett felnőttoktatási szerződést kell kötnie, majd a szerződést és a jelentkezési lapot meg kell küldenie a honlapon megadott címre. A jelentkezési lap feldolgozása után mi is felvesszük a kapcsolatot a képző intézménnyel, s a megkötött szolgáltatási szerződésben garantáljuk, hogy kifizetjük a képzés díját, ha az általunk támogatott jelentkező elvégzi a tanfolyamot és megkapja az oklevelet.

Említene néhány képző intézményt?

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nemcsak a konzorcium tagja, hanem egyben képzési intézmény is. Több tucat képzési lehetőséget kínáltak fel számunkra, amelyek közül kiválasztottunk néhány OKJ-s tanfolyamot. De az egyetemen túl minden olyan, akkreditált képzést folytató képző cég, intézmény részt vehet a programban, amelyik piaci áron és elvárásainknak megfelelő színvonalon oktat. 

Mekkora a jelentkezések száma? Elegendő az igények kielégítéséhez a projekt beindulásakor meghirdetett négyezer fős létszám?

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a projektben vállalt törekvéseink egy részét aláterveztünk, más területen viszont túlterveztünk. Az egyik olyan terület, amelyen túl magasnak tűnő létszámot terveztünk, az a katonák vállalkozási kedvét elősegítő projekt rész. Az a tapasztalatunk, hogy a katona nem vállalkozó alkat, éppen ezért háromszáz főt terveztünk ilyen irányban elindítani, hogy erősítsük ezt a hajlamot, merjenek vállalkozók lenni. De sajnos a lehetséges létszám töredéke sem jelentkezett egyelőre erre a képzésre. Így valószínűleg át kell értékelni elképzelésünket, s más lehetőségekre átcsoportosítani az ide tervezett pénzösszeg egy részét. Ez azonban, jól tudjuk, nem lesz egyszerű, hiszen a norvégok elvárásának megfelelően nagyon szigorú tervezési szisztéma szerint készítettük elő a programot, amelytől eltérni csak nagyon indokolt esetben és engedéllyel lehet. A donor ország nagyon fontosnak tartja a program átláthatóságát. Vagyis a pénzfelhasználásnak nagyon hatékonynak és átláthatónak kell lennie. Így adott esetben átcsoportosítási kérelmeket kell szerkesztenünk, hogy lehetőségünk legyen a pénzek mozgatására, például olyan képzések finanszírozására, amelyekre túljelentkezés van. Mint említettem már, ilyen a nyelvi-, és az ECDL képzés, valamint a különféle gépjárművezetői tanfolyamok.

Hol tart jelenleg a projekt?

Szóltam már róla, hogy jelenleg száz főt meghaladó létszámban vesznek részt különféle képzésekben, sőt van olyan támogatottunk is, aki már el is végzett egy átképző tanfolyamot. A kaposvári főiskola kurzusán vett részt és aranykalászos gazda végzettséget szerzett. Mint mondta: tizenkét év katonai szolgálat után váltott, őstermelő, vállalkozó szeretne lenni. Hozzá kell azonban tennem, hogy – éppen a közbeszerzési pályázatok miatt – tömegével még csak most fognak beindulni majd a képzések. Ezeken várhatóan több, mint kétszázötvenen vesznek majd részt. Emellett pedig ezret meghaladó számban érkeznek hozzánk a jelentkezési és regisztrációs lapok, s ezek feldolgozása is zajlik. Arra számítunk, hogy jövő év januárjára a program egyharmadát teljesíteni tudjuk, azaz az előre eltervezett végrehajtás időarányos lesz.

A projekt vége, vagyis 2010. december 31. után van-e valamilyen lehetőség a program folytatására, meghosszabbítására?

A pályázat során különböző feltételeknek kellett megfelelni. Az egyik ilyen volt, hogy a program fenntarthatósága érdekében garanciákat kellett vállalnunk arra, hogy a rekonverziós munka tovább folytatódik. Szerencsére a Honvédelmi Minisztérium partner volt ebben a kérdésben is és megadta a szükséges garanciát. Emellett pedig a projektben tartalékolnunk kellett bizonyos összeget a folytatáshoz. Vagyis pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nincsen akadálya a folytatásnak. Természetesen ez nem csak rajtunk múlik.

Fotó: A szerző és www.tegyonmagadert.hu