Ötven éve a hangsebesség fölött

A kecskeméti ünnepségen részt vettek a fél évszázaddal ezelőtti esemény részesei: a pilóták, a légi irányítók, illetve a repülőgépek földi kiszolgálásában közreműködő állomány tagjai is. Összesen több mint hatvanan jöttek el a rendezvényre. A találkozót megtisztelte jelenlétével Nyitrai András, a térség országgyűlési képviselője, a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagja is.

Orosz tábornok elmondta: a hangsebesség feletti repülést 1947-ben az Amerikai Egyesült Államokban sikerült elérni egy kísérleti repülőgéppel. Néhány évvel később már a Szovjetunióban, illetve hazánkban is sikerült átlépni a hanghatárt.

– Az a generáció, amelyet önök képviselnek, a magyar repülés szempontjából egy olyan meghatározó korszakban volt aktív, amikor a légcsavaros gépről, a sugárhajtású hajtóművel szerelt gépekre ültek át. Az az út, amelyet önök kiköveztek, eredményes és sikeres volt. Azt hiszem, ezt mindennél jobban bizonyítja az, hogy ma itt vagyunk – emelte ki ünnepi beszédében Orosz Zoltán vezérőrnagy, majd arról beszélt, hogy 2009-ben több jeles évfordulót is ünnepelnek a magyar katonák. Nemcsak a NATO megalakulásának hatvanadik, és hazánk NATO csatlakozásának tizedik évfordulóját, hanem az önkéntes haderő megalakulásának ötödik évfordulóját is. Ezen ünnepek mellett méltán lehet megemlíteni a hazai hangsebesség fölötti repülés kezdetének fél évszázados jubileumát is.

– Mi pilóták úgy szálltunk fel több ezerszer, hogy tudtuk, a halál ott lebeg felettünk, bármikor lecsaphat ránk – mondta Knoll Gyula, majd arról beszélt, hogy a katonai repülők élete sosem volt könnyű. De hiszi, hogy érdemes volt és jelenleg is érdemes a hazát a levegőből védeni, szolgálni.

Ezt követően Berec Zoltán ezredes, a Szentgyörgyi Dezső repülőbázis törzsfőnöke a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség felépítéséről tájékoztatta a találkozó résztvevőit. Majd a bázis történetéről feladatairól és a Kecskeméten rendszeresített repülőeszközökről, vagyis az L–39-es Albatroszokról, a MiG–29-esekről, a Gripenekről és az AN–26-os szállító-repülőgépekről beszélt.

A program egy Gripen vadászrepülőgép műrepülő bemutatójával folytatódott. A pilóta, Ványik Attila százados azt a programját mutatta be, amellyel a repülőnapra készült. A vendégek ezután a földön megtekinthették az Albatrosz, a MiG–29-es és a Jas–39 Gripen vadászrepülőgépeket. Eme, úgynevezett statikus bemutatóra különösen kíváncsiak voltak az egykori vadászpilóták, hiszen tudni szerették volna, hogy az ötven évvel ezelőttihez képest, hogyan is néz ki egy mai vadászgép pilótafülkéje.

– A berepüléseket követően én magam is tartottam hangsebesség feletti bemutató repülést az akkori honvédelmi miniszternek Taszáron. A hangsebességet a repülőtér felett kellett áttörnöm. Én a gépben nem éreztem semmi különöset, csak láttam, amint a műszerfal kijelzői mutatják: átléptem a hangsebességet. Bezzeg a földön jól hallották a hangrobbanást. Később, a landolás után pedig viccesen azt mondták nekem, hogy még a fűszálak is elhajoltak a robbanás következtében – emlékezett Makk László.

A nyugállományú ezredes elmondta azt is, hogy a MiG-19-esről később átképezték a MiG-21-es vadászgépre is. Ezzel a két típussal összesen több mint 2800 órát repült. Aktív katonai pályafutását 1976-ban fejezte be, ekkor a MALÉV-nél helyezkedett el, ahol egy átképző tanfolyam elvégzése után Tu-134-es típusú utasszállító repülőgépeken repült tovább berepülő és oktató pilótaként. Sőt a kecskeméti katonai repülőtér névadójának fiával, Szentgyörgyi Dezsővel is együtt repült. Éveken keresztül ő volt az állandó navigátora. Polgári pilótaként tíz évet repült még, katonai és civil pilóta pályafutása során összesen 6800 órát töltött a levegőben.

A magyarországi hangsebesség fölötti repülés ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett kecskeméti találkozó késő délutánba nyúló baráti beszélgetéssel ért véget. Ezen a résztvevők felelevenítették a régi emlékeket, és történeteket.

További képek:

Fotó: Rácz Tünde