Törekvés a nemzeti konszenzusra

Együttes ülést tartott december 9-én délután az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, valamint a Külügyi és Határon Túli Magyarok bizottsága. Az ülés napirendjén mindössze egyetlen téma szerepelt, a Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiájáról szóló tájékoztató.

– A honvédelem nemzeti ügy. Ezért mielőtt a kormány megvitatná a Magyar Köztársaság első nemzeti katonai stratégiáját, szükségesnek tartottam, hogy e két bizottság tagjai is megtárgyalják a tervezetet. Így mind az öt pártnak módja van álláspontjának érvényesítésére – kezdte a tájékoztatóját dr. Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter hozzátette: a stratégia tervezésének kiindulópontjaként egy független szakértői csoportot kért fel, Gyarmati István nagykövet, a Demokrácia Alapítvány elnöke vezetésével. Közgazdászok, politológusok, politikai elemzők, társadalomtudósok és biztonságpolitikusok közösen láttak neki a feladatnak. Az általuk megfogalmazott alapelvek alapján készítette el ezután a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar a nemzeti katonai stratégia tervezetét.

Első stratégia – nagy nyilvánossággal

A stratégia társadalmi támogatottságának biztosítása fontos a minisztérium számára. S annak érdekében, hogy a közvélemény is megismerhesse a Magyar Honvédség itthoni és nemzetközi szerepvállalását, a stratégia tervezetét mindenki számára hozzáférhetővé tették a honvedelem.hu-n. Rengeteg észrevétel érkezett, s ezeket igyekeztek bedolgozni a tervezetbe.

A stratégia tervezetét emellett számos tudományos szervezet is megvitatta, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága, a Magyar Külügyi Intézet, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Magyar Hadtudományi Társaság, a Századvég Alapítvány és az Új Atlanti Kezdeményezés is.

– Mindez azért volt fontos, mert az első katonai stratégiát készítjük el, a rendszerváltás után még nem készült ilyen alapvető dokumentum – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: a nemzeti katonai stratégia tervezésénél a kiindulópont az volt, hogy azokat a kihívásokat vegyék számba, amelyek kezelése katonai erő felhasználását igényli. A stratégia eszerint meghatározza az ország külső biztonsága fenntartásának gyakorlati módozatait, valamint a belső biztonsághoz való hozzájárulás módozatait. Emellett hosszútávra, 10-15 évre meghatározza a Magyar Honvédség alkalmazásának, igénybevételének és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait. A stratégia arra is szolgál, hogy a feladatköröket, gyakorlati módokat, fejlesztési irányokat megismertesse a kormányzati szervekkel, a Magyar Honvédség állományával, szövetségeseinkkel, partnereinkkel. Hogy élő kapcsolatot teremtsen az önkéntesekből álló Magyar Honvédség és a társadalom között.

A nemzeti katonai stratégia a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájára épül – hangsúlyozta Szekeres Imre, majd arról beszélt, hogy a stratégia összegzi az ország biztonságát érintő tényezőket, felvázolja a korunkban tapasztalható változásokat és kihívásokat, amelyek hatással vannak a Magyar Honvédség működésére, feladataira és fejlesztési irányaira. És ezen kiindulópontok alapján határozták meg, hogy milyen legyen Magyarország biztonságpolitikája és hogy a Magyar Honvédségnek milyen feladatai vannak.

A biztonsági helyzet

A stratégia elkészítésekor alapvető kérdés volt az ország biztonsági helyzetének megítélése – emelte ki a honvédelmi miniszter, aki elmondta: kiindulópontként azt tekintették, hogy Magyarország biztonsági helyzete stabil, hiszen tagja a NATO-nak és az EU-nak is. Az országot belátható időn belül hagyományos jellegű fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti, hiszen a szomszéd államok már vagy tagjai e két szervezetnek, vagy pedig a csatlakozásra törekszenek. És mindez a régió biztonságát erősíti.

Bizonyos, más jellegű, kockázatokkal azonban számolni kell. Ezek a fenyegetések és kihívások egyaránt lehetnek globálisak, regionálisak, a közvetlen környezetből származik, valamint egymással egy időben is megjelenhetnek. Ezekre a kihívásokra viszont készülni kell.

Szekeres Imre szerint e kihívások három nagy csoportba oszthatók. Az elsőbe azok, a közvetlen környezetünkben kialakuló, előre jelezhető konfliktusok tartoznak, amelyeknek ugyan nem célja a magyar állam szuverenitásának fenyegetése, azonban a földrajzi környezet miatt hazánk biztonságát is érinthetik.

A második csoportba azok, a földrajzilag távolabb eső válságok tartoznak, amelyek Magyarország biztonságát közvetlenül is befolyásolják. Ezekben a régiókban váratlanul törhetnek ki országon belüli és országok közötti fegyveres konfliktusok, amelyek megoldása a nemzetközi közösség közreműködésé igényelheti. Ebben a csoportban olyan potenciális fenyegetettséggel kell számolni, mint a nemzetközi terrorizmus, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedése.

A harmadik csoportba pedig azok a tényezők tartoznak, amelyek hazánk biztonságára helyben jelentenek kockázatot, Ilyenek lehetnek például a területünkön, illetve a közvetlen környezetünkben előforduló ipari-, és környezeti katasztrófák, járványok, a szervezett bűnözéssel összefonódó illegális kereskedelem, a migráció, az energiabiztonság és a klímaváltozás.

Szekeres Imre hangsúlyozta: a magyar védelempolitika kiindulópontja, hogy egyetlen államot sem tekint ellenségnek és vitás kérdéseit a nemzetközi jog alapján diplomáciai eszközökkel kívánja megoldani.

A honvédelem nemzeti ügy

– A Magyar Köztársaság honvédelme nemzeti ügy, amelynek két pillére a nemzeti önerő és a szövetségesi együttműködés – tájékoztatott a honvédelmi miniszter, hozzátéve: Magyarország olyan honvédelmet és katonai erőt tart fenn, illetve fejleszt, amely képes mind hazánk védelmét, mind pedig a külföldi műveletekben való szövetségesi részvételt teljesíteni. A magyar katonai erő határon túli alkalmazása egyébként kizárólag a megfelelő jogi felhatalmazást követő közjogi döntés alapján kerülhet sor.

A nemzeti katonai stratégia elkészítésekor definiálni kívánták a Magyar Honvédség feladatrendszerét is. Eszerint a haderő rendeltetése az ország katonai védelme és a NATO kollektív védelméből fakadó feladatok ellátása. Szekeres Imre kiemelte: a Magyar Honvédség alapvető feladata az ország függetlenségének és területi sérthetetlenségének védelmezése – szövetséges keretek között, de ezen erők beérkezéséig önállóan tevékenykedve. Éppen ezért az ország biztonságának fenyegetése esetére fenntartják a hadkötelezettség bevezetésének lehetőségét.

A tárcavezető szerint a változó biztonsági környezetben alapvető feladat a légvédelem hatékony biztosítása is. Magyarország, saját légterének védelmét a NATO integrált légvédelmi rendszerében valósítja meg, de nemzeti kötelezettség a feladat ellátásához szükséges kijelölt repülő-, légi-vezetési-, és radar eszközök biztosítása.

– Ezek a feladatok is világosan jelzik: félreértés úgy értelmezni a kormány törekvéseit, hogy az csak a missziós feladatokra készül. Magyarország védelme és a NATO tagállamok kollektív védelme megköveteli a szárazföldi erők telepíthetőségének növelését, mert így tudjuk magunkat és más tagállamokat megvédeni. És mert így tudják más tagállamok saját magukat és minket megvédeni –mondta Szekeres Imre a két parlamenti bizottság együttes ülésén, majd arról beszélt, hogy a területvédelem és a misszió nem áll egymással szemben. Sőt az egyik feladat, a másik pedig képesség.

Napjaink és a jövő konfliktusairól

A nemzeti katonai stratégiáról szóló tájékoztatásában a honvédelmi miniszter kiemelte azt is, hogy a Magyar Honvédség alkalmazásának várható körülményei eltérnek az eddig megszokottaktól, hiszen a haderő a feladatait az új kihívások közepette látja el. Négy meghatározó tényező van. Az első, hogy napjaink és a jövő konfliktusai egyre inkább aszimmetrikusak és e konfliktusok többségében nem összemérhető erők csapnak össze.

A második fontos tényező, hogy a katonai műveletek összetettsége tovább növekszik, kiemelt jelentőségűvé válik a civil-katonai együttműködés és a koordináció. Emellett fontos az is, hogy korunkban a katonai erő alkalmazása túlmutat a klasszikus értelemben vett fegyveres harcon. A konfliktusok megelőzése, kezelése és az azt követő rendezés, továbbá a leszerelés és a lefegyverzés, illetve a biztonsági szektor reformja hosszú ideig igényelhetik a katonai erők közreműködését és támogatását.

A negyedik tényező pedig, hogy a XXI. század fegyveres konfliktusai a globális média figyelme mellett zajlanak. A közvélemény pedig fokozottan érzékeny saját katonai, és a polgári áldozatokra. Éppen ezért egy konfliktust nem elég a hadszíntéren megvívni és megnyerni, azt a közvéleménnyel is el kell fogadtatni.

A honvédelmi miniszter kiemelte: a nemzeti katonai stratégia meghatározza a haderőfejlesztés irányait is. Eszerint Magyarország védelme, a rendelkezésre álló valamennyi erő és eszköz, a nemzeti és szövetségi erőfeszítések alkalmazásával, egységes kormányzati irányítással valósul meg. A haderő hatékony alkalmazásához szükség van az ország egyéb erőforrásainak mozgósítására. Mindehhez azonban szükséges a megfelelő jogszabályok és tervek kidolgozása, és az érintett szervek, intézmények bevonása.

Legmagasabb követelményű feladatok

– A Magyar Honvédség hatékony működésének nélkülözhetetlen feltétele a stabil, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodó szervezet, amelynek jellemzői a megfelelő haderőnemi és fegyvernemi arányok, az operatív vezetés, az egység-alegység szinten történő önálló tevékenység képessége és a szervezeti elemek integrálhatósága – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: éppen ezért Magyarország – a NATO integrált védelmi tervezési gyakorlatának megfelelően – nem törekszik a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására. Emiatt a Magyar Honvédség képességeit és struktúráját a legvalószínűbb műveletek figyelembevételével kell fejleszteni és a legmagasabb követelményű feladatok ellátására kell felkészíteni.

Melyek ezek? – tette fel a kérdést a tárcavezető, majd azonnal meg is adta a választ. A nemzeti katonai stratégiában leírtak szerint a műveletekben csak olyan erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a szűkülő döntési ciklusok követelményeihez, vagyis csak az lehet sikeres, aki gyorsan tud dönteni. Mindemellett a magyar haderő további modernizálásának fontos követelménye, hogy mind kijelölt elemei, mind egyes parancsnokságai képesek legyenek más nemzeti, vagy többnemzeti kötelék csapataiba integrálódásra, csakúgy mint más haderők kötelékeinek integrálására.

A nemzeti katonai stratégia mindemellett foglalkozni kíván még a hazai védelmi szektor tudományos bázisának, kutatás-fejlesztési intézményeinek kérdésével, valamint a Magyar Honvédség részvételével megvalósuló műveletek, hazai és nemzetközi gyakorlatok tapasztalatainak összegyűjtésével, értékelésével és adaptálásával, illetve a környezettudatos gondolkodással és cselekvéssel is.

– Ezek a fejlesztési irányok azonban csak akkor teljesülhetnek, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Vagyis a feladatra felkészített, kiváló fizikai és pszichikai állóképességgel rendelkező katonák szolgálnak a Magyar Honvédségben, akiknek munkája és személyes áldozatvállalása döntően befolyásolja a haderő alkalmazhatóságát – mondta Szekeres Imre, majd a stratégia költségvetési alapelveiről szólva kiemelte: a honvédség feladatainak végrehajtásához szükséges képesség elérésének elengedhetetlen feltétele a védelmi kiadások folyamatos és ütemezett növelése. Éppen ezért a kormány 2009-től 2013-ig 0,2 százalékkal kívánja növelni a védelmi költségvetést, hogy az 2013-ra meghaladja a GDP 1,3 százalékát. Mindemellett a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználása is fontos szempont. Éppen ezért továbbra is élni kívánnak a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében megvalósítható fejlesztési lehetőségekkel.

Hozzászólások, kérdések

A miniszteri tájékoztatót követően a bizottságok képviselőinek lehetőségük nyílt véleményük elmondására és kérdéseik feltételére. Németh Zsolt (Fidesz), a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága elnöke szerint a nemzeti katonai stratégia megfelelő alap egy nemzeti konszenzusra, hiszen a honvédelemben nemzeti érdek a konszenzus fenntartása. A koncepció fő irányvonalaival a Fidesz egyetért – jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve: abban is egyetértenek, hogy Magyarország számára a legfőbb biztonságpolitikai garanciát nyújtó szervezet a NATO.

Kozma József (MSZP), a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága alelnöke elmondta: az ismertetett tervezet egy rendszeres, összefüggő katonai stratégia. Éppen ezért ezekben a kérdésekben konszenzust lehet elérni. Kellő, hozzáadott értékekkel elérhető a stratégiai kérdésekben a közmegegyezés kialakítása.

Keleti György (MSZP), a HRB alelnöke elmondta: már korábban is voltak úgynevezett honvédelmi alapelvek, amelyek a most ismertetett stratégiához hasonlító céllal készültek, még ha a stratégia szó akkoriban nem is volt annyira divatos, mint ma. A képviselő hozzátette, hogy véleménye szerint a dokumentumban nem eléggé markáns az EU szerepe, az túl NATO-centrikus. Keleti György felvetette azt is, hogy a stratégia bevezetőjében meg kellene magyarázni az embereknek: az ország biztonsága érdekében miért is kell részt vennünk az afganisztáni misszióban, több ezer kilométerre saját határunktól. Ezt ugyanis a társadalom egy része nem érti még ma sem.

Az együttes biztonsági ülés végén, a felmerült kérdésekre válaszolva Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta: azért most dolgozták ki a nemzeti katonai stratégiát, mert 2007. év végére lezárult a Magyar Honvédség átalakításának egy szakasza, s ezután fontosnak tartották, hogy 2008-ra készüljön el a stratégia. A dokumentum előkészítése mögött egy éves munka áll, s a miniszter bízik benne, hogy januárban a kormány elfogadja.

Az ülés zárása előtt Szekeres Imre ígéretet tett arra, hogy a felmerült kérdésekre írásban válaszol, majd a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának tagjait meghívta, hogy egyik kihelyezett ülésükön tekintsék meg a Magyar Honvédség egyik alakulatát.

Fotó: Szűcs László