Húsz éve tört ki a Sivatagi Vihar
Szöveg: Szűcs László | 2011. január 17. 8:22Húsz évvel ezelőtt, 1991. január 17-én kezdődött meg az első öböl háborúként is emlegetett Sivatagi Vihar elnevezésű hadművelet (Operation Desert Storm), amelynek célja az előző év augusztusában Irak által megszállt Kuvait felszabadítása volt. A két évtizeddel ezelőtti történéseket, és a fegyveres konfliktushoz vezető eseményeket Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő elevenítette fel a honvedelem.hu kérésére. Írásunk első része.
Az első öbölháborúhoz leginkább az vezetett, hogy Irak egy rendkívül költséges és sikertelen háborút folytatott 1980. szeptemberétől 1988. júliusáig szomszédja Irán ellen – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Tálas Péter, hozzátéve: ez a háború kivérezte az országot, nagyon nagy emberi és anyagi veszteségeket okozott Iraknak. A Szaddám Husszein vezette ország közel félmillió embert vesztett a nyolc éves öldöklés alatt, az anyagi kár pedig meghaladta a tízmilliárd dollárt. Ráadásul emellett el is adósodott az ország, több mint 70 milliárd dollárral tartozott néhány környező államnak.
Előzmények: háború és olajárak
Tálas Péter hozzátette: követeléseit kiegészítve 1990 májusában Szaddám Husszein kezdeményezte azt is, hogy a kőolajtermelő országok ezek után mindenkitől függetlenül, saját maguk határozzák meg az olajárakat. Mindez kétségbe ejtette a nyugati világot, hiszen Irak mellett Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Szaúd-Arábia birtokolja a Föld még kitermeletlen kőolaj készletének negyven százalékát.
Tálas szerint Kuvait megszállásához vezetett az is, hogy az irak-iráni háború ideje alatt a Perzsa-öböl menti országok figyelembe vették azt az iraki követelést, amelyben Szaddám Husszein kérte, hogy az olajárakkal és a termelés csökkenésével próbáljanak meg bevételt biztosítani Irak számára. A háború után azonban ezt már egyik állam sem vállalta. Sőt, pontosan Kuvait volt az az ország, amelyik szinte azonnal felemelte a kitermelését, lenyomva ezzel az olaj árát, amely így még a nyolc évig tartó háború ideje alatt tapasztalhatónál is alacsonyabb szintre süllyedt. Ez a kuvaiti lépés nagyjából évi 7 milliárd dollár veszteséget jelentett volna Irak számára.
Kuvait lerohanása
„Aztán 1990. augusztus 2-án, a hajnali órákban mozgásba lendült az iraki hadigépezet, s néhány óra alatt megszállta Kuvaitot. Sőt, Szaddám Husszein nemcsak lerohanta szomszédját, hanem augusztus 8-án be is jelentette, hogy a két ország egyesült" – mondta Tálas Péter, akitől megtudtuk azt is, hogy bár a fegyveres akciót minden ország elítélte, Szaddám Husszein nagyon ügyesen összekötötte a kuvaiti konfliktust a palesztin kérdéssel. Azt ígérte ugyanis, hogy elhagyja Kuvaitot, ha Izrael is hajlandó kivonulni a megszállt területekről, Szíria pedig Libanonból. Ezzel a bejelentésével nagy népszerűséget szerzett az arab lakosság körében.
Az iraki támadást hosszú diplomáciai huzavona követte, amelynek során az ENSZ két nagyon fontos határozatot is hozott. Még augusztus 2-án elfogadták a 661-es számú határozatot, amelyben elítélték a támadást, és szankciókat léptettek életbe Irakkal szemben. Aztán november 21-én megszavazták a 678-as számú határozatot is, amellyel ultimátumot intéztek Bagdadhoz. Ebben kimondták: az iraki hadseregnek 1991. januárjáig ki kell vonulnia Kuvaitból.
(Folytatjuk!)
Fotó: Archív