Innováció – látható eredménnyel

A dandártábornok a NATO DIANA első kihívási programját mutatta be a nézőknek, amely a kritikus védelmi és biztonsági problémákra keresi a válaszokat. A program olyan fejlesztőknek szól, akik kettős – katonai és civil – felhasználású technológiai ötletekkel, megoldásokkal kívánnak válaszolni napjaink kritikus védelmi és biztonsági problémáira.

„A NATO DIANA fiatal szervezet, tavaly alakult meg az igazgatótanács és a nemzeti képviselők határozzák meg a stratégiát. Első körben három fő területre szűkítettük le programunkat. Ezek: az energia reziliencia, a biztonságos információmegosztás és a szenzortechnológia, azaz az érzékelés és felderítés. A most meghirdetett pályázat voltaképpen NATO-szintű startup-verseny. Bárki részt vehet rajta, aztán a DIANA által felkért bizottság választja ki területenként a tíz-tíz győztes pályázót, akik 100 000 euró támogatást kapnak és igénybe vehetik a nemzeti tesztközpontokat a fejlesztések végrehajtásához. Itthon ez a központ a NATO által már akkreditált ZalaZone” – ismertette a részleteket a dandártábornok.

A pályázat háttereként a miniszteri biztos rávilágított arra, hogy a NATO-ban is felismerték: a biztonsági kihívások megváltoztak, a digitalizáció pedig olyannyira felgyorsítja, felforgatja a világot, hogy az „így szoktuk” megoldások már nem működnek. Az is világos, hogy a nagyobb volumenű fegyverrendszerek fejlesztése mellett a kisebb vállalkozásoknak is fontos szerepet kell kapniuk a kettős hasznosítású (katonai és civil) technológiák fejlesztésében. Ezek a vállalkozások, start-upok több esetben gyorsan meghatározóvá váltak egy-egy konkrét területen. A szenzortechnológia terén ilyen (lehet) például a vízbe telepített, hatékony szenzorrendszer kifejlesztése, ami gyorsabban, pontosabban tudja közvetíteni a szakembereknek a vizekben lezajló változásokat. Ez azért fontos, mert az óceánok, tengerek vízszintjének emelkedése komoly (klíma)katasztrófát idézhet elő, ami bizony jelentős biztonsági kockázatokat is hordoz magában. Ugyanilyen lényegesek lehetnek például a mobil, könnyen telepíthető, tiszta energiával működő energiatárolók, amelyekről egyrészt védelmi rendszereket lehet üzemeltetni, másrészt civil területen (például a mezőgazdaságban) is alkalmazhatók.

„Közismert, hogy hazánk védelmi költségvetése éves szinten a GDP két százalékát teszi ki. Az már nem annyira köztudott, hogy a NATO előírásai szerint ennek húsz százalékát védelmi képességfejlesztésekre kell fordítani és ezt a célkitűzést mi már évek óta teljesítjük. Az újonnan beszerzett technikai eszközök (például Leopard harckocsik, PZH 2000-es önjáró lövegek, H225M helikopterek) mellett nagyon fontos, hogy a kutatás-fejlesztési projektek eredményei láthatóan is megjelenjenek a Magyar Honvédségben, ezzel is erősítve a haderő felkészültségét és növelve védelmi képességeit” – zárta a beszélgetést Porkoláb Imre dandártábornok.

A teljes televíziós beszélgetés ide kattintva tekinthető meg.