Ismét szolgálatban a legnagyobb tengeralattjáró
Szöveg: Háború Művészete | 2010. június 17. 9:41Oroszország megváltoztatta döntését az Akula-osztályú (NATO kód szerint: Typhoon-osztály) nukleáris meghajtású, ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjárók kivonásáról. Hat darab ilyen egység épült még az 1980-as években, ebből hármat már véglegesen kivontak.
Ezeket a valaha épült legnagyobb tengeralattjárókat húsz darab, 16 méter hosszú, 2,4 méter átmérőjű, 90 tonnás R-39-es ballisztikus rakétával látták el, amelyek egyébként már szintén nincsenek szolgálatban.
Egy Akulát átalakítottak, amelyen az új Bulava víz alól indítható ballisztikus rakéta kilövését tesztelték. Ezt használják majd az új Borej-osztályú tengeralattjárók is. Két másik egységet már kivontak a hadrendből, mert túl drága volt üzemeltetni őket, azonban most a 12,1 méter hosszú és 2 méter átmérőjű Bulava rakéták hordozására átalakítva újra visszatérnek az aktív szolgálatba. A tengeralattjárók legalább 2019-ig szolgálnak majd.
Az Akulákkal a meglévő Delta IV flottát egészítették ki, és mindkét osztályt az új Borejjel helyettesítenek majd, amely megjelenés tekintetében inkább a Delta IV-re hasonlít.
A Borej-osztályú egységek hossza 170 méter, átmérőjük 13 méter, vízkiszorításuk 15 ezer tonna és 16 Bulava rakétát tudnak hordozni.
Az Borej-osztály első egysége a Jurij Dolgorukij nevet kapta, amelynek építése több évet csúszott, mivel az első hozzá kifejlesztett rakéta nem teljesítette az elvárásokat. Ezután a sikeres Topol-M földről indítható rakétát alakították át úgy, hogy a tengeralattjáróról is bevethető legyen. Ez húszról tizenhatra csökkentette le a Borej-osztály által hordozható rakéták számát. A hajó négy torpedóvetővel és 12 torpedóval, illetve a vetőcsövekből indítható rakétával van ellátva. A hajó orrában hatalmas szonár foglal helyet.
A személyzet 107 katonából áll (az Akulákon ez 163), ennek fele tiszt. Egy ilyen hajó értéke legalább két milliárd dollár. Ez a nagy érték részben arra vezethető vissza, hogy sok beszállító vállalat, melyek a Szovjetunióhoz tartoztak, ma nem Oroszország határain belül található, tehát új gyárakat kellett építeni.
A tengeralattjáró és a rakéták minden alkatrésze orosz gyártású. Az egy tucatból álló flotta legyártása feltehetőleg több mint tíz évet vesz majd igénybe.
A kormány ragaszkodik hozzá, hogy a Bulavák rendszerbe álljanak. Számos orosz tisztviselő szerint az összes probléma gyökere az, hogy sok képzett mérnök és tudós elhagyta Oroszország védelmi vállalatait a Szovjetunió összeomlása után, a hadiipari termékek exportjából származó forgalom pedig szinte azonnal visszaesett, 90 százalékos csökkenést elérve. A képzett emberek pedig gyorsan találtak jövedelmezőbb állást. Ugyanez történt a gyártás terén is. A sikertelen Bulava tesztek is feltehetőleg a szakember hiányának tudhatók be. A kormány láthatóan számít a késésre a Borejek gyártásában, így a három Akula szolgálatban marad. A Delta IV-osztály az 1990-es évek vége óta újra rendszeresen járják a tengereket, több időt töltenek távol a kikötőktől, mint az Akula-osztály egységei.
