Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Keleti Partnerség: új perspektívák

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2011. szeptember 16. 8:09

New Horizons: The Future Of The Eastern Partnership címmel tartott konferenciát szeptember 15-én, csütörtökön Budapesten a Magyar Atlanti Tanács és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács. A rendezvény fővédnöke Martonyi János külügyminiszter volt.

Az Európai Unió Keleti Partnerség (EaP) programja a 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón indult útnak: célja az Unió és hat egykori szovjet tagköztársaság (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna) gazdasági és politikai kapcsolatainak szorosabbra fűzése. A projekt költségvetése 2013-ig összesen 600 millió euró, amelyet ugyanúgy lehet a demokratizálódási folyamatok erősítésére fordítani, mint a jövőbeli politikai, energetikai és biztonsági együttműködés hatékonyságának, volumenének növelésére. A két hét múlva esedékes EaP csúcstalálkozó rendezője az Unió soros elnökségét ellátó Lengyelország, de Magyarország szintén vendéglátóként vesz részt rajta, ebből az alkalomból rendezte meg a szerdai konferenciát a Magyar Atlanti Tanács, hogy a résztvevők friss és alapos képet kapjanak a program aktuális célkitűzéseiről, állásáról.

„A magyar elnökség után a lengyel elnökség is pontosan azt a közép-európai szerepet hangsúlyozza, ami az Európai Unión belül nemcsak a gazdasági és politikai együttműködés szempontjából fontos", mondta a tanácskozás jelentőségéről a honvedelem.hu kérdésére Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke (nyitó képünkön). „A két ország között tradicionálisan jóbaráti viszony áll fent, évszázados történelmünk bizonyítja, hogy mindig remekül tudtunk együtt dolgozni. A magyar elnökség nagyon nagy szerepet játszott az közelgő csúcstalálkozó előkészítésben."

1595924709
Sztáray Péter (bal oldali képünkön), a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára is hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Magyarország társházigazdája lesz a hónap végén esedékes csúcstalálkozónak. „Komoly érdekünk fűződik ahhoz, hogy a szóban forgó országokkal szorosabbra fűzzük a viszonyt, integrációs perspektívát nyújtsunk nekik, és amennyiben teljesítették a feltételeket, ténylegesen be is léphessenek az Unióba. Mindez politikai, gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is komoly előnyökkel járna, így a konferencia minden tekintetben nagyon időszerű."

Nyitó gondolataiban Sztáray Péter összefoglalta a tanácskozás fő céljait. Megnyitóbeszédében Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: a 21. században a tudomány és a tudás sokkal inkább formálja majd a világot, mint korábban, így a hasonló tanácskozások kiemelt jelentőséggel bírnak. „Csak azok az országok maradnak versenyképesek, akik komoly hangsúlyt fektetnek ezekre a területekre, és egyúttal képesek is emellett együttműködni egymással úgy gazdasági, mint politikai területen", fogalmazott. Ezt követően a konferencia a Keleti Partnerség témakörében megtartott előadásokkal folytatódott.

 Fotók: Rácz Tünde