Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kétszáz vírus okozhat felső légúti megbetegedést

Szöveg: Szűcs László |  2010. október 4. 5:24

Talán a szeptemberi-októberi szokatlanul hűvös és csapadékos időjárás az oka, de egyre több ember tüsszög és köhög, sokan lázasak, vagy éppen torokfájásra panaszkodnak. Idén kicsit korábban kezdődött a felső légúti megbetegedések szezonja Magyarországon. Dr. Meglécz Katalin orvos ezredessel, a Magyar Honvédség főepidemiológusával beszélgettünk.

Mit is jelent pontosan az a kifejezés, hogy „felső légúti megbetegedések"? Mikor használjuk ezt a fogalmat?

A felső légúti megbetegedések kifejezés a megfázásos megbetegedések gyűjtőneve. A felső légutak közé az orrüreg, orrmelléküregek – vagyis az arcüreg és a homloküreg, a garat és a gége – tartoznak. Ezek egyszerű fertőzése a megfázás. A felső légúti betegségek a gyermekek és a felnőttek körében is a leggyakrabban előforduló megbetegedések. Szezonjuk szeptember-októbertől március-áprilisig tart. A becslések szerint egy átlagos egészségi állapotú, átlagos körülmények között élő felnőtt évente két-három alkalommal esik át megfázásos betegségen.

Körülbelül hány fajta kórokozó, vírus és baktérium okozhat ilyen megbetegedéseket?

A felső légúti megbetegedések kórokozói igen széles skálán mozognak. Mintegy kétszáz vírus és számos baktérium okozhat ilyen betegséget. A betegségek nagyjából hetven százalékát az úgynevezett RSV, vagy az Adeno-, Rhino- és a Parainfluenza vírusok okozzák.

Azt mindannyian jól tudjuk, hogy az egyszerű náthát is könnyen el lehet kapni egy másik betegtől. Azaz a felső légúti betegségek fertőzőek. Miként fertőznek?

A kórokozók könnyen bejutnak a felső légutakba, mivel a nyálkahártya és az orrüreg feladata a levegő megszűrése, megtisztítása, felmelegítése, és ha már bejutottak, ott el is szaporodnak. A felső légúti megbetegedések egyébként leggyakrabban cseppfertőzéssel, vagyis beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján a levegőbe kerülve terjednek, de kézfogással, esetleg a beteg nyállal, orrváladékkal fertőzött kezével érintett tárgyak közös használata során is továbbadhatók. A nyálkahártyában szaporodó vírusok az érintett légutakban gyulladást, fájdalmat, nyálkahártya-duzzanatot, fokozott nyákképződést okoznak. Amennyiben a fertőzés az orrüregben lokalizálódik, a tünetek egyszerű orrfolyás képében jelennek meg. Ezt nevezzük náthának. A betegség azonban nem csak az orrüreget érintheti, ahhoz torok-, gégegyulladás is társulhat.

Általában milyen tünetei vannak a felső légúti megbetegedéseknek?

E betegségek általában hirtelen kezdődnek, mégpedig rossz közérzettel. Emellett, főleg a gyermekeknél, láz is előfordulhat. Egyszerű nátha esetében vizes, bő orrfolyás jelentkezik. Emellé társulhat még fejfájás, könnyezés, kiszáradt égő, torok, és köhögés is. A torokgyulladásnál a piros torok, a fülbe sugárzó nyelési fájdalom és a nyaki nyirokcsomók duzzanata a jellemzőek. Amennyiben bakteriális fertőzés következtében tüszős mandulagyulladás alakul ki, a mandulákon jól látható a fehéres pontszerű gennycsapok keletkeznek. Ekkor a betegek igen rossz közérzetről számolnak be, kifejezetten nehezen tudnak csak nyelni, erős fájdalmuk, magas lázuk van. Gége-, és hangszalaggyulladás esetén az általános tünetek mellett, száraz, kínzó köhögés, illetve rekedtség is felléphet. A rekedtség egészen odáig fokozódhat, hogy a beteg csak suttogva képes beszélni „elmegy a hangja".

 

Mennyi ideig keserítik meg az ember életét ezek a betegségek?

Ha nem lépnek fel szövődmények, akkor a tünetek általában 4–10 napig tartanak. Szövődmény kialakulása esetén azonban ennél jóval hosszabb ideig is tarthat a beteg gyógyulása.

Milyen kezelést, kúrát lehet alkalmazni a megbetegedések ellen?

A kezelés fő feladata a tünetek enyhítése. Mivel a felső légúti megbetegedések nagy részben vírusos eredetűek, felesleges, sőt kifejezetten káros az antibiotikum kezelés. Az antibiotikumok a bakteriális felülfertőződések kezelésében hatékonyak. Az orrdugulás, orrfolyás kezelésére a vény nélkül kapható orrcseppek, tengervizes orrspray-k alkalmasak. Fontos, hogy az orrcseppek hosszan tartó alkalmazása esetén azok az orrnyálkahártya irritációját, és krónikus gyulladását okozhatják, ezért alkalmazásuk néhány napnál tovább nem ajánlott. A száraz köhögésnél a párásítás enyhít a tüneteken. Hurutos köhögésnél a nyákoldók alkalmazása indokolt. Köptetőket este már ne alkalmazzunk, mert az éjszakai köhögést fokozzák. A lázat, fájdalmat a fájdalomcsillapító hatással rendelkező lázcsillapítók enyhíthetik.
A sósvizes gargalizálás, a mézes tea fogyasztása, a gyógycukorka szopogatása enyhíti az égő, száraz, kaparó torokfájdalmat. Fontos a megfelelő folyadékbevitel is. A betegek mindig több folyadékot igényelnek. Bármit ihatnak, ami jól esik, teát, különösen gyógyteát – a legjobb a kamilla, vagy a –, ásványvizet, gyümölcsleveket, levesféléket. Kerülni kell azonban a szénsavas vizek, üdítők fogyasztását. A gyógyulás elősegíthető vitaminkészítmények, főként C-vitamin szedésével. Amennyiben lehetséges a beteg a tünetek megszűnéséig otthonában pihenjen, ez nem csak a szövődmények elkerülése érdekében szükséges, hanem a fertőzés sem terjed tovább az adott szolgálati helyen.

 

Nagyon fontos kérdés, hogy a felső légúti megbetegedéseknél előfordulhatnak-e szövődmények?

A felső légúti vírusfertőzések gyakran nem zajlanak le a szokványos módon, hanem elhúzódóvá válnak, az immunrendszert kimerítik, és létrejöhetnek a szövődmények, melyek az esetek döntő többségében már a bakteriális felülfertőződés eredményei. Ilyenek az arcüreggyulladás, a homloküreg gyulladás, az orrmandulák gennyes gyulladása, a tüdőgyulladás, gyermekek esetében a krupp.

Mit lehet tanácsolni annak érdekében, hogy elkerüljük a betegséget?

A betegség fő szezonja az ősztől a kora tavaszig tartó időszak. Ilyenkor az időjárás kedvez a kórokozók szaporodásának. A kedvezőtlen környezeti hatások gyakran egybeesnek a kedvezőtlen emberi tényezővel is, mint a vitaminhiány, az immunrendszer meggyengült állapota, hangulati hullámvölgyek. Ebben az időszakban fogyasszunk vitaminban gazdag gyümölcsféléket, citrusféléket, zöldségeket. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan. Lehetőleg kerüljük a zárt zsúfolt tereket. Fontos, hogy a hűvös idő ellenére is rendszeresen mozogjunk a szabad levegőn. Napi néhány perces séta, futás, nem csak a közérzetnek tesz jót, hanem véd a megfázástól is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a réteges öltözködés fontosságát. Mindezek mellett a gyakori kézmosás segít eltávolítani kezünkről a szennyeződéseket és a fertőző vírusokat. A használt papírzsebkendőket ne gyűjtögessük a zsebünkben, dobjuk ki azokat azonnal. Még családon belül se igyunk ugyanabból a pohárból, csészéből. Használjunk zsebkendőt köhögésnél, tüsszentésnél, hogy megakadályozzuk a cseppfertőzéssel történő átvitelt. Vigyázzunk az egészségünkre!

Fotó: Archív

CímkékNATO