Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kizáró ok: rossz fogak, túlsúly

Szöveg: Szűcs László |  2008. január 18. 13:11

Lenyűgöző a változás. Amikor utoljára, több évvel ezelőtt az épületben jártam, hamisítatlan „laktanya-hangulatot” árasztott az egészségügyi alkalmasság-vizsgálónak otthont adó építmény. Ma pedig minden csillog: csempézett, fehér folyosók és kulturált ülő alkalmatosságok várják a pácienseket. Mint egy minden igényt kielégítő, XXI. századi szakrendelő intézetben…

Dr. Struba Anna orvos ezredes, intézetvezető főorvos az irodájában fogad. A reggeli kávé mellett arról beszélgetünk, hogy az alkalmasság-vizsgáló intézet új szervezete csak tavaly alakult ki, s ekkor kerültek az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Preventív Igazgatóságának alárendeltségébe. Korábban az egészségügyi parancsnokság egészségvédelmi intézeteként működtek.

Az átalakulással párhuzamosan egy újabb feladatot is kaptak: tavaly július 16-a óta ugyanis már a rendvédelmi szervek alkalmassági vizsgálatait is az intézetben végzik. Vagyis már nemcsak a honvédség, hanem a rendőrség (január 1-je óta pedig az integrált rendőrség-határőrség), a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőr-szakközépiskolák személyi állományának is a Budaörsi úton található Petőfi laktanyába kell menniük a különféle vizsgálatokra.

E vizsgálatok egyébként ugyanazok a rendvédelmi dolgozók és a katonák számára is, az értékelést azonban két külön rendelet szabályozza. És a fizikai felméréseken is csak utóbbiaknak kell részt venniük – árulja el a főorvos asszony, majd hozzáteszi: a katonák a hivatásos, vagy szerződéses állományba vételkor, illetve misszió előtt és után is megfordulnak az intézetben, míg a rendvédelmi szervek dolgozói leginkább csak a „felszerelés" előtt és a beosztásaik váltása előtt teszik tiszteletüket a Petőfi laktanyában.

Szerződéses jelentkezőknek két nap

Megtudom azt is, hogy az alkalmasság-vizsgáló intézet új szervezeti felépítésének kialakításával párhuzamosan a korábbi

feladatok egy része átkerült Kecskemétre, a Repülőorvosi- , egészségvizsgáló és kutató Intézetbe. Az egykori repülőkórházból kivált intézményben a hajózó állomány szűrése mellett a hazai és külföldi tanfolyamok előtti, valamint az egyéni NATO-beosztásokba induló állomány alkalmassági vizsgálatait végzik. De a magasabb parancsnoki szűrések is Kecskeméten vannak.
Reggel fél nyolc van, az épület előtt már gyűlik a „tömeg", vagyis mindazok, akik ma esnek át az egészségügyi alkalmasság-vizsgálaton.

Általában naponta száz ember vizsgálatait végzik el a Petőfi laktanyában, de van úgy, hogy egyszerre 120-150 ember várakozik a folyosókon. A vizsgálatokkal rendszerint végeznek egy nap alatt, de a leendő szerződéses katonáknak egy éjszakát mindenképpen a kaszárnyában kell tölteniük. Õk az első nap délutánján esnek át az adategyeztetésen, valamint a pszichológussal folytatott beszélgetésen. Másnap pedig az egészségügyi vizsgálatok, illetve a fizika felmérések várnak rájuk.
A katonai alkalmasság megállapítása ezen három terület – vagyis az egészségügy, a pszichológia és az erőnlét – képviselőiből álló bizottság feladata. Általában a vizsgálatot követő tíz munkanapon belül tudják meghozni a döntést, hiszen addig várni kell néhány vizsgálat eredményére. Például vírusokat – hepatitis, HIV vizsgálat– jelenleg még az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) végzi a vizsgálatokat, de 2008 márciusától már a preventív igazgatóság közegészségügyi intézetében (KÖI) dolgozzák majd fel a mintákat. De ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a páciens vércsoportját kell megállapítani.

Az első fokú bizottság döntése ellen a vizsgált személy tizenöt napon belül fellebbezhet – tudom meg dr. Struba Annától. Ilyenkor ÁEK-ban található másodfokú bizottság mondja ki a végső, döntő szót. Nekik azonban lehetőségük van arra is, hogy egyéni, személyes körülményeket mérlegelve döntsenek, míg a Petőfi laktanyában csak a szakorvosi leletek és a jogszabályokban leírt szempontok szerint minősíthetnek valakit alkalmassá, vagy alkalmatlanná.

Időközben beindul a „nagyüzem". A laborvizsgálatokhoz vért vevő, rutinos nővérkék rövid idő alatt mindenkit „megszúrnak", az asztalon vérrel teli kémcsövek százai sorakoznak. A labort pedig különféle szakorvosi vizsgálatok követik: szemészet, fogászat, belgyógyászat, sebészet, ideggyógyászat, fül-orr-gége vizsgálat. A hölgyeknek pedig még a nőgyógyászati vizsgálaton is át kell esniük. Bár ez utóbbit kiválthatják, ha három hónapon belüli vizsgálati eredményt hoznak magukkal.

Körséta az épületben

A szakorvosi rendelőket érintő „körsétára" Struba ezredes asszony is elkísér. Minden kollégájához van egy kedves szava,

a kívülállónak olyan érzése támad, mintha az itt dolgozók egy nagy család tagjai lennének… Menet közben a pályájáról kérdezem. Kiderül: az intézetvezető főorvosról kevesen tudják, hogy még 1983-ban kezdte katonaorvosi pályafutását a börgöndi futárhelikopter ezrednél. Ezután dolgozott a balatonfüredi honvéd szívszanatóriumban, a központi honvédkórházban, az egészségvédelmi intézetnél, valamint a minisztérium humánpolitikai főosztályán is. Mostani beosztását tavaly április óta látja el. Ekkor jött vissza egy külföldi misszióból, 4 hónapot szolgált Afganisztánban. A belgyógyász, kardiológus és katonaorvos szakvizsgával rendelkező doktornő persze korábban is járt már külszolgálatban, szolgált az iraki szállító-zászlóaljban, előtte pedig vezető orvosa volt az SFOR, a KFOR misszióknak.

Körutunk az épület alagsorában ér véget. Itt zajlik az erőnléti felmérés. A misszióba készülők, illetve az előmenetel előtt állóknak kell itt bebizonyítaniuk, hogy fizikailag is alkalmasak a feladatra. A tornateremben a felülést, a fekvőtámaszt és a húzódzkodást tudják végrehajtani, a futás felmérésére pedig a laktanya sportpályáján van lehetőség.

– Tévhit, hogy a szerződéses katonának jelentkezők közel háromnegyede nem felel meg az alkalmassági vizsgálaton – mondja a doktornő, már ismét az irodájában. A közszájon forgó pletykát számadatokkal cáfolja: tavaly összesen 2550 szerződéses és hivatásos katonának jelentkezőt vizsgáltak meg az intézetben. Közülük – különböző okok
miatt – 458-an lettek alkalmatlanok a pályára. Vagyis az arány nem éri el a húsz százalékot.

Az alkalmatlanság okai

Az persze már más kérdés, hogy mi az alkalmatlanság oka. Dr. Struba Anna szerint leginkább a túlsúly, és az emiatt fellépő magas vérnyomás, és vércukor-szint miatt kell a jelentkezőket eltanácsolni a katonai pályától. De jellemző még a mozgásszervi és a fogászati problémák miatti alkalmatlanság. Utóbbinak inkább egy-egy misszió előtti alkalmassági vizsgálaton van jelentősége, de az elmúlt néhány évben már az állományba vétel előtti szűréseken is kizáró tényező lehet a rossz fogazat.