A Kuril-szigetek és békeszerződés is szerepelt Putyin és Abe tárgyalásainak napirendjén

Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a tárgyalások előtt nyilatkozva a békeszerződés kérdésével kapcsolatban megemlítette: októberben lesz a 60. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről. Usakov szerint ahhoz, hogy a területi vita rendezésének ügyében előrelépést lehessen elérni, „pozitív, konstruktív légkört kell teremteni a kétoldalú kapcsolatokban".

Putyin és Abe Szocsiban pénteken szűk körű és négyszemközti megbeszélést folytatott. A két küldöttség szombaton kibővített munkareggelin vesz részt. Megállapodások aláírása vagy közös sajtótájékoztató nem várható.
A pénteki megbeszélésekről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta: megállapodás született arról, hogy idén intenzív párbeszéd folyik majd a legmagasabb szinten, amire alkalmat nyújthat egyebek között a G20-csoport tanácskozása és az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fóruma is. Szó esett Putyin tervezett tokiói látogatásának részleteiről és időzítéséről is, az orosz elnök pedig meghívta Abét, hogy szeptember elején vegyen részt a távol-keleti orosz területek fejlesztéséről tartandó második Keleti Gazdasági Fórumon.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta továbbá, hogy 2018-ban Abe javaslata alapján Oroszországban megrendezik Japán, Japánban pedig Oroszország évét. Orosz részről támogatást nyert Japán csatlakozása a szíriai humanitárius kérdésekkel foglalkozó célcsoporthoz.
Lavrov szerint folytatódik a rendszeres kapcsolattartás a két ország külügyminisztériuma és nemzetbiztonsági tanácsa között is.

Mint elmondta, Putyin kimerítő tájékoztatást adott Abénak az ukrajnai helyzetről, egyebek között azt hangoztatva, hogy Kijev nem tartja be a minszki megállapodásokat.
Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva jogilag kötelező garanciákat kíván arra nézve, hogy nem fognak ellene irányulni az ázsiai földrészen telepíteni tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerek. Szavai szerint nem szabad Észak-Korea rakétákkal és nukleáris fegyverekkel folytatott „kalandor lépéseit" ürügyként használni arra, hogy aránytalanul megnöveljék a katonai jelenlétet az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
Szocsiban a találkozót megelőzően Putyin a kamerák előtt „fontos partnernek" nevezte Japánt, és kifejezte készségét, hogy megvitassa a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését és magas szinten való fenntartását a távol-keleti szigetország kormányfőjével. Szavai szerint, Abe látogatására Moszkva úgy tekint, mint olyan lehetőségre, amely esélyt nyújt a közös munkára minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdés ügyében.

A japán miniszterelnök, aki tegező viszonyban áll Putyinnal, és a keresztnevén szólítja az orosz vezetőt, a tárgyalások előtt közölte, hogy „őszinte eszmecserét" kíván folytatni vendéglátójával mind a békeszerződés megkötésével, mind az aktuális nemzetközi problémákkal kapcsolatban. Mint mondta, kettejük tavaly novemberi találkozója óta a kétoldalú kapcsolatok „aktívan haladnak előre".
Putyin és Abe most 13. alkalommal találkozott egymással. A megbeszélések túlnyomó többségét nemzetközi találkozókon folytatták.

A Kommerszant című napilap a nem hivatalos orosz-japán csúccsal kapcsolatban pénteki számában rámutatott: Abe a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport többi tagja – köztük az Egyesült Államok – rosszallása ellenére utazott el Szocsiba, oda, ahol 2014-ben az ukrajnai válság és az abban való orosz szerepvállalás miatt elmaradt a G8-csoport tanácskozása, amelyből Oroszországot azóta kizárták. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a japán kormányfő az első világpolitikai súlyú vezető, aki idén Oroszországba látogatott, precedenst teremtve nyugati kollégái számára is.