Részletek az állítólagos iráni robbanásról

A 24-én nyilvánosságra került jelentés az elmúlt napokban élénk visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban: egyes források megerősítették azt, mások azonban kételyeiket hangoztatták.

Izraeli hírszerzési illetékesek szerint valószínűleg robbanás rongálta meg az iráni Fordo urániumdúsításra használt nukleáris fejlesztési létesítményét. Washington viszont azt állította, hogy „nem áll rendelkezésére olyan információ, amely megerősítené a jelentésben foglalt állításokat, ezért nem hiszik, hogy ez a jelentés hitelt érdemlő lenne".

Irán cáfolta a robbanásról szóló híreket, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szóvivője kedden azt közölte: megfigyeléseik szerint az iráni álláspont a helytálló.

Ugyanakkor a WND portálnak név nélkül nyilatkozó forrás azt állította, hogy a létesítmény nagy része elpusztult. Az illető szerint – akiről annyit tudni, hogy a Fordót védő biztonsági erők tagja – 16 észak-koreai, köztük 14 technikus és két magas rangú katonai vezető is ott rekedt a hegy gyomrába rejtett üzem mélyében, miután a liftek elromlottak a január 21-i robbanás miatt.

A forrás azt mondta, 36 észak-koreai technikus és katona érkezett Teheránba január 15-én és 17-én, majd felkeresett két iráni nukleáris létesítményt. Az egyik helyről a Nyugat még nem tud – mondta. A másik meglátogatott hely Fordo volt, ahol az észak-koreaiak megszemlélték egy újgenerációs, gyorsabb centrifugából összeállított dúsító rendszer beindítását.

A forrás a három centrifugakamrát és a két uránraktárt figyelő zártláncú kamerák felvételei alapján arról számolt be, hogy miután megkezdték az új rendszer feltöltését gáz halmazállapotú uránnal, másfél órával később nyomáscsökkenés miatt működésbe léptek a riasztók, de két perccel később helyreállt a rend.

Ötven perc múlva viszont öt robbanás történt a centrifugakamrákban, két robbanás az uránraktárakban, majd még egy az előcsarnokban, a kijárathoz közel.

A robbanások pillanataiban nagyon erős vörös és bíborszínű fény torzította el a képet, és rendkívül hangos zaj hallatszott. Mielőtt a robbanások elintézték volna a kamerákat, látni lehetett a centrifugakamrák belső falainak a beomlását. Úgy tűnt, hogy az összes robbanás a mennyezet felől indult.

A biztonságiak azonnal tájékoztatták a feletteseiket, akik utasították őket, hogy maradjanak a megfigyelő teremben, és a továbbiakban ne kommunikáljanak a külvilággal egészen addig, amíg meg nem érkeznek a kémelhárítók. Az őrségnek parancsot adtak, hogy zárja le az összes környező útvonalat.

Mintegy két órával a robbanások után kémelhárító ügynökök érkeztek, és miután kihallgatták a személyzetet és megnézték a felvételeket, arra következtettek, hogy robbanóanyagot rejthettek el a mennyezeti lámpákban valamilyen kioldó mechanizmussal, amelyet az áramfeszültség változásával hozhattak működésbe.

A forrás szerint az iráni rendszer úgy véli, hogy szakembereik nem ismerik a robbanószerrel használt technológiát. Az illetékesek attól tartanak, hogy ha a létesítményt „megnyitják" egy mentőalakulat beküldésével, akkor sugárszennyezés, illetve urángáz kerülhet a szabadba, de akár további robbanások is történhetnek.

A forrás szerint hétfőig az iráni illetékesek semmilyen konkrét mentési tervvel nem álltak elő, noha az észak-koreaiakkal együtt több mint 200 ember rekedt a létesítményben. Mint hozzátette, múlt szeptemberben Észak-Korea és Irán megállapodást kötött arról, hogy a két ország folytatja együttműködését az iráni atombomba-projektben, s abban, hogy rakétákra szerelhető atomrobbanófejeket fejlesszenek ki.

A WND hírportál egy másik forrásra hivatkozva azt is megírta, hogy hétfőn magas rangú iráni illetékesek, köztük Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egy tanácskozáson arra a döntésre jutottak: a nemzetközi közösségnek továbbra sem szabad semmit sem megtudnia a katasztrófáról, mert ha azt elismernék, az kárt okozna a hat nagyhatalom és Irán között a nukleáris programról folyó tárgyalásoknak.