Már a katonák is segítenek a védekezésben

Az elmúlt hétvége rendkívül szélsőséges időjárását egy bonyolult meteorológiai rendszer okozta, amelynek következtében száz millimétert meghaladó mennyiségű csapadék hullott az ország jelentős területén. A széllökések pedig a Dunántúlon és a középső országrészben elérték, sőt nem egy helyen meg is haladták a 100 kilométer/órás sebességet – árulta el a honvedelem.hu érdeklődésére Kerekes András.

Megdőlt a csapadékrekord

Az MH Geoinformációs Szolgálat ügyeletes meteorológusa hozzátette: szombaton este a Bakonyban található kabhegyi mérőállomás óránkénti 150 kilométeres széllökést regisztrált, amely csak kevéssel maradt el az 1988. augusztusában, Szarvason mért 160 km/órás eddigi magyar rekordtól. Az egy nap alatt leesett csapadék mennyisége viszont megdőlt a hétvégén, hiszen május 16-án eddig még soha nem esett ennyi eső, mint az idén. Az eddig rekordot Veresegyháza tartotta az 1906-ban mért 80,7 milliméterrel, ám a horvát határ közelében található Sellyén most egy nap alatt 98,6 mm csapadék hullott, vagyis 98,6 liter víz zúdult minden négyzetméterre. (Sellyén egyébként eddig összesen 126,7 milliméter csapadék hullott szombat óta.)

Azért, hogy a kialakult helyzet extrémitását értsük, tudni kell, hogy a májusban lehulló havi csapadékmennyiség Magyarországon, a sok éves átlag alapján, 50 milliméter körül mozog. Azaz most egy nap alatt a havi átlag kétszerese esett le – mondta a meteorológus, akitől megtudtuk azt is, hogy a rendkívüli helyzetet az okozta, hogy az elmúlt hét második felében a magasabb légrétegekben, vagyis nagyjából öt kilométer magasságban egy úgynevezett hidegcsepp helyeződött középpontjával Magyarország fölé.

Ennek hatására pedig a talaj közelében, délnyugat felől, azaz a Földközi-tenger középső medencéjéből és az Adriai-tenger térségéből egy intenzív mediterrán ciklon érkezett a Kárpát-medencébe, ugyancsak Magyarország középponttal.

A ciklon keleti, úgynevezett melegoldalán, meleg ámde igen nedves levegő áramlott a Kárpát-medence keleti része felé. A nyugati, vagyis a hidegoldalon pedig rendkívüli alacsony hőmérsékletű, de szintén nedves levegő érkezett, viharos szél kíséretében a dunántúli régióba. E nagy nedvességtartalmú, ellentétes hőmérsékletű levegő keveredése – megerősítve a magassági hidegörvénnyel – kedvezett a nagy területen lehulló nagy mennyiségű csapadéknak – mondta Kerekes András, hozzátéve: mivel a ciklon középpontjával átvonult az országon, nagy légnyomáskülönbség alakult ki, ami viszont viharos (60–90 km/órás), helyenként pedig orkán erősségű (119 km/órás sebességnél nagyobb) széllökések kialakulásához vezetett.

A szinoptikus elmondta azt is, hogy a mediterrán ciklonok általában gyorsabban elhagyják az ország területét, most viszont a magassági hidegcsepp csak lassan helyeződött át (középpontja pillanatnyilag Romániában van), így a rendkívüli időjárás is több napon keresztül tartott.

Az MH Geoinformációs Szolgálat meteorológusainak előrejelzései szerint az elkövetkező néhány napban sem változik látványosan az időjárás Magyarországon. A még a régióban lévő, ám már gyengülő ciklon hatására továbbra is marad a viharos szél. Kedden – főleg a Dunántúlon – még mindig 60–90 km/órás széllökések várhatóak, szerdán és csütörtökön viszont már inkább csak erős (40-60 km/óra közötti) széllökések lesznek.

Keddtől csökken a csapadékhajlam is, átlagosan 10 milliméter körüli eső várható, szerdán és csütörtökön pedig inkább már csak záporok alakulhatnak ki az országban. Sajnos a nappali hőmérséklet csütörtökig még jócskán elmarad az ilyenkor szokásos délutáni 22 Celsius-fok körüli értéktől.

Sásdról már kérték a katonák segítségét

A Magyar Honvédség alakulatai felkészültek egy esetleges katasztrófavédelmi feladatra. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendelt alakulatainál már az elmúlt hét pénteken pontosították az árvízvédelmi feladatokra kijelölt munkacsoportok harcértékét. Jelenleg mintegy 2200 katona és 381 technikai eszköz áll készenlétben a laktanyákban – árulta el Borsos József
mk. alezredes.

Az MH Műveleti Központ Válságkezelési Elemző és Értékelő Osztály megbízott vezetője hozzátette: külön figyelmet fordítottak a nagy terepjáró képességgel rendelkező technikai eszközök felmérésére, mivel az elmúlt héten még azt az információt kapták, hogy a Sajó és a Hernád folyók áradása miatt elképzelhető, hogy kitelepítésekre is szükség lesz. A hétfő reggeli vízállásjelentésekből azonban kiderült, hogy e két folyó az eddig mért legnagyobb vízállás alatt tetőzik majd, azaz a gátak között marad, így vélhetően nem kerül sor a katonák alkalmazására.

Egyetlen felkérés érkezett hétfőn délelőtt a Magyar Honvédséghez a Baranya Megyei Védelmi Bizottságtól, nagy terepjáró képességgel rendelkező technikai eszközök alkalmazására. Ezt követően a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszert, az államtitkár engedélyével, aktivizálták, majd ezt követően nem sokkal Kaposvárról, az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezredtől egy szállító-vonató csoport elindult Sásdra, hogy szükség esetén közreműködjön az élet-, és vagyonmentésben, valamint a lakosság ellátásában és a szállításban. Borsos alezredes elmondta: a kaposvári munkacsoport négy katonája 13 óra 50 perckor három darab terepjáró tehergépjárművel már el is hagyta a somogyi megyeszékhely laktanyáját, s néhány órán belül megérkezik Sásdra.

A Műveleti Központ osztályvezetőjétől megtudtuk azt is, hogy az Országos Műszaki Irányító Törzs tájékoztatása alapján a gátakon és az állami védvonalakon a Magyar Honvédség erőinek igénybe vétele nem várható. A legnagyobb problémát most az jelenti – tette hozzá Borsos József alezredes –, hogy olyan helyeken, kis patakoknál és apróbb vízfolyásoknál alakult ki árvízhelyzet, ahol eddig még nem volt ilyen jellegű gond és amelyek nem, vagy csak minimális mértékben rendelkeznek kiépített védművekkel. Ilyen például Miskolcon a Szinva patak – mondta Borsos alezredes, aki szerint ezek a patakok egy-két napon belül visszatérnek a medrükbe, így vélhetően nem lesz szükség a katonák bevetésére.

Fotó: www.met.hu, www.idokep.hu és archív