Megállapodás a KFOR és a szerbek között

A megállapodás tervezetét Erhard Bühler koszovói KFOR-parancsnok dolgozta ki a szerb kormány két képviselőjével tartott augusztus 3-i, szerdai találkozóján – közölte a KFOR.
Az egyezséggel azt szeretnék elérni, hogy lecsillapodjon a feszültség Koszovó túlnyomórészt szerbek lakta északi csücskében. A múlt héten ugyanis ismét föllángolt az erőszak a térségben, miután a koszovói rendőrség különleges egysége át akarta venni az ellenőrzést két átkelő fölött a koszovói-szerb határon, ami óriási felháborodást váltott ki a helyi szerbek körében. A feldühödött szerbek útakadályokat létesítettek, és az egyik átkelőt, a jarinjeit felgyújtották. A két határállomást néhány napja a KFOR ellenőrzi.

A megállapodástervezet értelmében az útakadályokat felszámolják, szeptember közepéig pedig a KFOR ellenőrzi a két határátkelőt, de a határidő szükség esetén meghosszabbítható.

Az albán többségű koszovói kormány máris elutasította az egyezséget, mondván hogy az fütyül Pristina azon „alapvető célkitűzésére", hogy koszovói rendőröket és vámosokat vezényelhessen a két határátkelőre.
Koszovó – Szerbia egykori albán többségű tartománya – 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét. A helyi szerb kisebbség azonban nem ismeri el a koszovói hatóságokat és kizárólag Szerbia fennhatósága alá szeretne tartozni.

A bűnbandák szava számít Észak-Koszovóban

Bűnbandák miatt éleződött ki az utóbbi időben a határátkelőkkel kapcsolatos konfliktus Szerbia és Koszovó között Erhard Bühler koszovói KFOR-parancsnok szerint.

Bühler szerdán az Ö1 osztrák közszolgálati rádiónak úgy nyilatkozott: túl hosszú ideig engedték meg, hogy a főképpen szerbek lakta Észak-Koszovóban radikális és nagyon erős bűnszervezetek alakulhassanak ki, amelyek multietnikai – koszovói-albán, illetve koszovói-szerb – jelleg alapján szerveződtek.

„Ők azok, akiknek valójában szavuk van északon, akik a felfegyverzett erőket irányítják, akik fizetik is azokat, és akik alapjában véve a békés lakosságot túszul ejtik"- mondta a KFOR-parancsnok.

Bühler fő feladatnak tartja, hogy a térségben érvényt szerezzenek a jognak és a törvényeknek a bűnbandákkal szemben. Kifejtette, hogy véleménye szerint ez rendőrségi kérdés, a politika később megoldásokat dolgozhat ki.

A parancsnok abból indul ki, hogy további tárgyalások lesznek Belgrád és Pristina között. Kiemelte, hogy Szerbiának, de Koszovónak és a nemzetközi közösségnek is érdeke a feszültség lecsillapítása. Úgy fogalmazott, a NATO irányította KFOR és az EU igazságügyi és rendőri missziója (EULEX), valamint a koszovói rendőrség is azon munkálkodik, hogy elkerüljék a további eszkalációt.

A KFOR-parancsnok szerint ebben a feszült helyzetben több erőre lenne szükség. Bühler úgy fogalmazott: nincs több tartalék ahhoz, hogy a KFOR minden erővel a terepen legyen.

A német parancsnok nyilatkozatát ismertető osztrák APA hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Ausztria újabb 150 katonát vezényel Koszovóba, akikkel együtt már az osztrák fegyveres erők 600 katonája teljesít majd szolgálatot a KFOR kötelékében. E haderő szóvivője kedden jelentette be, hogy a NATO több száz fős csapaterősítést kért Koszovóba.

Diplomáciai forrásra hivatkozó jelentések szerint Ausztrián kívül Németország küld újabb – mintegy 600 fős – alakulatot Koszovóba.