Megkezdődött az EBESZ-csúcs

Megnyitó beszédében arra szólította a résztvevőket – köztük a német és a francia kormányfőt, az amerikai külügyminisztert, Schmitt Pál köztársasági elnököt és az ENSZ főtitkárát –, hogy szánjanak nagyobb szerepet az 56 országot tömörítő szervezetnek a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a gazdasági válságok okozta problémák kezelésében.
Azt javasolta továbbá a világ vezetőinek, hogy hozzanak létre „egy közös, az Atlanti- és a Csendes-óceán, az Északi-sark és az Indiai-óceán által határolt biztonsági térséget", tekintettel arra, hogy Európát a legfőbb veszélyek a kontinensen kívülről, például Afganisztánból fenyegetik.

Schmitt Pál is felszólalt 

Az emberi jogok, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét emelte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megvalósításra váró vállalásai közül Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán, a szervezet Asztanában zajló csúcsértekezletén.
A magyar államfő méltatta, hogy a szervezet legutóbbi, 1999-es isztambuli csúcstalálkozója óta jelentősen átalakult Európa látképe, s az Európai Unió és a NATO bővítése révén a térség legnagyobb része ma „példátlan stabilitást és jólétet élvez".

Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor, hogy a 11 éve tárgyalt, elhúzódó konfliktusok ma is megoldatlanok, s Európa azóta új nemzetközi fenyegetésekkel és kihívásokkal is szembesült. „Sajnálatosan, közös kötelezettségvállalásainkat, különösen az emberi jogok, a demokrácia és a jog uralmának megteremtése terén, nem tartják teljes mértékben tiszteletben" – mondta, hozzátéve hogy az asztanai csúcs kivételes alkalmat biztosíthat arra, hogy a tagállamok megvalósítsák a közös biztonsággal kapcsolatos elképzeléseiket. „Reméljük, hogy ez a csúcstalálkozó elvezethet az EBESZ által vállalt összes kötelezettség megvalósításához, különösen ami az emberi jogokat illeti, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait, amelyek biztonságunk gerincét képezik" – mondta egyebek között az államfő a kazah fővárosban elmondott beszédében.

Schmitt Pál nagyra értékelte és továbbra is Magyarország teljes támogatásáról biztosította az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának (Knut Vollebaek) a tevékenységét, s kifejezte Magyarország szándékát, hogy „maga is hozzájáruljon azokhoz a nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek a hátrányos megkülönböztetés minden formája, köztük a nemzeti és etnikai származás miatti diszkrimináció (…) minden megnyilvánulása elleni harcra irányulnak".

A köztársasági elnök egyúttal támogatta az EBESZ konfliktuskezelési képességeinek megerősítésére irányuló törekvéseket.