Minden stílusból a legjavát!

„A Katonai Testnevelés és Közelharc Módszertani Részleg 2009. március 1-jén alakult", tudjuk meg Molnár Károly őrnagytól, a részleg vezetőjétől. A részleg feladata a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökségének szakmai irányítása mellett elsősorban tanfolyami rendszerben a testnevelők, kiképző tiszthelyettesek és fizikai felkészítők oktatása, képzése és továbbképzése. „Feladatunk olyan eljárások kidolgozása, begyakoroltatása, amelyek elősegítik a katonák testi épségének megóvását, harci körülmények között növelik a túlélés esélyét. Erre azért van szükség, mert éles helyzetben előfordulhat, hogy csak a közelharc alapos ismerete révén élheti túl az adott szituációt a katona." A részleg létrehozására azért is szükség volt, mert a napjainkra általánossá vált aszimmetrikus hadviselés során egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a békefenntartó és terrorelhárító feladatok. A részleg célja a Magyar Honvédségben folyó katonai testnevelés – különösen a katonai közelharc-kézitusa-kiképzés hatékonyságának növelése, szakmai hátterének biztosítása, a katonák fizikai állapotának javítása, a kiképző állomány módszertani felkészítése és szakmai felügyelete.

A részleg munkatársai mindannyian szakavatott harcművészek. Dr. Zöllei Zoltán nyugállományú alezredes több irányzat fekete öves művelője, közelharc-kézitusa szakértő. Molnár őrnagy a judo és a ju-jitsu művelője, egyéb trófeái mellett háromszoros MH amatőr kézitusa bajnok. Tar Tamás őrmester zen bu kan kempóval foglalkozik (és nem mellesleg két, szintén harcművészettel foglalkozó testvére is a honvédséget erősíti): 1997-ben a Kempo Világkupa első helyezését, 2002-ben a Kempo Magyar Bajnokság, 2009-ben a Kempo Országos Bajnokság elsõ helyezését érte el, és kétszeres amatőr kézitusa bajnok. Zagyva Sándor hadnagy a birkózásban szerzett komoly rutint az évek során: hazai és nemzetközi versenyeken ért el dobogós helyezéseket ifi, junior és felnőtt korosztályban egyaránt.

A központ létrehozásában dr. Eleki Zoltán alezredes is kulcsszerepet játszott, és a mai napig aktívan részt vesz a munkában, hiszen ő látja el a részleg szakmai felügyeletét a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnöksége képviseletében. Eleki alezredes maga is a katonai közelharc szakértője, fekete öves judo-mester, aki nemzetközi tornákon is gyakran szerepel bíróként.

„A közelharc és kézitusa lényegében a fegyveres küzdelem megjelenése óta a harc megvívásának egyik formája, szerves része a mindenkori katonai kultúrának", mondja Molnár őrnagy. „A konkrét tartalom a háborúk jellegétől, sajátosságaitól függően koronként és helyszínenként változott, és a katonák kiképzésében is más-más helyekre helyeződtek a hangsúlyok."

Amikor az utóbbi évtizedekre terelődik a szó, mind Molnár őrnagy, mind Zöllei Zoltán kiemelik Furkó Kálmán nyugállományú ezredes, a Magyar Honvédség egyik legnagyobb harcművészeti szaktekintélyének munkásságát. „A ’70-es és a ’80-as években az általa meghonosított kyokushin-kai karate stílus adta az alapokat, ez kétségtelen és elvitathatatlan. Korábban pedig a judo és az ökölvívás voltak meghatározóak", mondja Molnár Károly. Zöllei Zoltán hozzáteszi: mára inkább a komplex harcművészetek a dominánsak. „Ilyen a ju-jitsu vagy a kempo. Napjainkban is vannak divatosabb ágazatok, de némi hiányosság mindegyikben akad", fogalmaz, kiemelve, hogy a legtöbb ország hadereje általában ma is egy-egy adott stílus mellett teszi le a voksát. Szerinte azonban nem ez a legjobb módszer. „A közelharc-kézitusa tág fogalom, melyben benne van az összes küzdősport és harcművészeti stílus elemeinek használható része. Széles repertoárra van szükség, az adott technikákat pedig mindig igazítani kell a szóban forgó személy feladatához, felszereléséhez és habitusához is."

Ennek megfelelően a kézitusa a közelharc olyan speciális fajtája, amelynek során változó közegben, gyakran szélsőséges körülmények közötti test-test elleni pusztakezes vagy hideg fegyverrel végrehajtott küzdelem folyik, a cél pedig az ellenség legyőzése és a túlélés. Mindez természetesen roppant gyakorlatias, és már csak katonai jellegéből adódóan is eltér a küzdősportok többségétől. „Teljes menetfelszerelésben, málhamellényben nem lehet fejre rúgni, hiszen a többletsúly akár húsz kiló is lehet", mond egy gyakorlati példát Molnár Károly. „Szintén nagyon fontos kiemelni, hogy itt nincs helye fair playnek sem, hiszen a katona és a rábízott katonák élete a tét. Nem ellenfelekről van szó, mint egy sportversenyen, hanem ellenségekről. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a másik megölése a cél, sokkal inkább az ártalmatlanná tétel, a támadás elhárítása és hatástalanítása. Ennek például egy ellenőrző-áteresztő ponton lehet kiemelt jelentősége. A katonának tudnia kell az egyes technikai-taktikai intézkedések mikéntjét, a védekezéstől kezdve egészen a bilincselésig."

Mint a fentiekből is látszik, a részleg munkája során kiemelt szerepet kap az effektivitás, vagyis életszerű, hatékonyan alkalmazható ismeretek oktatására törekszenek. Ennek jegyében pedig – hiszen mindenhonnan a legjobb, leghasznosabb fogásokat, technikákat kell átvenni – az oktatók igyekeznek ápolni a kapcsolatokat az egyéb szervek munkatársaival is. „Ha már pont az igazoltatást, bilincselést említettük, nyilvánvaló, hogy az efféle intézkedésekben a rendőrség szakemberei a legjáratosabbak", mondja Molnár Károly, kiemelve, hogy a jövőben mindenképpen még szorosabbra kívánják fogni a hasonló együttműködéseket. A technikai tudás azonban nem minden.

„Rendkívül károsnak tartjuk, amikor azzal hirdetnek tanfolyamokat, hogy aki elkezd lejárni az edzésekre, az három hónap alatt meg tudja majd védeni magát az utcán", mutat rá Molnár őrnagy. Zöllei Zoltán és Zagyva Sándor hozzáteszik: ahhoz, hogy valaki egy technikát készségszerűen alkalmazni tudjon, évek kitartó gyakorlása szükségeltetik, és ehhez természetesen a megfelelő fizikai háttérre is szükség van, nem is beszélve a vonatkozó elméleti ismeretekről.

Az MH Központi Kiképző Bázis szervezetében a módszertani részleg a Mecséri János Kiképző Osztály alárendeltségébe tartozik. A szervezeti egységek szoros együttműködésben valósítják meg a kiképző tisztek és tiszthelyettesek testnevelési foglalkozásokra történő felkészülését, a foglalkozások levezetését. A módszertani részleg az MH Központi Kiképző Bázis testnevelő tisztjével együttműködve szervezi és biztosítja a különböző laktanyai és MH szintű sportrendezvényeket. A laktanyai sportrendezvények mellett a Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesülettel együttműködve vesznek részt különböző országos és nemzetközi civil versenyeken. A hazai tornák közül az utóbbi években kiemelkedett a Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet és a Bushido Kempo Karate Harcművészeti Egyesület szervezte Hanshi Kupa, ahol a katonák kiválóan állták meg a helyüket a legjobbak között, és a tizenhat csapat megmérettetésén az előkelő negyedik helyet szerezték meg 2009-ben.

Fotók: Dévényi Veronika