Missziók: tapasztalat és jövőkép

A tudományos rendezvényt megnyitó Sándor Zsolt vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese elmondta: „változó világunkban bizonyos régiókra, stratégiai környezetünkre minden nap figyelnünk kell annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség garantálni tudja az ország biztonságát, fel legyen készülve akár a váratlanul bekövetkező helyzetek kezelésére, ami nem feltétlenül a határainkhoz közel, hanem esetleg lényegesen távolabb történnek meg, s melyeknek ugyanakkor azonnali és közvetlen hatása lehet Magyarország, a magyar emberek biztonságára. „A mai tudományos rendezvény különösen fontos abból a szempontból is, hogy a globális és a regionális válságok, - mint amilyen a COVID-19 világjárvány - az orosz-ukrán konfliktus közvetlen kezelése mellett a Magyar Honvédség keretei között tovább folyik a tágabb és hosszabb távú feladatainkat támogató tudományos tevékenység, a Nemzetbiztonsági Stratégia és a Nemzeti Katonai Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében” - hangsúlyozta a vezérőrnagy.

A konferencia három panelre osztva igyekezett minél több szempontból bemutatni a honvédség korábbi és jelenlegi missziós tevékenységéhez fűződő tényeket, körülményeket. Az első panel a Kelet-Mediterráneum civilizációjára, kultúrájára koncentrált, kiemelten foglalkozva az iszlám politika és kultúra alapjaival, összefonódásával, a civilizációs, kulturális törésvonalak helyzetével és fontosságával, valamint a geopolitikai közel-keleti helyzetével, illetve a hazánkhoz közeli, minden szempontból igen sokszínű Balkán civilizációs, kulturális és etnikai törésvonalaival.

A második panel a jelenkor kihívásaival, a már hosszabb-rövidebb ideje meglévő válsággócokkal foglalkozott. Itt elsősorban a kaukázusi régió történelme és az ott lévő államok közötti komplex kapcsolatrendszer, a Hegyi-Karabah-ban nemrég zajlott háború, illetve Líbia, mint a proxyháborútól sújtott, bukott állam kiemelkedő példája került a középpontba. Szóba került az ukrán-orosz háború is, hiszen a szomszédunkban dúló, elhúzódó harcoknak hazánkat is érintő, de az egész világra kiterjedő hatása van.

A harmadik panel leginkább a katonákról szólt, hiszen ismertették a Magyar Honvédség rendszerváltást követő 25 évben végrehajtott misszióit, kihangsúlyozva a folyamatosan, egyre nagyobb állományt érintő, egyre összetettebb feladatrendszerben végrehajtott tanulási folyamatának fontosságát, a tapasztalatok feldolgozását és a hazai kiképzési rendszerbe való beépítését. Természetesen - a nyugat-szaharai MINURSO, a Mali-ban zajló EUTM Mali, a libanoni UNIFIL és a ciprusi UNFICYP missziók mellett - Irak és Afganisztán is a témák között szerepelt, külön megemlékezve a 2021 augusztusi, nemzetközi szinten is elismerten sikeres „Sámán Pajzs” műveletről, melynek során a magyar katonák számos ország állampolgárát menekítették ki Kabulból.

„Úgy vélem, konferenciánk az összes célkitűzését teljesítette” - összegezte az egynapos rendezvényt Bárány Zoltán ezredes, az MH Transzformációs Parancsnokság parancsnokhelyettese, hozzátéve: rendkívül sok információval gazdagodtunk, s a mai tapasztalatok is arra sarkallnak minket, hogy újabb konferenciákat szervezzünk. „Sikerrel jártunk abban is, hogy a Magyar Honvédség alakulatainak meghívott vezetői állománya is részt vett a konferencián” - tette hozzá az ezredes.

A Honvéd Tudományos Kutatóhely október 25-én és 26-án, szintén a Stefánia Palotában megrendezendő konferenciájának témája a kognitív fejlesztés lesz, mely egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO védelmi és missziós műveleteinek tervezésekor egyaránt.