Műveleti területen az első magyar katonai antropológus

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális és Vizuális Antropológia Szakán végzett, egyetemi tanulmányai alatt, évente több hónapot töltött terepmunkával, terepkutatással. Ismereteivel jól kiegészíti a lélektani műveletek speciális munkáját.

– A műveleti területen végzett tevékenység egy különleges terepmunka – fogalmazza meg Sztankai Krisztián. – Katonai jellege miatt alapvetően különbözik az otthonitól. Emberek, csoportok és társadalmak békés körülmények között is érzékenyek szimbólumaikra, jelképeikre, vallási és nemzeti színeikre. A különböző népcsoportoknál egyedi gesztusok, szokások, kapcsolatteremtési szabályok alakultak ki. Háborús környezetben, vagy mint Koszovóban, fegyveres konfliktusok után különös tapintatra van szükség a civil lakosság körében.

Sztankai Krisztiánt az MH Civil Katonai Együttműködési és Lélektani Műveletek Központból vezényelték Koszovóba. Más hadseregek sikeres missziós eredményei megerősítették azt a véleményt, mely szerint a katonaantropológusok hasznos segítői lehetnek a missziós katonai szervezetek vezetőinek. Közreműködésükkel, szakértelmükkel olyan feltételeket, légkört teremthetnek a célterületen, amely segíti a békefenntartók tevékenységét. Eredményes működésüket jelzi a lakosság befogadó magatartása. E szerepükkel a katonák számára biztonságosabbá válik a feladatok végrehajtása. Kellő szakmai tapasztalat birtokában közvetve, de közvetlenül is hozzájárulnak a magyar katonai szervezet eredményes irányításához. Ehhez meg kell ismerni, a célország kultúráját, jelesül Koszovó lakosságát, legalábbis jó közelebb kerülni az itt élőkhöz.

– Több alkalommal is szerencsém volt látogatást tenni a kis hegyvidéki törzseknél, néhány családból és házból álló falvakba – idézi fel a közelmúlt egy útját Krisztián. – A tanultak után fontos volt, hogy betekintést nyerhessek életükbe. Az antropológus mindennel foglalkozik, ami egyedivé teszi az egyént, a csoportot. A katonai antropológia alkalmazása új a honvédségnél. Érdekel, hogy miként hasznosíthatom az elméletet a gyakorlatban. Az etnocentrizmus nagyon fontos egy misszió során, mert nem könnyű beleélni magunkat mások helyzetébe. Lehet empatikus képességekkel születni, ám azt folyamatosan fejleszteni kell.

Nem sokan tudják, hogy a XIX–XX. század fordulóján az angolok és az amerikaiak már alkalmaztak társadalomkutatókat, antropológusokat. De szolgáltak Burmában, Vietnamban, jelen vannak Irakban és Afganisztánban.

A bizalom megnyerése sok, látszólag lényegtelen tényezőtől függ. Ha kapcsolatot kívánnak létesíteni a civil lakossággal, tekintettel kell lenniük kultúrájukra, társadalmi berendezkedésükre, még akkor is, ha egy egyszerű plakátot készítenek el. Ilyenkor meghatározó, hogy milyen fotókat használnak, azokon miként állítják be a személyeket. A különböző találkozók és kampányok során figyelembe kell venniük a helyi viszonyokat, a hagyományokat, és a szokásokat is.