„Nagyon dühösek és egyre dühösebbek”

Másfélmillió ember van jelenleg is bezárva Gázába. Nem utazhatnak. Mindeközben lövik őket. A miértek nem is annyira fontosak. Az emberek dühösek. Így foglalható össze néhány mondatban az a beláthatatlan folyamat, amit az 1300 palesztin áldozatot követelő izraeli attak indított el, s amely a Hamász és Izrael viszonya mellett a világ viszonyát is megváltoztatja a közel-keleti térséghez.

Változó súlypontok

A gázai háború az egész világon jelentős változásokat indít majd be – mondta N. Rózsa Erzsébet a Külügyi Intézetben rendezett vitán. A Közel-Kelet-szakértő kiemelte: az arab világ megosztott, fragmentált. Azt sem lehet tudni, hogy az észak-afrikai muzulmán országokat mennyire izgatják a Közel-Keleten lezajló események. Gyakorlatilag sok szereplő már szabadulna a palesztin kérdéstől. A mostani háborút megelőzően az Arab Liga három összejövetelt is tartott, három különböző helyszínen, melyek eredménytelenek voltak. Ennek oka, hogy mindegyiken más-más államok vettek részt, s ez megakadályozta az egységes fellépést. Mindeközben lassú, de biztos átrendeződés zajlik a térségben. A gazdasági súlypont már áttevődött az Öböl-térségbe, s úgy tűnik, hogy a térségbeli politikai központ is odakerül.

N. Rózsa Erzsébet kiemelte: ezt jelzi, hogy Szaúd-Arábia fokozza az aktivitását. Szerepet vállalt az arab béketervben, illetve korábban a nemzeti egységkormány megteremtése mellett kardoskodott. A lassú, de folyamatos változások következtében a térség tradicionálisan vezető államának, Egyiptomnak lassan már csak kulturális, történelmi szerepe lesz. Az persze igaz, hogy a mostani konfliktusban aktivizálta magát. A szakértő szerint ennek oka történelmi, biztonságpolitikai volt, de szerepet játszott benne egyfajta szimpátia a palesztinokkal, valamint a kulturális tényezők. Szaúd-Arábia vahavita állam ugyanis, és ezt sokan nem nézik jó szemmel. Az állam egészen másként viszonyul a Hamaszhoz, mint a térség többi állama. Mindeközben arab hidegháború bontakozik ki – egyebek mellett – Szíria eltérő álláspontja miatt.

Politikai öntudat

Nem jött be Izrael azon elképzelése sem, hogy a harcok megkezdése előtt lezárja Gáza határait és kiszorítja a nyugati újságírókat a térségből. A szakértő hangsúlyozta: a média először nem állt Izrael mellé a közel-keleti válságban. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az al-Dzsazíra angol stábjának sikerült Gázában maradnia, s végigközvetítette a háborút. Mindezek ellenére továbbra is érvényesült a térségben a katonai cselekményekhez kapcsolódóan a kettős mérce. N. Rózsa Erzsébet ezt azzal támasztotta alá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a lassan kimenő Bush-adminisztráció nem szavazta meg az 1860-as határozatot, de később is csak tartózkodása mellett tudták keresztülvinni.

Nemzetközivé lesz a világ

Az emberek dühösek és egyre dühösebbek – fogalmazott N. Rózsa Erzsébet. A dühüket fokozta a nagyszámú áldozat, illetve az először tagadott, majd utóbb beismert foszforfegyverek alkalmazása izraeli részről. Mindennek következménye az lett, hogy önkéntesek indultak meg Gázába. Hogy ez mennyire így történt, az jelzi, hogy a háborúban meghalt az első szaúdi mudzsahid. A közel-kelet szakértő rámutatott: az al-Kaida 2000-ben és 2001-ben is tett kísérletet arra, hogy emberei révén beavatkozzon a gázai-izraeli konfliktusba, ám a Hamász ezeket a próbálkozásokat elutasította. Most viszont úgy tűnik, hogy megerősödött a kereslet nemzetközi utánpótlásra. Törökországban és Szíriában is szimpátiával viseltettek a palesztinokkal szemben, olyannyira, hogy Damaszkuszban jótékonysági estet tartottak Gáza anyagi megsegítésére. Irán is a palesztinok mellé állt.

Ali Hameini ajatollah például meghirdette, hogy mindenki mártír lesz, aki Gázában hal meg. Felhívására ezrével gyülekeztek az emberek a templomok előtt, hogy palesztin oldalon harcoljanak Izrael ellen. A miniszterelnök nyomására az ajatollahnak végül is vissza kellett vonnia a felhívását, ám ez is jelezte, hogy nő a palesztinok elszántsága. A véres háború következtében a békét hirdető erők a háttérbe szorultak. jól ismert az a tudósítás, amikor egy sebesült 13 éves kislány, aki a teljes családját elvesztette úgy fogalmazott, amikor visszanyerte öntudatát, hogy fel akarja magát robbantani, hogy annyi izraelit vigyen magával, amennyit csak tud. Ugyanakkor az iráni-Hamasz tengely vélhetően nem tartós szövetség – mondta a szakértő. Ezt jelzi, hogy a hivatalos kommunikációban úgy fogalmaznak, hogy a Hezbollah testvér, a Hamász barát.

Európa megosztott

Az Európai Uniónak nem volt egységes álláspontja a közel-keleti válsággal kapcsolatban, megosztott volt a közösség – mondta a szakértő. A cseh külügyi szóvivő a háború egy szakaszában egyértelműen Washington álláspontját képviselte, s Izrael mellé állt, de később revideálta a nézeteit. Ugyanakkor mindez nem okozott komolyabb törést a tagállamok között. N. Rózsa Erzsébet hangsúlyozta: az EU több tagállamának történelmileg is terhelt a viszonya Izraellel, ráadásul a konfliktus rámutatott, hogy nemcsak a Közel-Keleten, de itt-ott Európában is demokráciadeficit van. Gáza kapcsán például Angela Merkel erősen Izrael-párti volt, míg a fiatalok és a volt NDK területen élők egyértelműen a palesztinok mellé álltak. Utóbbiak a történelem során sosem éreztek komolyabb lelkiismeretfurdalást a II. világháború kapcsán.

Vissza a startvonalra

Amerikában is fele-fele arányban támogatják immár Izraelt és a palesztinokat. Az arab-izraeli viszony ismét mélypontra kerülhet. N. Rózsa Erzsébet hangsúlyozta: az úgynevezett barcelonai folyamat egy kegyelmi állapotban kezdődött meg. A tárgyalássorozat célja a Mediterrán Unió létrehozása lett volna, amit a mostani konfliktus megakadályozott. Ugyan Nicolas Sarkozy vezetésével megalakult a Mediterrán Unió titkársága, és meglehetősen intenzív munka folyt, a véres gázai háború azonban a startvonalra, vagy még amögé vetette vissza a folyamatot – mondta N. Rózsa Erzsébet.