Nem csitul a német botrány

Mint ismert: szeptember 4-én az Afganisztánban állomásozó német csapatok kérésére a NATO csapatok légiereje (egy amerikai gépekből álló kötelék) csapást mért Kunduz közelében két, üzemanyagot szállító tehergépjárműre. A járműveket nem sokkal korábban szerezték meg a felkelők, s a német kontingens parancsnoksága attól tartott, egyfajta guruló bombaként használhatják a tartálykocsikat katonák ellen. A támadásban számos civil is életét vesztette.

November végén aztán robbant a belpolitikai „bomba", hiszen kiderült: a német védelmi minisztérium jól tudott arról, hogy a légi csapásban civilek is életüket vesztették. Ennek ellenére Franz Josef Jung akkori védelmi miniszter határozottan cáfolta, hogy a támadás polgári áldozatokat is követelt volna, és csak később utalt ennek lehetőségére.

A „Németország legnagyobb belpolitikai botrányának" aposztrofált eset következtében november végén Karl-Theodor zu Guttenberg, az új német kormány védelmi minisztere felmentette beosztásából a Bundeswehr főszemlélőjét (vagyis gyakorlatilag a vezérkari főnökét), a négycsillagos Wolfgang Schneiderhan tábornokot. És még ugyanezen a napon lemondott posztjáról a védelmi tárca egyik államtitkára, Peter Wichert is.

Két nappal később a konduzi támadáskor védelmi miniszterként dolgozó Franz Josef Jung (aki akkor már a második Merkel-kormány munkaügyi minisztere volt) is távozott beosztásából. Ám úgy tűnik a bombázás miatt az új védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg állása is megingott, az elmúlt hétvégén ugyanis a német ellenzéki pártok már az ő menesztését is követelték.

A Der Spiegel című hamburgi hetilap ugyanis a támadásról készített NATO jelentésre hivatkozva arról számol számolt be a hétvégén, hogy légi csapást elrendelő német ezredes nem csupán a felkelők által elrabolt üzemanyag-szállító járműveket akart megsemmisíteni, hanem tálib katonai vezetőket is. Azaz ebben az akcióban – amerikai mintájú – úgynevezett célzott emberölésről volt szó. Erre viszont – az ellenzéki pártok, illetve nemzetközi jogászok szerint – az észak-afganisztáni német katonai parancsnokságnak nem volt mandátuma, a parlamenti felhatalmazás ugyanis alapvetően csakis védelmet, illetve az újjáépítés támogatását teszi lehetővé az Afganisztánban állomásozó német katonáknak.

Nógrádi György szerint, az esetet még jobban bonyolítja, hogy Georg Klein ezredes, az Afganisztánban állomásozó német kontingens akkori parancsnoka azt kérte az amerikaiaktól: mindkét járműre öt-öt bombát dobjanak le. A támadó kötelék viszont megtagadta ezt a kérést, mondván: a gépjárművek körül nagyon sok a civil, így mindössze egy bombával semmisítették meg az üzemanyag-szállító tehergépjárműveket.

A legnagyobb gond az – árulta el a honvedelem.hu-nak a biztonságpolitikai szakértől –, hogy a konduzi bombázás kapcsán alkalmazott német stratégia alapvetően ellenkezik az Afganisztánban állomásozó katonai erők főparancsnokának, Staley McChrystal tábornok stratégiájával. Amely azt mondja, hogy a lakosságot bármilyen áron meg kell nyerni a NATO katonáinak, s nem fő cél a tálib harcosok megsemmisítése.

– Nem csitulnak a botrány keltette hullámok. Az ellenzék már az új védelmi miniszter fejét is követeli. Hiszen

A biztonságpolitikai szakértőtől megtudtuk: az eseményekkel párhuzamosan a német parlament egy évvel meghosszabbította az Afganisztánban állomásozó német csapatok mandátumát. Ugyanakkor a védelmi miniszter bejelentette: véleménye szerint nem lehetséges a katonai győzelem Afganisztánban éppen ezért Németország nem hajt végre csapaterősítést, továbbra is 4580 katonával vesz részt az ázsiai országban zajló háborúban.

Sajnálatos tény, hogy az amerikaiak és a britek után, a németek szenvedték el a legtöbb áldozatot a harcok során – árulta el a biztonságpolitikai szakértő.

A csapaterősítés megtagadása mindazok ellenére történt – tette hozzá Nógrádi György – hogy a harmincezer fős amerikai létszámnövelés hírére, a NATO döntött arról: hétezer katonát küld még a háború sújtotta országba. Németország ezzel gyakorlatilag csatlakozott a kanadaiakhoz és a hollandokhoz, akik bejelentették: kivonják katonáikat Afganisztánból.

Nógrádi György elmondta azt is: véleménye szerint több katona már nem bukhat bele a konduzi légi csapás után kirobbant német belpolitikai botrányba. Hiszen az egykori főszemlélő is csak a „politikát védte", s emiatt ért vége karrierje. Alig fél évvel nyugállományba helyezése előtt…

A csapást elrendelő Klein ezredest pedig – vélte a biztonságpolitikai szakértő – nem lehet megtámadni, hiszen ő katonaként teljesítette feladatát, ráadásul mindkét védelmi miniszter kijelentette: az ezredes feddhetetlen, munkája mindig is korrekt volt. Nógrádi szerint az azóta már Afganisztánból hazahívott főtisztnek két kérdést tehet fel csak egy esetleges vizsgálóbizottság: miért akart öt-öt bombát ledobatni az üzemanyag-szállítókra, és miért kért célzott emberölést?