Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani”

Szöveg: D.Á. |  2011. január 23. 7:29

Dr. Isaszegi János nyugállományú mérnök vezérőrnagy hadműveleti szakértő, okleveles szakmérnök, okleveles szakközgazdász, címzetes egyetemi docens, a Zrínyi Média könyvszerkesztőségének vezetője tartott előadást a napokban a Stefánia-palotában Haderőreform, a Magyar Honvédség fejlődése – egy missziós tábornok szemszögéből címmel. Beszámolónk második része.

A Magyar Honvédséggel szemben fennálló követelmények kapcsán Isaszegi János elmondta: a haderőnek stabil, de rugalmasan alkalmazkodó szervezetnek kell lennie, benne megfelelő haderőnemi és fegyvernemi arányokkal, operatív vezetéssel, úgy, hogy az egységek és alegységek önállóan is képesek legyenek ellátni feladataikat. Fontos, hogy a honvédség alkalmazkodjon a stratégiai környezet változásaihoz, reagálni tudjon a gyorsan változó hadműveleti, harcászati helyzetre, megfelelő készenléti kategóriákban tartja erőit, valamint megfelelően interoperábilis legyen. Isaszegi János kiemelte a hatékony felderítés, információszerzés és -csere, a telepíthetőség, mobilitás, a fenntarthatóság jelentőségét, valamint a civil szervezetekkel és lakossággal történő együttműködési képesség fontosságát.

1595913043
A Magyar Honvédség alkotmányos kötelezettsége a Magyar Köztársaság lakosságának és területének fegyveres védelme. A NATO- és EU-tagságból adódó szövetségesi feladatok értelmében tehát kiemelt feladat az ütőképes, gyorsreagálású, rövid készenlétű, telepíthető, a világon bárhol bevethető katonai képességek létrehozása. Az expedíciós képességek mellett az MH fejleszti a meglévő képességeit, és lehetőségeihez mérten visszaállítja a téves döntésekkel megszüntetett katonai képességeit is.

„A műveletekben csak olyan erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a szűkülő döntési ciklusok követelményeihez. A honvédség képességeit és struktúráját a legmagasabb követelményű feladatok ellátására kell felkészíteni. A honvédség kijelölt erőinek képesnek kell lenniük expedíciós jellegű feladatok végrehajtására", szögezte le a tábornok. „Azaz képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, hatékonyan reagálva a biztonsági környezet változásaira." Hozzátette: a források a NKS 37. pontja alapján 2013-ban már meghaladják majd a GDP 1,3 százalékát. A 2011-es büdzsé 8,8 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest, ami nominálisan 22,3 milliárd forintos növekményt jelent. Ugyanakkor a létszám ötezer fővel alacsonyabb a szükségesnél, felszerelés-, fegyverzet-, anyag- és készlethiány tapasztalható, az ingatlanok színvonala pedig három évtizeddel marad el a szükségestől.

Isaszegi János több javaslatot is megfogalmazott előadásában a szükséges állapotok eléréséhez. Mint mondta, a 2011-es év folyamán a feladatok, képességek, a szervezet, a létszám és a költségvetés „számvetésével" felül kellene vizsgálni az MH szervezeti rendjét, racionalizálva a vezetési szinteket. Emellett korszerűsíteni kell a katonák egyéni felszerelését a missziós tapasztalatok figyelembe vételével; e téren konkrét példaként említette, hogy az erők megóvása vonatkozásában a gépjárműfejlesztésen túl kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni a szakasz / a konvoj / a katona valós-idejű harcszíntéri információval történő ellátására. Emellett fontos pontként emelte ki az oktatás, a képzés és a kiképzés megújítását, gyakorlatiasabbá tételét, a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítését, a szárazföldi erő mobilitásának, védettségének és a tűzzel való pusztítás képességének növelését, a meglévő helikopterek modernizációját és újak beszerzését, valamint a stratégiai légiszállító kapacitás biztosítását. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a technikai felderítő eszközök rendszerbe állítása és a tábori híradó-, valamint informatikai rendszerek rendszerszemléletű fejlesztése, a hálózatalapú működés kialakításának biztosításával.

1595913043
Az előadásban szó esett az Önkéntes Tartalékos Rendszerről is. Mint Isaszegi János hangsúlyozta, a 2002 és 2004 között felállított szisztéma a hadkötelezettség időtartama csökkentési „eredményének" korrigálására, majd a sorkötelezettség békében történő felfüggesztése „eredményének" korrigálásra jött létre. Mivel azonban mindez az ösztönzési rendszer kialakítása nélkül történt, gyakorlatilag hatástalan mechanizmusú rendszer volt. A 2011-től felállt Önkéntes Tartalékos Rendszerben az önkéntes védelmi tartalékosok 2011. január 1-től, az önkéntes műveleti tartalékosok 2012. január 1-től kezdik meg tevékenységüket. A békeidőszaki tartalékosok közé tartozó önkéntes védelmi tartalékos katonák nem hivatásosok és nem is szerződésesek: ebben a körben 2049 fővel történt szerződéskötés, ezután a folyamat lezárult, bővítés nem tervezett. Ők a HM Ei Zrt. alkalmazottaiként, munkavállalóiként 57 katonai objektum őrzését végzik. Az önkéntes műveleti tartalékos katonák révén 2014-ig nyolcezer fősre bővül majd az Önkéntes Tartalékos Rendszer a katasztrófa-elhárítási, befogadó nemzeti támogatási, kritikus infrastruktúra-védelmi feladatokra, valamint más, az MH-ban rendszeresített beosztásoknak betöltésére. E körbe elsősorban olyan volt hivatásos, szerződéses katonák tartoznak majd, akik nem főhivatásszerűen kötődnek a honvédséghez: évente behívásra kerülnek 2-3 hétre, összevonás-kiképzésre, de a jogi rendezés után hosszabb távon nem kizárt akár a missziós alkalmazásuk sem.

A minősített időszaki tartalékosok körébe tartoznak majd a megelőző-védelmi helyzetben behívható tartalékosok, a rendkívüli állapotban behívható tartalékosok, illetve az úgynevezett póttartalékosok (azaz kiképzetlen hadkötelesek) is.

(vége)