A katonás rendőr

A több mint ezer ejtőernyős ugrással rendelkező Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyős tiszt 1953. július 18-án született Törökszentmiklóson. Általános iskolai, szakmunkás- és középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, majd jelentkezett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola felderítő szakára. 1976-os tisztté avatását követően ismét Szolnok következett: a 24. önálló mélységi felderítőszázadnál (MN 3458) kezdte meg tiszti pályafutását, majd a 34. önálló mélységi felderítő-zászlóaljnál (MN 3100) 1991-ig Szolnokon, majd Szombathelyen töltött be különböző mélységi felderítő beosztásokat, a csoportparancsnoktól a mélységi felderítőszázad parancsnokáig, illetve az önálló zászlóalj törzsfőnöki beosztásig. Ez idő alatt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián egyetemi végzettséget szerzett, s ekkor kapcsolódott be az egyetem tudományos életébe is. Ejtőernyős és mélységi felderítő katonák, tisztek generációit képezte ki az évek során, mindene volt a szakma. Az élet azonban közbeszólt.

– A legnagyobb vágyam akkoriban az volt, hogy egyszer én lehessek a 34-esek parancsnoka – emlékszik vissza Boda tábornok. Csakhogy 1991-re megváltoztak a körülmények: a rendszerváltás előtti jó százezres hadsereget elkezdték leépíteni, így sorra szűntek meg a vezérkar-, hadsereg-, valamint hadosztályszintű felderítő-zászlóaljak, századok is. Megkérdeztem akkori elöljárómat, hogy menyi esélyem van a zászlóaljparancsnoki beosztásra, ő pedig csak annyit mondott: hát…

Így azután Boda József sorsdöntő lépésre szánta el magát, és elfogadta az Országos Rendőr-főkapitányság felkérését a Rendőrségi Különleges Szolgálat műveleti parancsnokhelyettesi beosztásának betöltésére.

– Eggyel magasabb rendfokozatban, alezredesként vettek át, s még abban az évben részt vehettem az Amerikai Egyesült Államokban egy terroristaellenes túsztárgyaló és lövészoktatói tanfolyamon – idézi fel rendőri pályafutásának kezdetét Boda tábornok. Ezt követően hat esztendőn keresztül, mint az ORFK RKSZ parancsnokhelyettese szervezte, irányította és vezette az állomány különleges műveletekre történő felkészítését, és a különleges rendőri műveletek végrehajtását.

Mindeközben 1992 egy újabb mérföldkő volt az életében: ekkor kezdte meg külföldi szolgálatainak sorát. Egy éven keresztül egy százfős rendőri kontingens parancsnokaként Kambodzsában szolgált az ENSZ Átmeneti Hatósága Rendőri Komponensében, egyben betöltötte Prey Veng megye rendőr-főkapitányi beosztását is. Következő állomáshelye 1994-ben Mozambik volt, ahol az ENSZ-rendőri megfigyelő csoport parancsnokaként az ország déli régiójának rendőr-főkapitányi beosztását is ellátta. És ha egy „üzlet beindul": 1996-tól egy évig Bosznia-Hercegovinában dolgozott az ENSZ-rendőri misszióban, mint a magyar kontingens parancsnoka, s emellett ő volt a megye, valamint Banja Luka régió rendőrfőkapitánya is. Később újra a balkáni térségbe szólította megbízása: 1997-ben, 1998-ban, 2000-ben és 2002-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kötelékében nemzetközi választási felügyelőként ténykedett Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban, valamint Koszovóban.

Mindezen feladatai ellátása mellett 1995-ben egyetemi doktori fokozatot is szerzett, és végrehajtotta 1000. ejtő­ernyős ugrását Szolnokon, régi bajtársai körében, rá egy évre pedig elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi felsőfokú szaktanfolyamát is. Amikor rákérdezek, hogyan lehet ennyi szakmai és tudományos munkát egyszerre végezni, egyszerű választ ad.

– Egy bizonyos szakmai felkészültség után kap az ember beosztásokat, majd azok ellátása során jön rá, hogy mennyit kellene még tanulnia. Tanulni és tanítani pedig mindig szerettem.

Ettől kezdve pedig engedje meg a tisztelt olvasó, hogy Boda tábornok további pályafutását csak távirati stílusban elevenítsem fel, már csak e cikk terjedelmi korlátai miatt is. 1997-től két éven keresztül a budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémia (International Law Enforcement Academy – ILEA) igazgatója volt, 1999-ben pedig kinevezték a BM Nemzetközi Oktatási Központ igazgatójának. 2000-ben elvégezte az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájának (FBI) nemzeti akadémiáját, majd sikeres tanulmányokat folytatott az Európai Rendőrakadémia felsővezetői tanfolyamán is. Ezt követően újra missziós feladatok következtek: vezetésével kidolgozták az Afgán Nemzeti Rendőrség felsővezetői kiképzési programját, majd ő felelt az Irakban szolgálatot teljesítő magyar rendőri csoport kiválasztásáért és felkészítéséért is. A 2004-es évet már Grúziában töltötte, mint az ENSZ grúziai megfigyelő csoportjának (UNIMOG) főtanácsadója. 2006 és 2010 között itthon és a helyszínen irányította az afganisztáni Baghlan tartomány rendvédelmi szervei felkészítési és fejlesztési terveinek kidolgozását, valamint a kiképzését. 2010–2014 között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója volt.

S mint már arról szóltunk, számtalan szakmai feladata mellett folyamatosan tovább képezte magát. Ma habilitált egyetemi docensként, jelenlegi beosztása mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete Polgári Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője. 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, egyben az MTA Hadtudományi Bizottságának alelnöke. Számtalan hazai, valamint nemzetközi, „szakmába vágó" testület, szervezet munkájában vesz részt, és tart előadásokat angol nyelven is. Tagja az NKE Hadtudományi Doktori Iskola Tanácsnak, s témahirdetőként jelenleg négy doktorandusz hallgatója van.

Az évek során azonban nem szakadt el a gyökerektől, az ejtőernyőzéstől sem. Mint a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) elnöke, 2008-tól egy évig a tíz tagországból álló Európai Ejtőernyős Szövetség (UEP) soros elnöki tisztét is betöltötte. Vezetésével a testület angol nyelven összeállította és kiadta a szervezethez tartozó tagállamok katonai ejtőernyőzésének történetét összefoglaló könyvet.

S ha már könyvkiadás, publikáció és sajtó: oroszlánrészt vállalt a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent, a magyar mélységi felderítés, valamint a katonai ejtőernyőzés történetét bemutató kötetek megalkotásában, s ma is szerkesz­tőbizottsági tagja az Amerikai Egyesül Államokban megjelenő, Police Practice and Research: an International Journal című kiadványnak. Vezetésével egy szerzői munkaközösség jelenleg készíti a magyar polgári ejtőernyőzést bemutató kötetet.

Hivatásos pályafutásának érdekes adatai: tizenkilenc évet töltött el mélységi felderítőként és ugyancsak tizenkilenc évet rendőri vezetőként, majd öt esztendőt nemzetbiztonsági felsővezetőként. Szakmai, tudományos és tudományszervező tevékenységéért 46 kitüntetést, elismerést kapott az Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyős tiszt kitüntetéstől kezdve a köztársasági elnök által adományozott Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjéig. Meg sem kísérlem felsorolni, csak megszámoltam szakmai önéletrajzában: pályafutása során 27 tudományos társaság és egyesület tagja, vezetője volt.

Csaknem pontosan egy évvel ezelőtt, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének közgyűlésén gondoltam először arra, hogy ezt a páratlan pályafutást meg kellene ismertetni napjaink katonáival, rendőreivel, nemzetbiztonsági szakembereivel is. Egyebek mellett azért is, hogy lássák: bármit is hoz a sors vagy az elöljáró, mindig lehet, és kell is egy B terv. A közgyűlésen Boda tábornok tizenkét év MEBSZ-elnöki funkció után adta át a stafétabotot dr. Boldizsár Gábor ezredesnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara dékánjának, aki – minő véletlen – szintén felderítőként kezdte hivatásos pályafutását. Akkor azonban őt és programját mutattuk be, s most látszott elérkezettnek az idő arra, hogy a mélységi felderítő, ejtőernyős, rendőr és nemzetbiztonsági körökben nagy ismertséggel és elismertséggel rendelkező katonás rendőrt is bemutassuk.

Fotó: Dr. habil. Boda József rendőr vezérőrnagy archívuma

Forrás: Magyar Honvéd 2015. május