Pusztakezes harcban is kipróbálták magukat
Szöveg: Demény Andrea hdgy. | 2010. március 5. 8:52„Kiképzés” – a katonai mindennapok szükségszerű velejárója! Napjaink katonája magasan kvalifikált, jól képzett, a váratlan helyzetekre is hatékonyan reagálni tudó személy, akit céltudatos képességfejlesztéssel juttatnak el arra a szintre, hogy megfeleljen a kor kihívásainak.
Át kell, hogy essen az alapkiképzés kezdeti nehézségein, majd el kell sajátítania a beosztásához szükséges ismereteket, melyeket folyamatosan fejleszteni és bővíteni kell. Az alap tudás megszerzése csak egy bázis, melyre építő néha karbantartó jelleggel kerül más ismeret, mely az adott feladat ellátásához elengedhetetlen. Megismeri a fegyverhasználat, a tájékozódás speciális fogásait, megtanul csapatban dolgozni, kezeli a rábízott technikai eszközöket. Az elmúlt években a nemzetközi szerepvállalásból adódó békefenntartó tevékenységgel kapcsolatos feladatok már nem csak a békefenntartó kiképzés, de az önvédelmi fogások hangsúlyosabb jelenlétét is megkívánták, így a testnevelés kiképzés és oktatás keretein belül az egyik legfontosabb terület lett a katonák felkészítése a harc közben várható test-test elleni küzdelemre.
Ennek szellemében gyakorolta a MH. 25. Klapka György Lövészdandár, Lövész Zászlóaljának kijelölt állománya a pusztakezes és hideg fegyverrel történő küzdelem alapfogásait. Az egy hetes katonai közelharc és kézitusaképzésen a katonák megismerték az emberi test anatómiájának határait, különböző feszítések, dobások, fogások, ütések és rúgások alkalmazásával tették ártalmatlanná az ellenfelet.
Az európai és a távol-keleti küzdősportokból átvett, az adott katonai feladatra legjobban alkalmazható mozdulatokat Dr. Zöllei Zoltán nyá. alezredes, közelharc- és kézitusa-szakértő, valamint Molnár Károly őrnagy, a MH Központi Kiképző Bázis, Katonai Testnevelés és Közelharc Módszertani részleg részlegvezetője gyakoroltatta a mintegy harmincfős állománnyal.
A közel fél órás bemelegítések során is már a feladatra koncentráltak, hiszen az általános mozgásanyag mellett olyan mozdulatok is kerültek a palettára, melyek ráhangolták a katonákat az egymás elleni küzdelemre. Nagy hangsúlyt fektettek a különböző esések tompítására, a támadási technikák hárítására, a támadó semlegesítésére, illetve a leszerelő helyzetekből kialakított elvezetési fogásokra.
Természetesen az egy hetes foglalkozás nem teszi lehetővé, hogy a tanultakat profi módon alkalmazzák a katonák, de mindenképpen jártasságot szereznek, és rálátást kapnak arról, hogy milyen lehetőség rejlik a testi erő ilyen típusú alkalmazásában.
