Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Rasmussen a NATO-orosz rakétavédelmi együttműködésről

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2011. október 1. 8:07

A NATO és Oroszország rakétavédelmi együttműködését két különálló, de közös célkitűzésű rendszerrel képzeli el Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára. Rasmussen az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű brüsszeli elemző műhely vendégeként tartott tájékoztatót szeptember 30-án, pénteken a NATO jövő májusi chicagói csúcstalálkozójának várható témáiról. Ennek során tért ki arra, hogy reményei szerint Chicagóban az atlanti szövetség már bejelentheti az európai kontinens számára rakétavédelmet nyújtó rendszer részleges működőképességét.

A NATO a tavaly novemberi lisszaboni csúcstalálkozón tűzte ki hivatalos célként az európai rakétavédelem megteremtését, valamint azt, hogy ebben együtt kíván működni Oroszországgal. Az oroszok késznek is mutatkoztak az együttműködésre, ám ezután, a részletek egyeztetésekor kiderült, hogy a két fél korántsem egyformán képzeli el a kooperáció jellegét.

Az oroszokban erősen él a NATO iránti bizalmatlanság, és keveslik azokat a garanciákat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a NATO rakétavédelmi tervei nem Oroszország ellen irányulnak. Moszkva a NATO és Oroszország rakétavédelmének szoros összekapcsolását szorgalmazza, és lényegében beleszólási jogot akar kapni a NATO rakétavédelmi rendszerének működtetésébe, adott esetben aktiválásába.

Az atlanti szervezet ezzel szemben a radarrendszerek által nyert értesülések egymással történő megosztására kíván szorítkozni. Rasmussen pénteki kijelentése arra utal, hogy nincs közeledés a felek álláspontjában.

A NATO-főtitkár az EPC-rendezvényen az orosz biztonsági garanciaigényekkel kapcsolatban hozzá intézett kérdésre egyfelől azt hangsúlyozta, hogy a NATO tervezett rakétavédelmi rendszerét műszaki értelemben nem úgy tervezték meg, nem úgy kalibrálták, hogy az az orosz rakétakapacitás ellensúlya lehessen, másfelől pedig a sokoldalú NATO-orosz együttműködés erősítését mondta a felek közti bizalomnövelés legcélszerűbb eszközének.

A jövő májusi chicagói csúcstól azt is várja Rasmussen, hogy a szövetség részletesen megfogalmazza, miképpen ölt majd testet Afganisztán melletti elkötelezettségének fenntartása 2014 után, vagyis amikor a tervek szerint a NATO vezette nemzetközi erő már átadta az ország biztonságáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek.

„A chicagói csúcshoz a globális gazdasági válság adja majd a hátteret" – ismerte el Rasmussen, és ezzel kapcsolatban a NATO fontos feladatának mondta a védelmi képességek költségkímélő fejlesztését, a tagállamok közötti együttműködés és ésszerű feladatmegosztás révén.