Szabó István: a haderőfejlesztési program végrehajtása nemzeti ügy, nemzeti cél

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Szabó István elmondta: „a kormány álláspontja nagyon világos, ez nem a mi háborúnk, ki kell maradnunk belőle. Mindenképpen el szeretnénk érni, hogy ne fokozódjon a helyzet, ezért fegyverek a mi határainkon keresztül nem mehetnek Ukrajnába, csakis humanitárius segélyszállítmányok. Ilyeneket hazánk is útba indít, és emellett mindent megteszünk annak érdekében, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen”. Az államtitkár hozzátette, hogy a keleti határon települő, ideiglenes alkalmi zászlóalj harccsoport feladata kettős. Az egyik, hogy megelőzzék fegyveres csapatok átsodródását a határon, a másik pedig, hogy humanitárius feladatok kapcsán támogassák a Belügyminisztérium szerveit.

A tájékoztató résztvevői képet kaphattak arról, hogy a 2017-ben kezdődött Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program az elmúlt évtizedek legátfogóbb haderőfejlesztése. Elhangzott: a programra azért volt szükség, mert hazánk biztonsági környezete rendkívül gyorsan változik, és ezeket nagyon nehéz előre kiszámítani. „Nem lehet figyelmen kívül hagynunk a migrációt, a kiberfenyegetést, az illegális migrációt és a hibrid hadviselést. Utóbbira példát először 2014-ben, éppen a Krím-félsziget annektálásakor tapasztaltunk” - jelentette ki az államtitkár.

Visszatérve a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra, Szabó István arról beszélt, hogy korábban megszűnt katonai képességeket kellett újraéleszteni, és létrehoztak új katonai életpálya modellt is. „A program fontos része a hazai hadiipari fejlesztése, újjáélesztése, amely képes minden körülmények között kiszolgálni a felmerülő igényeket. Az elmúlt években számos olyan új haditechnikai eszköz állt rendszerbe, amelyeket már használtunk, vagy használunk különböző műveletekben. Az afganisztáni kimenekítési akció nem sikerülhetett volna az új szállítórepülőgépek nélkül” - húzta alá az államtitkár. Kiemelte: „a honvédelem és a program teljes végrehajtása nemzeti ügy, pártpolitikán felül áll”.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztéséről szólva elhangzott: tizenkét esztendő munkájának eredményeként ma 11.500 önkéntes tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek. „Ezek a számadatok is mutatják, hogy a fiatalok élénken érdeklődnek a haderő iránt” - jegyezte meg Szabó István. Hozzátette: a járványhelyzet kezelésében nyújtott segítség nyomán a társadalom láthatta, milyen komoly és szerteágazó képességekkel bír a honvédség. Ezek közül kiemelte például az országban egyedülálló fertőtlenítési képességet, hiszen segítségük nagyban növelte a haderő elismertségét, ráadásul sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy katonaként szolgáltak, amikor átmenetileg a járvány miatt elveszítették munkahelyüket. 

Szabó István részletesen ismertette az Önkéntes Katonai Szolgálat, valamint a senior katonai szolgálat lehetőségeit, feltételeit is. Mint mondta: bizonyos kor után a katonák akár a közigazgatási szférában is elhelyezkedhetnek, hiszen képességeiket, erényeiket azon a területen is elismerik.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a katonák folyamatosan támogatják a határaink mentén szolgálatot teljesítő rendőrség munkáját is.

A Honvéd Kadét Programmal kapcsolatban az államtitkár kiemelte: már száz iskola csatlakozott hozzá és további tizenkilenc egyetemmel is felvették a kapcsolatot. Hozzátette: hazánkban jelenleg egy honvéd középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik. A tárca 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozását tervezi.

A tájékoztatón elhangzott: a honvédelemre és ezen belül is a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret 2016 óta folyamatosan emelkedik: 2022-ben 1 003 milliárd forint, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése. Ez pedig már megfelel a NATO által elvárt két százalékos védelmi költségvetési aránynak.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Móring József országgyűlési képviselő is. Mint mondta: „háborús helyzetben a legfontosabb erény a nyugalom. Ilyenkor még inkább felértékelődik a honvédelem és a biztonság kérdése, ezért is fontos, hogy a lakosság első kézből kapjon meg minden információt”.