Szigetvár ostroma – 1566 augusztus – szeptember
Szöveg: honvedelem.hu | 2011. szeptember 8. 8:12Négyszáznegyvenöt évvel ezelőtt, 1566 augusztusában, szeptemberében zajlott le Szigetvár ostroma. A történelmi eseményre a Zrínyi Média által kiadott, és a Digitális Könyvtárban elérhető A hazáért mindhalálig – 1100 éve című kiadvány részleteit idézve emlékezünk.
Fülek elfoglalásával (1554) éket vert a Habsburgok
uralta nyugati és keleti országrészek
közé. Később az újból Budára került Hádim
Ali Szigetvár elfoglalásával (1556) próbálkozott.
Most nem volt olyan sikeres, mint négy
éve. Ötven napig tartó ostrommal sem tudta
bevenni az erődítményt.
Szigetvár elfoglalására tíz évvel később
Szulejmán szultán hetedik, egyben utolsó
hadjárata idején, 1566-ban került sor. János
Zsigmond felső-magyarországi terjeszkedésének
támogatását ürügyül használva indítottak
újabb háborút a törökök. Pertev pasa másodvezért
Gyula elfoglalására küldte, ő pedig a
fősereggel Szigetvár alá vonult, amelyet 2300
horvát és magyar katonával Zrínyi Miklós
védett. Gyulát két hónapig tartotta őrsége,
Szigetvár pedig 38 napon keresztül állta a
mintegy 50 000 reguláris katonát számláló
szultáni sereg ostromát.
A védők hősies helytállását, a rommá lőtt
várból kitörő, hősi halált halt Zrínyi Miklós
történetét a következő évszázadban azonos
nevű dédunokája énekelte meg, s tette történelmi
köztudatunk nélkülözhetetlen részévé.
A vár elestét az idős Szulejmán szultán már
nem érte meg, két nappal a védők kirohanása
előtt meghalt (szeptember 6.) a szigetvári
táborban.
Szigetvár elfoglalásával lezárult a
magyarországi oszmán hódítás nagy korszaka.
Az utód II . Szelim Drinápolyban békét
kötött (1568) I. Miksa német-római császárral.
Szigetvár és Gyula elfoglalásával az oszmánok
felszámolták a védelmi rendszerüket
veszélyeztető erődítményeket, így az ország
középső részének katonai ellenőrzése teljessé
vált.
Az Oszmán Birodalom sikereit jelezte,
hogy I. Miksa magyar királyként ajándék formájában
lényegében adófizetésre kényszerült.
A királyi országrész és Erdély viszonyát egyezményben
(1570) rendezték. János Zsigmond
lemondott a királyi címről és Miksa császárt
Magyarország királyának ismerte el. Utód nélküli
halála esetén a fejedelemség a Habsburg
uralkodóra száll, ezzel a Magyar Királyság
jogilag ugyan egységes maradt, de az ország
három részre szakadása állandósult.
