Tartalékos tisztek virtuális nemzetközi találkozója
Szöveg: dr. Tóth Gergely őrnagy | Fotó: a szerző felvétele, CIOR | 2021. február 27. 9:34A NATO Tartalékos Tisztek Szövetsége (CIOR) utolsó, teljes létszámmal megtartott személyes találkozója éppen egy éve volt, Brüsszelben, a NATO központjában. Azóta sok minden történt, a járványhelyzet miatt a kongresszust végül szeptember végén, Késő Nyári Kongresszusként szervezték meg a 2019-es helyszínen, Tallinnban, a COVID által akkor éppen egyik legkevésbé sújtott országban, Észtországban. 2021 februárjában egyáltalán nem nyílt lehetőség személyes találkozásokra, így a szokásos télközepi találkozót (Mid-Winter Meeting – MWM, a nyári kongresszus után a legfontosabb összejövetel a szövetség életében) a virtuális térben tartották meg.
A rendezvény – immár hagyományosan – egybeesett a CIOR testvér-szervezetének, a NATO Tartalékos Egészségügyi Tisztek (CIOMR) hasonló – ezúttal szintén virtuális – gyűlésével, melyen dr. Mátyus Mária orvos ezredes képviselte Magyarországot.
A tartalékos katonák jelentőségét, szervezeteik fontosságát a NATO-ban jól bizonyítja, hogy a védelem ügyét támogató számos civil szervezet közül a szövetség mindössze néggyel ápol megkülönböztetett kapcsolatot: ezek között ott van a CIOR és a CIOMR is.
A találkozóra, mint teljes jogú tag, a Magyar Tartalékosok Szövetsége most is meghívást kapott. A rendezvényen dr. Szaló Péter tartalékos őrnagy, a MATASZ alelnöke, dr. Kintzly Péter tartalékos főhadnagy, elnökségi tag, valamint dr. Tóth Gergely őrnagy, a szervezet külügyi munkacsoportjának tagja képviselte Magyarországot.
A MATASZ vezetői elsősorban a szervezet legfőbb döntéshozó testülete, a tanács munkájában vettek részt. E mellett, szokásos módon, a nyelvi, a CIMIC- és a jogi bizottságban is sikerült megteremteni a magyar képviseletet. Bár a virtuális megbeszélések nem képesek teljes értékűen pótolni a személyes találkozókat, sikerült fenntartani a munka folytonosságát és bizonyítani a CIOR, mint a világ legnagyobb, tartalékos katonákat tömörítő szervezetének relevanciáját. Míg a tanács elsősorban stratégiai ügyek (a szervezet pénzügyei, nemzeti szervezetek tagságának kérdései, bizottságok beszámoltatása és instruálása, a nyári kongresszus főbb paraméterei) gördülékeny vitelét biztosította, addig a bizottságok saját projektjeiket tervezték – ezek közül legfontosabb a Nyelvi Akadémia, valamint a CIMIC-témájú CIMEX törzsgyakorlat, amelyek a nyári kongresszus helyszínén, az előtti időpontban rendeznek meg.
A mostani találkozó része volt egy szeminárium is (rendes körülmények között Bonnban szokták megrendezni), amely most az északi-sarkvidék geopolitikai kihívásaival foglalkozott, három napon keresztül. A magas színvonalú virtuális előadások egyrészt ismertették a térségben leginkább aktív nyolc állam céljait és eszközeit, az Arktiszi Tanács munkáját, másrészt érdekes folyamatokra világítottak rá a térségben fellelhető energiahordozók, nyersanyagok, valamint az éghajlatváltozás miatt megnyíló tengeri kereskedelmi útvonalak vonatkozásában. Mint azt az előadók megállapították, a tartalékos tisztek e kontextusban is főleg egyes speciális területeken (informatika, CIMIC, jog) játszanak kulcsszerepet, ugyanis ide olyan tudást hoznak magukkal civil szakmájukból, amely a haderőben kevésbé fellelhető, valamint sajátos kettős természetük - katonák és közügyekkel foglalkozó polgárok - folytán fontos, hogy biztonságpolitikai kérdésekben a békés megoldások felé orientálják országaik politikai folyamatait.
A rendezvénysorozaton résztvevők reményüknek adtak hangot, hogy augusztus elején a – remélhetőleg már a szokásos módon megrendezendő – athéni kongresszuson ismét mód nyílik a személyes találkozásra.
