Több mint félmillió robbanószert hatástalanítottak

Szöveg: Szűcs László | 2010. január 11. 16:11

Bár az elmúlt évekhez hasonlóan – a megelőző esztendőkhöz viszonyítva – 2009-ben is csökkent a bejelentések száma, a Magyar Honvédség tűzszerészei tavaly is tömegmunkát végeztek. A közszolgálati tevékenység mellett a növekvő missziós szerepvállalás jellemezte a legjobban az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóaljat tavaly.

– Szerencsére 2009-ben nem árnyékolta be tragédia az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj munkáját, így ez az esztendő nem a tragédiákról, hanem a munkáról szólt. Az év egyébként átlagos volt! – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Hajdu Gábor mérnök ezredes. Az alakulat parancsnoka hozzátette: a közszolgálati feladatok – vagyis a hazánk területéről előkerülő világháborús robbanószerkezetetek megsemmisítése, hatástalanítása – ellátása mellett a missziós szerepvállalás növekedése jellemezte 2009-ben az alakulatot. E két tevékenység között szerencsére sikerült megtalálniuk a szükséges egyensúlyt.

Közszolgálat – növekvő sajtónyilvánossággal

A zászlóalj alaptevékenysége, vagyis a kormányrendeletben meghatározott közszolgálati tevékenység az elmúlt évben is napi kihívást jelentett az alakulat katonáinak. Mindezt ráadásul növekvő sajtónyilvánosság mellett kellett véghezvinniük: a nagyobb robbanószerkezetek hatástalanításakor szükséges kiürítéseket tavaly is azonnal „felkapta" a média, néha nehezítve ezzel a munkát. Az azonban továbbra is változatlan, hogy e tevékenység igazi „tömegmunka" volt – mondta Hajdu ezredes, s kijelentését statisztikai adatokkal is alátámasztotta. 2009-ben a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére 2273 bejelentés érkezett. Bár ez a szám az elmúlt években lassan csökkent (2008-ban 2410, 2007-ben 2437, 2006-ban pedig 2588 bejelentést kaptak), még mindig jól látszik, hogy az ország területén rengeteg, az első és a második világháborúból visszamaradt robbanószerkezet található. A bejelentések átlaga napi hét volt, de a tavaszi-nyári mezőgazdasági, és útépítési „szezonban", nem ritkán 20-30 bejelentést kaptak huszonnégy óra alatt.

A bejelentésekben megjelölt helyszíneken egyébként összesen 559 126 darab, különféle típusú robbanószerkezetet hatástalanítottak a tűzszerészek 2009-ben.

Az előző évhez képest csökkent a soron kívüli bejelentések – vagyis amikor az előkerült robbanószerkezetek közvetlenül emberéletet veszélyeztetnek – száma is. Tavaly 691-szer, míg 2008-ban 801-szer kellett a tűzszerészeknek a beavatkozást 24 órán belül megkezdeniük. Megyei lebontásban nézve pedig a legtöbb bejelentést Fejér megyéből, a fővárosból, illetve Pest és Veszprém megyékből kapták.

Egyre több az olyan helyszín, ahonnan nagy mennyiségben kerülnek elő robbanószerkezetek – mondta Hajdu ezredes, majd fel is sorolt néhányat. Tavaly márciusban a Fejér megyei Zámolyon egyszerre 41 darab, 81 milliméteres repesz aknavetőgránátot, áprilisban Baracskán pedig 54 darab, 82 milliméteres repesz aknavetőgránátot találtak. Júliusban Debrecenben 45 darab 105 milliméteres repeszromboló gránát, míg augusztusban Kislángon 51 darab, 76 milliméteres repeszlőszer került elő egy helyszínről.

Jelentősen nőt viszont a mentesített területek nagysága. Amíg 2008-ban tíz hektáron végeztek a tűzszerészek mentesítést, addig tavaly már huszonhat hektárnyi területet vizsgáltak át. A legnagyobb mentesítési munkák a Heves megyei Vécsen, a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden és a Somogy megyei Kaszón zajlottak. Mivel mindenhol óriási területet kell a tűzszerészeknek átvizsgálniuk, a zászlóaljparancsnok úgy vélte: idén biztosan, de az is elképzelhető, hogy még jövőre is lesz teendőjük mindhárom helyszínen.

Az alakulat parancsnoka kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a napi szolgálat mellett általában 2-3 járőr tevékenykedett az országban. De volt olyan időszak – elsősorban akkor, amikor a bejelentések száma jelentősen megnövekedett –, hogy egyszerre 8-9 járőr is végezte a közszolgálati munkát.

Szerencsére 2009-ben új járőrparancsnokokkal is „gyarapodott" az állomány, öten tették le sikeresen az első osztályú vizsgát, köztük Magyarországon, sőt egész Európában elsőként egy hölgy is.

Afganisztán, Pápa, Ercsi…

A missziós tevékenységről szólva Hajdu Gábor elmondta: a növekvő külszolgálati feladatok továbbra is meghatározzák az alakulat életét. A magyar tartományi újjáépítési csoportban (PRT) működő tűzszerész raj mellett, a 2009-es év első felében a kabuli nemzetközi repülőtéren is szolgált egy magyar tűzszerész csoport. Mindemellett pedig az MH Pápa Bázisrepülőtér és az ott működő nehéz légiszállító ezred tűzszerész is biztosítása is az alakulat feladata, amelyet a járőrök heti váltásban végeznek. E feladat egyébként nem tipikusan missziós, ám a nemzetközi szerepvállalásból adódik.

Az alakulat hadihajósainak munkáját értékelve a zászlóaljparancsnok hangsúlyozta: sikeresen végrehajtották az előírt kiképzési feladatokat, vagyis a vonalhajózásokat és a légvédelmi lövészetet is. A rendszerben lévő három aknamentesítő hajó, a két tűzszerész járőrhajó és a parancsnoki motoros kiemelt szerepet játszott az Ercsi térségében végrehajtott Bevetési Irány 2009 gyakorlaton is. A hadihajósoknak mindemellett többször kellett a tűzszerészekkel együttműködve, a Dunából világháborús robbanószerkezeteket kiemelniük.

Mindenképpen meg kell említeni – tette hozzá az alakulat parancsnoka – hogy az elmúlt esztendőben a tűzszerész és a hadihajós katonák több, nagyszabású honvédségi rendezvényen is ott voltak. Például részt vettek a katonacsaládok júniusi találkozóján, és a Múzeumok Éjszakáján is. Emellett pedig biztosították az augusztus 20-i rendezvényeket is.

Technikai modernizáció

Hajdu Gábor ezredestől megtudtuk: sajnos a 2009-es esztendőt jelentősen befolyásolta a tervezett beruházások elmaradása. Bár tervezték, nem épült meg a 350 katona elhelyezésére alkalmas új épület, illetve nem kezdődött el az állománytáblában meglévő harmadik tűzszerész járőrhajó felújítása sem. Emellett több beszerzés is jelentős csúszásokkal valósult csak meg. Például ebben az évben – még januárban – tudják csak megkezdeni a COUGAR típusú, speciális tűzszerész jármű csapatpróbáját. A három darab páncélozott jármű már a zászlóalj telephelyén van, a kötelező csapatpróbát követően – amennyiben az új technika megfelelőnek bizonyul – két járművet Afganisztánba szállítanak, hogy a magyar PRT tűzszerész részlegének biztonságát növeljék. A harmadik négykerekű pedig Magyarországon marad, kiképzési céllal.

Az elmúlt évben több új tűzszerész járőrautó és tehergépkocsi is érkezett az alakulathoz, emellett két darab ANDROS típusú robot is segíti már a tűzszerészek munkáját – mondta a parancsnok, hozzátéve: idén elsősorban infrastrukturális beruházások várhatóak a zászlóaljnál. Az újpesti hadikikötőben két hadiutat egy-egy veszélyesanyag-tárolót, tantermet és parkolót is építenek, illetve terveik szerint modernizálják a tűzszerész ügyeleti helyiséget is.

Ugyancsak a hadikikötőben szeretnék megépíteni a tűzszerész kutyák kenneljeit, valamint a négylábúak kiképző pályáját. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az alakulat kutyáit – amelyeket jelenleg a rendőrség Dunakeszin található bázisán őriznek – a saját objektumukba költöztethessék.

2010-es feladatok

Az idei esztendő legfontosabb feladataival kapcsolatban Hajdu ezredes elmondta: az alakulat munkáját 2010-ben is a közszolgálati tevékenység és az afganisztáni missziós szerepvállalás határozza meg. Emellett azonban készülnek a kiképzési rendszer átalakítására is. Szeretnék megreformálni az IED-szakkiképzés, valamint a kutyakiképzés rendszerét. A kutyakiképző részleg várhatóan júniusig áll fel, s szeptemberben kezdheti meg a munkát. Az IED-szakképzés során pedig szétválasztják a hagyományos, a rajparancsnoki és a missziós képzéseket.

Ugyancsak 2010-es feladat az úgynevezett egységes tűzszerész szolgálat felállítása, amely a várpalotai székhelyű MH Bakony Harckiképző Központ tűzszerész szolgálatának zászlóaljba integrálását jelenti.

A hadihajósok számára idén is folytatódik hazánk folyóvizeinek felderítése. 2010-ben várhatóan a Duna mellékágairól készítenek részletes térképet az alakulat katonái. Emellett pedig a védetté nyilvánított vizeken is dolgozhatnak majd a hadihajók, hiszen az Országgyűlés elfogadta azokat az előterjesztéseket, amelyek lehetővé teszik a Magyar Honvédség hadihajói számára a közszolgálati tűzszerész tevékenység folytatását a védett vizeken, azaz például a Balatonon, vagy a Tisza-tavon. Az alakulat járőrhajói egyébként úgynevezett EURO–4-es motorral vannak felszerelve, így ezeket a vizeket egyáltalán nem szennyezik.

Szintén tervezett a magyar és a szerb hadihajósok hivatalos kapcsolatfelvétele. Mindez nagyban segítené a kiképzést, hiszen a szerbek rendelkeznek vízi lőtérrel is, míg a magyarok csak a szárazföldön tudnak lőgyakorlatokat végezni a hadihajókon rendszeresített légvédelmi gépágyúkkal. Az együttműködéssel azonban lehetőségük nyílna a vízi lőgyakorlatok végrehajtására is.