Új stratégia szükséges Afganisztánban

Nógrádi György elmondta: véleménye szerint ma Afganisztán önmagában – legalábbis mint biztonságpolitikai tényező – nem létezik, a térségben kell gondolkodni. Ez a térség pedig magában foglalja Indiától és a Földközi-tengerig terjedő területet, amely válságövezet lett. Ennek az övezetnek az egyik eleme a Közel-Kelet belső gyűrűje, a másik Irak, a harmadik elem pedig Afganisztán. S mindez azért lényeges, mert az itteni konfliktusok nem rendezhetők önállóan.

Ráadásul a problémák nem oldhatók meg Irán nélkül. Jól látható ez abban is, hogy az Amerikai Egyesült Államok új Irán-stratégiát követ, és a perzsa országot meghívták a moszkvai Sanghai-fórumra, illetve az azt követő hollandiai Afganisztán-értekezletre is. Ebből is világosan kitűnik: Amerika tisztában van vele, hogy Irán nélkül nincsen rendezés.

Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem bízik Pakisztánban. Mégpedig azért nem, mert Pakisztán „egyszerre szövetséges és ellenség", vagyis az ország hadserege és biztonsági szolgálata megosztott. A pakisztáni biztonsági szolgálat – amely Nógrádi szerint a világ egyik legjobb ilyen szervezete – olyannyira kettészakadt, hogy az ügynökök egy része az amerikaiaknak, másik részük pedig a táliboknak jelent.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt hónapokban az új amerikai adminisztráció számára Afganisztán a fő cselekvési fronttá lépett elő. A kérdés felvetődött február elején, a Münchenben megtartott biztonságpolitikai fórumon, ahol John Biden amerikai alelnök közölte: az afganisztáni kérdésbe nagyobb beleszólást kapnak a jövőben a szövetségesek, ám ugyanakkor nagyobb hozzájárulást várnak el tőlük. Az európai NATO tagállamoknak dönteniük kell, hogy pénzt adnak, vagy újabb csapatokat küldenek a térségbe.

Nógrádi Györgytől megtudtuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok pakisztáni-afganisztáni kérdéskörrel foglalkozó különmegbízottja Richard Holbrooke megkerülhetetlennek tartja Pakisztán bevonását az erőfeszítésekbe. A helyzetet az is jól jellemzi – fogalmazott Nógrádi –, hogy a napokban jelentették be: afganisztáni-pakisztáni csúcstalálkozó lesz áprilisban, mégpedig a török elnök közvetítésével. Azaz a két ország már annyira szembekerült egymással, hogy közvetítő nélkül tárgyalni is képtelenek. Ennek egyik oka a két ország közötti ellenőrizhetetlen és szabadon átjárható határvidék.

Egyébként a tervek szerint, ezen a találkozón megállapodnak abban, hogy mindkét ország fellép a saját szélsőségeseikkel szemben.

– Az Amerikai Egyesült Államok egymilliárd dollár, nem katonai célú segítségnyújtást helyezett kilátásba Pakisztánnak. Megjegyzem: az eddig odaküldött pénznek mindössze kilenc százalékát használták fel arra, amire eredetileg szánták. A többi más célra ment, vagy egész egyszerűen ellopták – mondta Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a NATO-nak sajnos még jelenleg sincsen kivonulási stratégiája Afganisztánból, s nincsen meghatározva a misszió végső célja sem. Nógrádi szerint a NATO – mint alapvetően katonai szervezet – nem készült fel az Afganisztánban végrehajtandó polgári feladatokra, és arra sem, hogy az afgán lakosság többsége NATO ellenes. Sajnos a szövetség alapvető hibája Afganisztánban az is, hogy nem foglalkoznak magukkal az afgánokkal, az élelmiszerárakkal, és az újjáépítési csoportokkal. Például rengeteg az országban dolgozó segélyszervezet, ám munkájuk gyakran keresztezi egymást, s ez csak tovább növeli a fejetlenséget.

Ráadásul arra sem született még stratégia, hogy mit kellene termelnie a mák helyett a lakosságnak. A kábítószer ugyanis egyre komolyabb probléma. Ma már mindenki által ismert, hogy a világ ópium termelésének 70-90 százaléka Afganisztánból származik. Ugyanakkor a kábítószer-kereskedelemből származó bevételek – ahogy Nógrádi fogalmazott: „több milliárd dollárról van szó" – a hadurak zsebébe vándorolnak. Ráadásul a drogmaffia egyre jobban szervezett, ma már tiszta ópiumot állítanak elő, mégpedig nyugatról „importált" szakértők segítségével.

A katonai kérdésekről szólva Nógrádi György elmondta: várhatóan amint jobb idő lesz Afganisztánban ismét megkezdődik az Al-kaida és a tálibok támadása a NATO csapatok ellen. S fel kell készülni arra, hogy ebben az offenzívában mindkét oldalon nagy emberveszteség várható. Mindez sajnos annak is köszönhető, hogy eddig nem hozott eredményt a NATO stratégiája, amelyben az Al-kaida és a tálibok szembeállítása mellett, utóbbiakkal megegyezésre törekszik.

– A szövetség katonái nyolc éve vannak benn Afganisztánban, de a mai napig nem sikerült nagy sikereket elérni. A NATO szétverte ugyan az al-Kaida vezetését, de a helyükre álló új irányítás, fiatalabb, képzetlenebb és sokkal véreskezűbb, mint elődjeik voltak – emelte ki Nógrádi György.

A korrupcióval kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: a jelenség ma már a társadalom olyan rétegeire is kiterjed, amelyekben korábban ismeretlen volt e fogalom. Például értelmiségiek, egyetemi tanárok, vagy éppen rektorok is korrumpálhatók. Sőt volt olyan rendőrségi alakulat, amelyet fel kellett oszlatni, mert tagjai annyira korruptak voltak.

Afganisztánnal kapcsolatban új stratégia szükséges – jelentette ki Nógrádi György – mégpedig a NATO-nak és az Amerikai Egyesült Államoknak is új stratégiát kell kidolgoznia. A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint meg fognak lepődni az észak-atlanti szövetség európai tagállamai, hiszen Amerika a NATO-t a továbbiakban globálisan szeretné alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy át fog értékelődni az ötödik cikkely, amely természetesen érvényben marad, de a lényege az lesz, hogy a NATO a jövőben bárhol a világon képes lesz a viszonylag gyors beavatkozásra.

Az új stratégiát egyébként várhatóan a NATO új főtitkára jelenti majd be röviddel hivatalba lépése után.