Válságok jegyében telik el a 2009-es külpolitikai év

Címszavakban ezeket jelölte meg a magyar külpolitika 2009-es legfőbb
kihívásainak Göncz Kinga külügyminiszter a Magyar Külügyi Intézetben
tartott évindítóján.

A Magyar Külügyi Intézetben tartotta meg évindítóját Göncz Kinga. A külügyminiszter kiemelte: 2009-ben több a bizonytalanság, mint általában. 2008 végén és 2009 elején nagyon „belehúzott" a nemzetközi politika: gázai háború, orosz-ukrán gázvita, India és Pakisztán viszonyának kiéleződése, a pénzügyi-gazdasági világválság, és nem utolsó sorban az Obama-adminisztráció hatalomra jutása mind sok-sok fejtörést okoztak a diplomatáknak és a politikusoknak.

Gáza csendes, megint csendes?

A külügyminiszter úgy fogalmazott: az eseményekben a Hamász szerepe jól látható, egyértelműen terrorszervezet. A kérdés csak az, hogy miként lehet úgy továbblépnie a nemzetközi politikának, hogy ne legitimálják. Göncz Kinga hozzátette: remélhetőleg Mahmúd Abbász palesztin elnök elég erős lesz. A térségbeli bizonytalanságot fokozza, hogy Izraelben választásokat tartottak. Magyarországnak az EU keretei között lehet majd szerepet vállalnia a térség ügyeinek rendezésében. Az EU határőrizeti missziójának reaktiválása rövidtávon nem hozhat megoldást, elsődleges a fegyvercsempészet felszámolása. E mellett kiemelt jelentőségű lesz még a térség megsegítését szolgáló donorkonferencia is.

Válságok és további bővítés

Múlt év végén és 2009 elején két gazdasági esemény is jelentős hatással volt a külpolitikára. Göncz Kinga kiemelte: az orosz-ukrán gázvitától az EU amíg lehetett, távol tartotta magát, s azt két ország gazdasági vitájának tekintette. Ugyanakkor jól látható, hogy messzire mutató következményei lesznek a gázcsapok elzárásának. Mivel a döntés a nyugat-balkáni országokat is érintette, az EU-nak immár nem csak a tagállamokért kell felelősséget vállalnia, hiszen a térségben amúgy is sok a bizonytalanság. Az energiaszolidaritáshoz először vezetékhálózatot kell kiépíteni. Ezt a célt szolgálná a New Europe Network. E terv mellett egy észak-déli vezetékrendszert is fontos lenne kiépíteni. A Nabucco-konferencia pedig lehetővé tette, hogy a projekt kitörjön a 22-es csapdájából – fogalmazott Göncz Kinga.

A magyar diplomácia vezetője szerint az EU-hoz való tartozásunk ugyan nem nyújt teljes védelmet, de biztonságot ad. Ugyanakkor ma Magyarországon még nem tapasztalható, hogy jobban elfogadnánk az EU-t és annak szükségességét, holott más európai országokban ez így alakult, sőt korábban stabilnak hitt gazdaságú országok is csatlakozni akarnak a közösséghez. A további bővítést azonban befolyásolhatják a válság következményei. Azok a legnagyobb befizető államok is, melyeknek nagyobb részt kellene állnia a kohézió, a felzárkóztatás költségeit, saját gondjukkal vannak elfoglalva. Ugyanakkor nem szabad, hogy a csatlakozni akaró államok elveszítsék a motivációjukat. Ezen a területen – Göncz Kinga szerint – az EU-nak éppúgy lesz dolga, mint a csatlakozásra váró államoknak.

Várva várt Obama

A külügyminiszter végezetül arról is szólt, hogy Magyarország szempontjából az idei év a kerek évfordulók jegyében telik el. Húsz éve volt a páneurópai piknik, s az azt követő határnyitás. Akkor még nem lehetett tudni, hogy mindez Németország újraegyesítéséhez vezet. A tíz éve bekövetkezett NATO-csatlakozással kapcsolatban Göncz Kinga úgy fogalmazott, hogy az döntős lépés volt abban, hogy Magyarország oda tartozzon, ahova mindig is tartozott. Öt éve pedig már az EU tagjává váltunk. Mindez arra emlékeztet, hogy honnan jöttünk és milyen nehézségeket oldottunk meg – mondta a külügyminiszter.