Vár áll most, volt kőhalom

A füzéri vár, illetve hivatalos nevén Füzér vára történeti rekonstrukcióját a település önkormányzata a Nagy-Milic-Füzér 2021-2030 elnevezésű fejlesztési program részeként határozta el. E tíz éves tervezet egyik legfontosabb pontjai a – a községet érintő beruházások mellett – vár teljes megújítása.

Füzér várának története a 13. század elején kezdődött. A létezését igazoló első írásos feljegyzések 1264-ben, majd 1270-ben születtek, utóbbi szól arról is, hogy a várat II. András király vásárolta meg építtetőjétől. A területén talált tárgyi leletek – II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert friesachi denárja – igazolják, hogy a magánföldesúri vár már a tatárjárás előtt állhatott. Történelme során a vár számos alkalommal cserélt gazdát, olykor pénzen vett jog útján, máskor adományozás által vagy épp erőszakkal kisajátítva. A Perényi-család birtokába 1506-ban került, amikor is Ulászló király Perényi Imre nádornak adományozta a várat. A nádor halála után fiai Ferenc és Péter vették birtokba. Utóbbi volt az a Perényi Péter koronaőr, aki Szapolyai János 1526-os megkoronázását követően nem Visegrádra vitte vissza a Szent Koronát, hanem itt, Füzéren rejtette el. A korona csaknem egy éven át a várban maradt. I. Ferdinánd király 1527. november 3-án történt megkoronázása után a Szent Korona újra visegrádi őrzési helyére került.

Ezen egyéves időszakra való tekintettel kívánják a várat érintő felújítási munkálatokat befejezni 2026-ig, a Szent Korona – amelynek másolatát az ünnepségen is bemutatták - füzéri tartózkodásának 500. évfordulójára. Az elhatározást kezdeményező ünnepség katonai tiszteletadással egybekötött zászlófelvonással kezdődött, amelyen – a Honvédelmi Minisztérium képviseletében – Kocsi László ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Életpálya Menedzsment Főosztály, Társadalmi Kapcsolatok Osztály osztályvezetője tolmácsolta dr. Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi miniszterének köszöntő gondolatait. Elhangzott: Füzér vára és a hazánk legészakibb településének lakossága az évszázadok során többször is túlélt olyan csapásokat, amelyek bármelyike a pusztulását okozhatta volna, utalva ezzel a vár 1676-ban bekövetkezett leégésére, illetve 1711-re, amikor is a Rákóczi-szabadságharc után kiürítették azt. A trianoni békediktámum kedvezőtlenül befolyásolta a hazánk – új - határán álló községet és erődítményt. Mint Benkő Tibor levelében fogalmazott, a fejlesztések elmaradtak és az enyészeté lett mindaz a kincs, amit Magyaroszág egyik legrégebbi kővára jelentett. „Az, hogy ma a Szent Koronát az Országházban őrizhetjük, sok hazaszerető ember áldozatos tettének köszönhető. Füzér egy állomása e történelmi kataklizmákkal szegélyezett sorsnak, egy állomása nemzetünk megmaradásának” – írta a honvédelmi tárcavezető. Hozzátette: a vár mai újraéledése elképzelhetetlen lenne sok száz szakértő, több tízezer lelkes rajongó, valamint a település polgárainak, polgármesterének és a térség képviselőinek áldozatos munkája nélkül.

Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének apropójából levelében Benkő Tibor Kossuth Lajost idézte, miszerint: „a múlt a jövő tükre”. E gondolatot folytatva aláhúzta, hogy Füzér lakossága bizonyság arra, hogy az állítás igaz. „Mindig, minden csapást túléltek, nem adták fel. Felszegett fejjel csak előre mentek. Ha hátra is néztek, csak azért, hogy az őseik példáját lássák” – hangzott el az ünnepségen. A honvédelmi miniszter üzenetében azt is kijelentette: hiszi és tudja, hogy Magyarországon még sok Füzér van, mert akkor nem kell aggódnunk az ország és a magyarság sorsa iránt.

Az ünnepség – amelyen jelen volt Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője, főhadsegéd is - részeként a jelenlévők a várhegy sziklájában elhelyezett időkapszulába zárva helyezték el a vár helyreállításának történetét bemutató leírásokat, a támogató leveleket és iratokat, valamint a rendezvényen résztvevők személyes üzeneteit.

Horváth Jenő, Füzér polgármesterének és Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselőjének köszöntő gondolatait követően Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a füzéri várból nem csak a magyar táj, de a magyar történelem is kristálytisztán belátható. „Vár állott, most kőhalom” – idézte a Himnuszt, rámutatva arra e sorok valóságtartalmára. „Fájdalmasan sokszor láthattuk, mire is gondolt Kölcsey Ferenc. A magyar történelem számtalan fontos helyet, egy-egy térség egykori központját, fontos országos események helyszínét láthattuk romokban” – húzta alá. Hozzátette, hogy e romok között láthatóvá vált, mit is jelent egy háború. Egy háború, amelynek valójában mindig csak vesztesei vannak. „Nemzedékek hosszú sorának munkája, évszázadok kultúrája válhat semmivé egy-egy tüzérségi sortűz, pusztító tűzvész, vagy jól eltervezett rombolás által. Itt Füzéren azonban másképpen idézhetjük Kölcseyt. Vár áll most, volt kőhalom – mondta Kövér László elismeréssel szólva az újjászülető füzéri vár láttán, amely véleménye szerint minden magyar ember büszkesége lehet. Arra is rámutatott, hogy a helyiek kezdeményezése az egész országnak adta vissza e különleges emlékhelyet.

Zárásul megnyitották a vár konyha- és sütőházát, amely rekonstrukciója már a fejlesztési program keretében készült el.